A profession.hu nemrég készült reprezentatív (3310 fős) felmérése alapján elmondható, hogy a megkérdezett munkavállalók nagy része rendszeresen többet dolgozik a rendes munkaidejénél, de a többségük ezt még nem tette szóvá a munkaadójánál. A felmérésből többek között az is kiderült, hogy a túlórázók jelentős részének kifizetésre kerül a túlóra díja – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Sós Erik a profession.hu munkatársa. Jellemzően 50-65 év közötti férfiak túlóráznak. Az is megfigyelhető a felmérés alapján, hogy a túlórázók többsége alapfokú végzettségű, vidéken élő és részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégnél dolgozik – mondta a szakember. Egyértelműen kimutatható az is, hogy függetlenül attól, Budapestről vagy vidékről van szó, mindenütt a vezető beosztásban dolgozók is kiveszik a részüket a túlórából – fűzte hozzá.

Dr. Cselédi Zsolt munkajogász a műsorban elmondta: a túlóra legitim munkavégzési forma, és a beosztás szerinti napi munkaidőn felüli munkavégzést jelenti. A jogász szerint a túlóra azonban csak akkor lehet törvényes, ha a munkaadó ezt megfelelően rögzíti és kompenzálja. Megjegyezte, vannak munkahelyek, ahol már a túlórák nyilvántartását sem végzi el a munkaadó. Éves szinten 250 óra túlóra végeztethető, tehát hetente 5-6 óra jogszerű – tette hozzá. A jogász elmondta, a rendkívüli munkavégzésért a normál munkabéren felül 50 százalék bérpótlék jár, ám ez kiváltható szabadidővel. Pihenőnapon végzett túlóráért pedig 100 százalék bérpótlék jár a normál alapbéren felül. Ez úgy váltható ki szabadidővel, hogy legalább 50 százalék bérpótlék megfizetése mellett legalább a rendkívüli munkavégzés időtartamával megegyező szabadidőt biztosítanak a munkavállaló részére - mondta.

A túlóramaximumokon túl egyébként vannak előírások a munka törvénykönyvében arra vonatkozóan, hogy egy munkanapon maximum mennyit lehet dolgozni, valamint, hogy két munkanap között minimum mennyi pihenőidő jár a munkavállalóknak. Nem beszélve a napi munkaközi szünetekről – mondta dr. Cselédi Zoltán.

Herczku Mónika karrier-tanácsadó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: az Y-generáció számára egyre fontosabb a munka-magánélet egyensúlya, arra törekednek, hogy adott munkaidőn belül hatékonyan elvégezzék a feladatukat és minél kevesebbet túlórázzanak. A folyamatos túlórázás a karrier-tanácsadó szerint szellemi és fizikai kiégéshez, depresszióhoz vezet.

Tóth-Fazekas Andrea Média a Családért Alapítvány titkára a műsorban elmondta, hogy 2007 óta osztanak Családbarát Médiáért-díjat a Képmás magazinnal közösen. A díj célja, hogy növelje az újságírók társadalmi kérdések iránti érzékenységét. Minden hónapban kijelölik a témát, így idén összesen 12 jelölt van – tette hozzá.

(Kossuth Rádió)