Gyurcsány a tüntetésekről: volt a szervezők között olyan, akivel volt telefonos kapcsolat, mire készülnek, mit csinálnak

Gyurcsány a tüntetésekről: volt a szervezők között olyan, akivel volt telefonos kapcsolat, mire készülnek, mit csinálnak

December másodikán beszélgetett Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az Inforádió Aréna című műsorában Exterde Tiborral, néhány figyelemre méltó, szokatlan, és érdekes mondatot ismét halhattunk tőle. Ezeket lent gépelve olvashatjátok. Beszélt többek között arról, hogy milyen kapcsolat van most zajló kormányellenes tüntetések szervezői és a baloldali pártok között, arról, hogy sutba lehet-e dobni az elmúlt 25 évet, a sorokból pedig a közvetlen demokrácia felé kacsintgatásról is beszél. Szóval tanulságos, láthatjuk miben is mesterkedik a baloldal…

Tehát, érdemes meghallgatni a teljes interjút amelynek első része itt a másik része pedig itt nézhető/hallgatható meg.

Exterde Tibor: – Lát tapogatózást a tüntetést szervezők és a most működő baloldali pártok között? Technikai segítséget, együttműködést kér bárki, bárkitől? Vagy ad bárki bárkinek tanácsot?

Gyurcsány Ferenc: – Van a szervezők között. Van-volt, mert most nem zajlik éppen szervezés, van-volt a szervezők között olyan, akivel volt informális telefonos kapcsolat, mire készülnek, mit csinálnak. Mi semmit nem adtunk, sem rejtve, sem nyilvánosan. De, tudtuk, hogy nagyjából mit terveznek. Valaki fontosnak gondolta, hogy erről beszéljen. És vannak olyanok – nevekkel hadilábon állok – az egyik utolsó tüntetésen, az egyik szervező azért nem mondta el a beszédét, mert meglátott a tömegben aktív pártpolitikust, és ez már neki sok volt. Szóval, e tekintetben is színes a világ.

Exterde Tibor: – Marad nekik más választás, mint rövid időn belül valamilyen mozgalmat alapítani, pártot szervezni? Lehetőleg nem olyat, mint amilyeneket az elmúlt időszakon a baloldalon megpróbáltak, és formalizálni a politikai kihívást?

Gyurcsány Ferenc: – Ha fenn akarnak maradni, és sikeresek akarnak lenni, akkor nincs. Láttunk ilyen mozgalmakat Spanyolországban, akik aztán párttá nőtték ki magukat. Hogy csak egy példát mondjak. Tartósan ennél nagyobb szervezettség, és programszerűség nélkül azt hiszem nem lehet fennmaradni. De nem gondolom azt, hogy ők ezt ne tudnák. Ez az ő egyik legnagyobb dilemmájuk. Facebookon szerveződő proteszt mozgalomnak van helye, de az ilyen pont szerű, rövid ciklusú. Ha hosszú távon alakítani akarják a közéletet, és a nemeken kívül igeneket is akarnak mondani, akkor kénytelen-kelletlen el kell kezdeniük magukat megszervezni. Ez pokolian nehéz. Abban a tömegben nagyon sok féle szavazót lehetett látni.

Hírdetés

Exterde Tibor: – Nagyon más az ellenzék útja, ha jövő tavasszal megerősödnek a civil mozgalmak, vagy ha elenyésznek, mint az eddigiek?

Gyurcsány Ferenc: – Nem tudom, és nem akarok önnek rögtönözni. Természetesen mások a feltételek akkor, hogy ha, amit én természetesnek gondolnék, és a mai állapotot is e tekintetben nem tartom természet ellenesnek. Hogy a pártpolitizáló világ, az együtt működik egy széles hatókörü civil világgal és a kettő között valamilyen munkamegosztás és párbeszéd van. Én ezt egy hatékony rendszernek gondolnám. Ehhez persze részben arra van szükség, hogy ha valaki tehetséges, és úgy érzi, hogy van benne erő, akkor merjen elkezdeni politizálni. Lehet, hogy ott van a tüntetők között a jövendő miniszterelnök, vagy ott van egy jövendő sikeres pártnak a csírája, akkor bátorítom őket, hogy tegyék. Anti-politikai politikát nem lehet csinálni, az is egy fajta populizmus. Nem lehet kidobni a 25 évet, de én ezen nem szisszentem fel, mert érteni vélem, hogy mire mondták. Érettebbnek kell lennie mindannyiunknak. Nekik is, nekünk is.

Exterde Tibor: – De, ha azt mondja, hogy nem lehet antipolitikát csinálni, akkor előbb-utóbb ki kell derülnie, hogy melyik pártnak ki a civilje, és melyik civilnek ki a pártja?

Gyurcsány Ferenc: – Nem feltétlenül. Én azzal is megelégednék, hogy ha, miután ezek rendkívül színes mozgalmak belül is, sőt a különböző szervezők az egymáshoz való viszonyában is nagyon árnyalt a kép. Ez nem egy egységes tábor. Hogy ha azt elfogadnánk, hogy ha liberális parlamentarizmust, vagy parlamentáris demokráciát akarunk, nincs mese, annak van egy elengedhetetlen előfeltétele. A pártok szabad versengésén alapuló választási és megmérettetési rendszer. Lehet azt mondani, hogy nem szeretem a Fideszt, lehet azt mondani, hogy nem szeretem a DK-t, ezt, vagy az a politikust. De, azt nem szabad mondani, hogy nem szeretem, hogy a politikai rendszer működtetésének egyik alaptényezője, a szabad, demokratikus pártok úgy ahogy van menjenek a csudába, mert akkor összeomlik a rendszer. Ezért nem is azt hiszem, hogy a politikai rendszer kerülhet válságba, ezt nem gondolom. A pártrendszert érheti nagy kihívás ezekkel a mozgalmakkal. És nem csak a mi oldalunkon, természetesen. Ha azt mondaná nekem valaki, hogy gyökeres átalakuláson mehet keresztül ez a pártrendszer a következő években. Mert, a mai civilekből, valami nagyon jó ki fog sülni, a ma meglévők pedig nagyon sokat fognak roncsolódni, azt én egy megfontolásra érdemes felvetésnek gondolnám. Ha, azt mondaná valaki, hogy teljesen össze fog roskadni ez az alkotmányos rendszer – ami megmaradt belőle – és a parlamentális is, és elindulunk az illiberális demokrácia felé, azt már nem hinném.

Exterde Tibor: – És ha valaki azt mondaná, hogy marad a rendszer, de sokkal több népszavazással kellene benne kormányozni, azt elfogadná?

Gyurcsány Ferenc: – Olyannyira, hogy a kongresszuson elmondott beszédemnek egyik pontja ezt tartalmazta. Ha ennyire meggyengül a bizalom a politikai rendszerben, mint amennyire most, és a 25 évezés az részben erről szól. Akkor, újra kell kötni a szövetséget – hú, ez nagyon hivatalos szöveg volt – a választó, és a képviseleti demokrácia főszereplői között. És, ebben nem lehet más csinálni, mint vissza kell adni egy sor jogot a választóknak, a közvetlen részvételnek egy sokkal színesebb lehetőségét kell megteremteni. Aztán, ha újra épül a rendszer, akkor lehet, hogy újra erősebb lehet a képviseleti elem, a közvetlen demokratikus elem helyett.


Forrás:nemzeti.net