A Magyar Királyság első birodalmi hercege
2014. szeptember 9. 16:58
1635. szeptember 8-án született Esterházy Pál, akit a Magyar Királyság lakosai közül elsőként tüntettek ki a birodalmi hercegi ranggal - olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában.
Korábban
Pro Deo, Rege, et Patria
Amennyiben igaz az, hogy a születendő gyermek választja meg a szüleit, akkor Esterházy Pál a lehető legjobban választott. Apja gróf Esterházy Miklós (1583-1645) nádor, anyja pedig az előkelő és vagyonos családból származó bedeghi Nyáry Krisztina (1604-1641), a fiatalon elhunyt Thurzó Imre özvegye volt. A házaspár hetedik közös gyermekéhez nagy reményeket fűzött, mivel a csecsemő már születésekor csodaszámba ment, ugyanis - amint naplójában később bejegyezte - „minden fogaim meglévén számban születésemkor". Gyermekévei idilli boldogságban teltek a nagy udvartartással Lakompak (Lackenbach, Ausztria), Sempte (Šintava, Szlovákia), Nagyszombat (Trnava, Szlovákia) és Kismarton (Eisenstadt, Ausztria) várak között gyakran ingázó népes családban.
A sok játék mellett természetesen a tanulásra is időt kellett szakítania. Az alapvető ismereteket otthon sajátította el Esterházy unokatestvéreivel együtt, Bornemissza János tanító felügyelete alatt, akitől durva módszerei miatt apja azonban hamarosan megvált. Pál nem volt még 6 éves sem, amikor meghalt az édesanyja, és éppen csak betöltötte 10. életévét, amikor atyja is eltávozott az élők sorából. Grazi, nagyszombati tanulóévek következtek, ahol főként bölcseleti és teológiai tanulmányokat folytatott.
Kedvet érzett a papi hivatáshoz, a sors azonban közbeszólt, s más pályára terelte. 1652. augusztus 25-én ugyanis Vezekénynél a törökkel vívott ütközetben elhunyt testvérbátyja, László, ráadásul három unokafivére is ott lelte halálát. Az ekkor mindössze 17 esztendős ifjúnak egyik napról a másikra fel kellett nőnie, mivel rászakadtak a családfői feladatok. Sőt mi több, a közügyek intézése alól sem vonhatta ki már magát, tekintve, hogy Sopron vármegye főispáni és Pápa várának főkapitányi tisztét is el kellett látnia.
Ezt a nehéz időszakot olyan tekintélyes személyek segítsége révén sikerült átvészelnie mint rokonai, Eszterházy Dániel (1585-1654) és Eszterházy Farkas, sógora, Nádasdy Ferenc 1623-1671) országbíró, valamint atyai jóbarátja, Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán. Kitűnő képességei birtokában hamar beletanult a feladatok intézésébe. Csakhamar kitűnt, hogy igazi vezéregyéniségnek született, és az is, hogy katonaként és politikusként is egyaránt számolni kellett vele. 1655-ben II. Ferdinándtól királyi tanácsosi címet kapott, 1661-ben I. Lipót főudvarmesterré nevezte ki.
Csapataival derekasan küzdött Zrínyi Miklós oldalán az 1663-1664. évi török elleni harcokban. 1668-tól a dunáninneni kerületi és bányavidéki főkapitányi tisztet is betöltötte. Politikai karrierje csúcspontjára érkezett, amikor 1681-ben, 36 évesen a soproni országgyűlésen Magyarország legfőbb közjogi méltóságává, nádorrá választották, s szintén ekkor felvételt nyert az Aranygyapjas Rendbe. Az 1687-es pozsonyi országgyűlés elnökeként sikerült elfogadtatnia a rendekkel az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlését, valamint a szabad királyválasztás jogáról való lemondást. Egész életében arra törekedett, hogy „Pro Deo, Rege, et Patria" (Istenért, a Királyért és a Hazáért) jelmondatban megfogalmazott követelménynek messzemenően eleget tegyen.
Szentül hitte, hogy a Habsburgok melletti elköteleződés nemcsak saját egyéni boldogulását, hanem a közösség, az ország érdekeit is szolgálja. Szinte természetes, hogy 32 éven át tartó nádori kormányzása alatt politikájával igen sok ellenséget szerzett, de ugyanakkor számosan akadtak támogatói és befolyásos pártfogói is. Szolgálatait és érdemeit I. Lipót 1687-ben azzal jutalmazta, hogy a Német-római birodalom birodalmi hercegi rangját adományozta részére, a Magyar Királyság alattvalói közül számára első ízben. Ezt a jogot azután VI. Károly 1712-ben elsőszülött fiú utódaira is kiterjesztette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05