A 2010-es OGY választás előtt nem sokkal is megkeresett az MSZP vezetése (egész pontosan Mesterházy Attila, Velez Árpádon keresztül), hogy találkoznom kellene “Attila egyik barátjával és támogatójával”, aki olyan eszközökkel látna el, amelyekkel én, mint újságíró, vagy az ő egyik emberük terhelő adatokat gyűjthetne Lévai Anikó vidéki útjairól.

A válaszom az volt, hogy ez nem újságírói munkának, paparazzi-fotózásnak hangzik, így nem vállalom. Velez arra kért, hogy legalább találkozzak a témában Boros Györggyel, a Group 4 Security biztonsági cég vezetőjével, mert ő Attila barátjaként ezen kívül is tud segíteni, például jobb kamerát biztosíthat nekünk az Egyenlítős a kisfilmjeinkhez.

Így találkoztam két alkalommal egy budai bevásárlóközpontban és a cég óbudai telephelyén Boros úrral. Ő egyrészt valóban kölcsönadott egy használt kamerát, másrészt “szakmaiatlannak és az MSZP-re nézve öngyilkos lépésnek” minősítette (hozzám hasonlóan), amire Mesterházyék készültek. Elmagyarázta, hogy bár ő a cégével valóban behozathatna az USA-ból puskamikrofont és egyéb eszközöket, ám azok leszállítását a kinti partnercég a kötelező rutin szerint azonnal jelentené a hazai szolgálatoknak, és hamar azzal lennének tele a hírek, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje kémkedésre alkalmas eszközöket próbál beszerezni rajta keresztül. Azt is elmondta, hogy egy Lévai Anikó helyzetében lévő személy útvonalvédelmét kijátszani bármilyen paparazzinak vagy magánnyomozónak lehetetlen lenne, sőt, valószínűleg törvénytelen is.

Boros György a cég honlapja szerint már nem vezetője a G4S-nek, ám ez a szerződés például segít megerősíteni az ő személyét: http://www.tura.hu/pdf/szerzodes_terfigyelo.pdf

Az elutasításomat követően Velez Árpád többet nem hozta fel a témát, de a közelmúltban az MSZP egyik régi vezetője amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy “mi lesz, ha a tízmilliós puskamikrofonról fognak cikkezni Velez hülyesége miatt”.

Az ügyről többet nem tudok, de a történet minden elemét 2 ill. 4 tanú tudja megerősíteni, így ügyvédem tanácsára nyilvánosságra hozhatónak bizonyult. Tiltakozásomat az MSZP bloglopása (mostanra már törlése) ellen további történetekkel folytatom már a mai nap folyamán.

Mivel tegnap is három interjúban jeleztem, hogy csak tényszerű, - adott esetben egy rágalmazási per során is bizonyítható - információkat hozok nyilvánosságra, így álljon itt egy régebbi és egy friss élmény Simon Gáborról:

1.) Néhány évvel ezelőtt fogyasztóvédelmi rovattal próbálkoztunk az Egyenlítőn. Egy gyenge lábakon álló történettel keresett meg minket akkor az Auchan egy korábbi dolgozója, aki bizonyos higiéniai problémákról számolt be nekünk néhány élelmiszer kapcsán. A kapcsolatfelvételt követően az illető állításaiból kérdéssort írtunk, és elküldtük azt a cég központi e-mail címére. A válaszüzenetben az Auchan sajtósa a türelmünket kérte, majd…

…Simon Gábor, aki akkor a Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságának elnöke volt, meghívott egy beszélgetésre az irodájába. Ott elmondta, hogy az Auchan a háttérben komoly támasza volt (?), így a baloldal és az MSZP érdekében kéri, hogy ne bántsuk a céget. Mivel tényszerű, megerősített anyagunk nem volt, így nem is “bánthattuk” volna, az viszont elgondolkodtató, hogy miként is jutott az adatkérésünk épp Simon Gábor tudomására.

2.) A Simon-ügy sajtóban történt robbanását követő éjszaka izgatott telefonokat kaptam az MSZP egyik befolyásos és egy kevésbé befolyásos háttéremberétől. Arra kértek szinte kétségbeesetten, hogy azonnal üljek autóba, és vigyem ki Érdre a nekem korábban kölcsönadott telefonleárnyékoló tokot. Egy ilyet: http://faradee.com/sites/default/files/Faradee-termekek-telefontok_HUN-leiras.pdf

Az eszköz lényege, hogy kikapja a megfelelő zsebben tárolt telefont a cellainformációk alól, és védi minden külső behatolástól. (A működési elvét akkor sem értettem pontosan, de a honlapon le van írva, sőt, állítólag még az amerikai elnök különgépén is használják ezt a technológiát.) Érden az MSZP egyik jelenleg is befolyásos háttérembere elnézést kért, és azzal magyarázta a sürgetést, hogy “utókezelni kell a Simon-ügyet”. Én nem is akartam többet tudni, és mérges voltam, mert az MSZP hülyesége miatt ismét családi konfliktushoz vezetett, hogy segítettem egy általam ismeretlen ügyben. (A tokot egyébként egy másik értelmetlen oknyomozó-szivárogtató munkához kaptam kölcsön, használnom sosem kellett, majd megírom a részleteket.)

Szolgálati közlemény: Az Egyenlítő blog ellopott felületén név nélkül posztolnak és kommentelnek “volt kollégáim”. Becsületsértő megnyilvánulásaik miatt feljelentést teszek. És van rá egy fogadásom, hogy a kétségbeesetten vádaskodó bejegyzések és kommentek IP-címei vagy a Jókai utcába, vagy egy masszázs-bizniszben érdekelt vállalkozóhoz vezetnek majd.