"Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”
Először arra gondoltam, a tegnapi borzalomról felesleges bármit is írni. Lassan már tényleg ott tartunk, hogy Gyurcsányt és Kistelekit sírjuk vissza - legalábbis ami a magyar labdarúgást illeti.
Orbán, Csányi és hazaáruló bandája feltette a koronát közel ötéves teljesítményére. Ötéves regnálásuk alatt válogatottunk elszenvedte történelme legsúlyosabb vereségét, megaláztak minket a románok, most pedig hazai pályán egy nálunk 61 (!) hellyel hátrébb található ellenféltől kaptunk ki (ilyen egyébként 21 éve fordult elő utoljára). Ehhez még hozzájön, hogy egy pár év alatt légiósaink kikoptak a topligákból, klubcsapataink már a nyár folyamán elvéreznek a nemzetközi kupákban, az elsőosztályban lassan már több a légiós, mint a magyar, a nézőszám szezonról- szezonra csökken, miközben a magyar emberek évről évre rosszabb helyzetben vannak, és pont leszarják a magyar focit, Orbánék milliárdokat költenek stadionépítésre, 5000 férőhelyes stadiont építettek egy 1800 lakosú faluban, Puskásról neveztek el múzeumot, akadémiát, csapatot - na hol? Nem ám Kispesten, hanem az ország mostmár leggyűlöltebb településén, Felcsúton.
Egyvalamiben azért előrébb járnak Viktorék, mint dicső (?) elődeik. Miközben családok ezreit vizionálják a stadionok lelátóira, a fanatikusokat jobban üldözik még Kistelekiéknél is, köszönhetően a bűnöző, feleslegesen agresszív biztonságiaknak, a rohamrendőrök tömegének (mondjuk ez már az előző rendszerben is így volt), a szurkolói kártyá(k)nak, a vénaszkennernek, a magas jegyáraknak, az elővételes jegyvásárlásnak és a felesleges intézkedések sokaságának (együtt utazás, ülve szurkolás, ötszöri motozás stb...), illetve hogy minden meccslátogatót rasszista bűnözőnek (elmebetegnek) kiáltanak ki.
Orbán és sleppje ezt hozta össze négy és fél év alatt...
A tegnapi meccsről nem is érdemes sok szót ejteni, a nyilatkozatokról viszont annál többet:
Priskin Tamás: a látottakra lehet építeni.
Tőzsér Dániel: ez a meccs most így alakult.
Pintér Attila: az ellenfélnek nem volt helyzete, nekik 7 játékosuk a Premier Ligában játszik, 10 emberrel nehéz játszani, az igazi magyar szurkolók továbbra is mellettünk állnak (úgy látszik, ennyit ért a kommunkikációs tréning).
Dzsudzsák pedig csapatkapitányként csak a vállát vonogatta. Az is megérne egy misét, hogy miért ez a köcsöghajú, nyálas bunkó kapta a karszalagot, miközben mondjuk Juhász Roland sokkal jobban megérdemelte volna. Dzsudzsák nagyképű nyilatkozataival már bebizonyította, hogy mennyit ér emberileg, Juhász pedig még senkit nem sértett meg, arról nem is beszélve, hogy Dzsudzsáknál több mint 3 évvel idősebb, régebb óta és többször volt válogatott, külföldön eredményesebb pályát futott be, a tekintélye is nagyobb, középhádvédként pedig, eredményesebben összefogja a csapatot, mint szélsőként. Ha Pintérnél viszont Dzsudzsák a csapatkapitány, akkor ne csodálkozzunk, hogy már az észak-írektől is...
Magyar Harcos