A reprezentatív kutatás szerint a német lakosság körében valamennyi kisebbség közül a "szintiket és a romákat" kedvelik a legkevésbé. A felmérésben mellettük a menedékkérők, a zsidók, a kelet-európaiak, az olaszok, a fekete bőrűek és a muzulmán vallásúak megítélését vizsgálták, és kimutatták, hogy messze a "szintik és romák" iránt a legkisebb a rokonszenv.

Kimutatták azt is, hogy a lakosság csupán 3,4, illetve 3,5 százaléka tartja nagyon rokonszenvesnek a "roma, illetve a szinti közösség" (magyarul: cigányok - a szerk.) tagjait.

Az ellenérzések egyik fő dimenziója az "idegenség érzete": a német lakosság 26 százaléka véli úgy, hogy a "szintik és romák" életformája nagyon nagy mértékben eltér a többségi társadalom életmódjától. Ugyanezt az arányt mérték a muzulmán vallásúakkal kapcsolatban is. Ennél nagyobb arányban egyik további vizsgált kisebbséggel kapcsolatban sem vélekedtek úgy a németek, hogy nagyon jelentős az életmódbeli különbség.

Az elutasítás-befogadás egyik legpontosabb mutatójának az számít, hogy mennyben érzékelik a többségi társadalom tagjai gondnak azt, ha környezetükben letelepedik egy adott kisebbséghez tartozó személy vagy család. Az ADS felmérésében azt mutatták ki, hogy a németek 31,3 százaléka szerint inkább kellemetlen (10,9 százalék), kellemetlen (8,5 százalék), vagy nagyon kelletlen (11,9 százalék), ha a szomszédságban "szintik vagy romák" jelennek meg, és csupán 7 százalék véli úgy, hogy nagyon kellemes az EU legnagyobb kisebbségének tagjai környezetében lakni. (Ők azok, akik soha nem találkoztak még cigánnyal - a szerk.)

Az uralkodó véleményáramlat szerint a megkülönböztetésért és elutasítottságért nem a többségi társadalom, hanem "a szintik és a romák" a felelősek. Ezt jelzi, hogy a német lakosság 49 százalékának meggyőződése szerint a "szintik és a romák" magatartása ellenséges viszonyulást vált ki a lakosságban. Ennél magasabb - 51 százalékos - arányt csak a muzulmán vallásúakkal kapcsolatban regisztráltak.

A német lakosság csaknem 50 százaléka úgy véli, hogy a "szintik és romák közösségét" hátrányos megkülönböztetés éri Németországban, és mindössze 4,3 százalék számít arra, hogy a "szintik és a romák" élethelyzete javul majd a jövőben - mutatta ki az ADS felmérése.

Christine Lüders, a kormánytól független állami hivatal vezetője "drámainak" nevezte a vizsgálati eredményeket. "A lelketlenség, a tudatlanság és az elutasítás végzetes keveréke megágyaz a szintik és romák kirekesztésének" - mondta a szakember. Reméljük, holnaptól beköltözik egy putriba, ahol mélységesen befogadja őket...

Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke hozzátette: a felmérés kimutatta, hogy "mindig mozgósítani lehet a mélyen gyökerező előítéleteket", és a "cigány ellenségképpel" nemcsak a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) operál politikai propagandájában, hanem vezető politikusok is az állítólagos szegénységi bevándorlásról szóló vitában.

Az ellenzéki Zöldek cselekvésre szólították a kormányt. "Szégyen, hogy a szintik és romák elleni tömeggyilkosság után csaknem hetven évvel még mindig ennyire elterjedtek a rasszista előítéletek" - kommentálta közleményben a kutatási adatokat a Zöldek két parlamenti képviselője, Volker Beck és Tom Koenigs, hozzátéve, hogy "legfőbb ideje változtatni ezen, a politikában, az államigazgatásban, az iskolákban és a médiumokban".

A szociáldemokraták részéről (SPD) Guntram Schneider, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány társadalmi integrációért felelős minisztere közleményében "riasztónak" nevezte az eredményeket. Kiemelte: "a német lakosság nagy részében nem tudatosult, hogy egyenlő jogok illetik meg az EU valamennyi polgárát". Hozzátette, hogy az unió legnagyobb, mintegy 6 milliós kisebbségének diszkriminációja "az európai eszme elvetését jelenti".

(MTI nyomán)