Bizony, ez a bevezetője a Magyarországi Talmudista Iroda hírének:
"Példátlan pusztítást okozott, és százezreket tett földönfutóvá az Izrael és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet között egy hete véget ért fegyveres konfliktus a Gázai övezetben az ENSZ szerint."
Tehát nem Izrael rombolta le e házakat, hanem a "konfliktus", a Hamász pedig szélsőséges. Érdekes, Izrael soha semmilyen jelzőt nem kap az MTI híreiben - pedig ezeket a házakat bizony a cionista állam rombolta le, nem pedig a Hamász. Ők esetleg néhány homokdűnének okozhattak kárt.
További érdekesség, hogy ez a csodálatosan eufemisztikus fogalmazás nem érhető tetten más témák esetében. Például holokausztos hírek (amúgy hazug) magyarázatainál még soha nem olvastunk olyat, hogy "hatmillió áldozata volt a zsidó-német konfliktusnak". Vagy, hogy szöveghűbbek legyünk, "a németek és a szélsőséges zsidók közötti konfliktusnak". De még az ún. "romagyilkosságok" esetében sem derül ki, hogy a "romák" nem a nácifasiszták, hanem a "roma-magyar konfliktus" áldozatai voltak, sőt, szélsőségesként sem jellemezte őket még egyetlen egyszer sem az MTI. Úgy tűnik, csak a palesztinok esetében lehetnek az áldozatok a szélsőségesek, az elkövetők pedig jellemezhetetlenek...
 Egy szélsőséges baba |
No de nézzük tovább a hírt, hadd lássuk, mily nagyon szélsőséges a Hamász:
Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője kedden az övezetben jelen lévő szervezetek beszámolóit idézve úgy fogalmazott, hogy hozzávetőleg 18 ezer lakóépület semmisült meg vagy szenvedett súlyos károkat, és 108 ezren váltak földönfutóvá. "Az elkövetkező időszakban a helyi hatóságoknak és a humanitárius közösségnek az lesz az egyik legnagyobb feladata, hogy átmeneti otthont találjon ezeknek az embereknek" - mondta. Az áramellátás az övezet nagy részében továbbra is csak napi hat órában működik, és a lakosságnak mindössze a tíz százaléka jut minden nap vízhez - tette hozzá.ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a gázai lakóépületek 13 százalékát érintette a konfliktus, míg a világszervezet palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete (UNRWA) arról számolt be, hogy még mindig több mint 55 ezer olyan palesztin van, aki 36, az ügynökség által működtetett iskolában húzza meg magát. A július 8-án kezdődött harcokban több mint kétezer palesztin vesztette életét és 10 ezer sebesült meg. Izrael öt civilt és 64 katonát vesztett.
(Kuruc.info - MTI korrigálva)
Frissítés: ENSZ-jelentés: katasztrofális állapotok a megszállt területeken - nyilván ezért is a Hamász a hibás
Bemutatta a "megszállt palesztin területek" (a kifejezést az MTI tette idézőjelbe, így valószínűleg nem is igaz, hogy beszélhetünk megszállásról egyáltalán, talán az "Izrael gondoskodása alatt virágzó palesztin területek" kifejezést kellett volna használni, ha már egészen őszinték akartak volna lenni - a szerk) gazdasági helyzetéről készült 2013-as jelentését az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerdán Kairóban; a riport szerint az izraeli politika "megfojtja" (újabb idézőjel, nyilván ez sem igaz - a szerk.) a palesztin gazdaságot. Gázában és Ciszjordániában egy egész generáció nő fel megfelelő képzés és mindenfajta jövőkép nélkül, aminek a jelentés szerint beláthatatlan következményei lesznek a palesztin társadalomra nézve.
Az UNCTAD a palesztin nép támogatására szakosodott részlegének vezetője, Muataszem al-Akra hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem tér ki a július 8-án kirobbant, héthetes gázai válság következményeire. Ugyanakkor kijelentette, hogy a palesztinok életkörülményei 1967 óta a legmélyebb szintre süllyedtek már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt.
Akra elmondta, hogy a jelentés készítése idején a Gázai övezetben élők 80 százaléka szorult nemzetközi humanitárius segélyre. Az övezet gazdaság növekedése a 2008-as és a 2012-es gázai konfliktus között 26 százalékos volt, 2013-ra azonban 4,5 százalékra esett vissza az enklávé szárazföldi és tengeri határainak több mint hét éve tartó blokádja miatt.
A szudáni diplomata rámutatott, hogy a gázai munkanélküliség 2013-ban 36 százalékos volt. Akra arra figyelmeztetett, hogy Gázában és Ciszjordániában egy egész generáció nő fel megfelelő képzés és mindenfajta jövőkép nélkül, aminek beláthatatlan következményei lesznek a palesztin társadalomra nézve.
A gázai gazdasági válság enyhítéséhez jelentős nemzetközi anyagi és infrastrukturális segítségre van szükség - hangsúlyozta az UNCTAD képviselője. Szerinte az első lépések közé tartozik az övezetet körülvevő blokád teljes feloldása, továbbá egy repülőtér és tengeri kikötő létrehozása. A gazdasági túléléshez ezenkívül nélkülözhetetlen a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem közti kapcsolat biztosítása. A jelentés szerint rohamosan terjed a szegénység a palesztin területeken, ahol csak minden negyedik ember tudja teljes mértékben biztosítani élelmiszerellátását.
A kilencvenes években kötött oslói megállapodás értelmében Ciszjordániát három részre osztották, amelyek legnagyobbika teljes egészében izraeli adminisztratív és katonai fennhatóság alatt maradt. Akra szerint a Ciszjordániának mintegy 62 százalékát magába foglaló "C" régióban lévő zsidó teleptömbök és az azokat összekötő, a területet egymástól elválasztott szigetekké alakító infrastruktúra megfojtja a palesztin gazdaságot és a kétállami megoldás megvalósításának lehetőségét.
Akra rámutatott, hogy a zsidó telepek a "C" régió 39 százalékát foglalják el, s ez az arány növekvő tendenciát mutat. A szektor 20 százaléka zárt katonai övezet, 13 százaléka védett természeti terület, s a palesztin lakosok csupán a terület 30 százalékán kapnak építési engedélyt. A palesztinok nem férnek hozzá a régió legfontosabb természeti kincseihez, és a "C" szektor "megszállva tartása" (újabb hiteltelenítő MTI-s idézőjel) miatt a ciszjordániai termőföldek mintegy kétharmadától esik el az arab lakosság - közölte az ENSZ-diplomata.
Az említett körülményekből fakadóan Ciszjordánia gazdasági növekedése 11 százalékról (2010-2012) 1,5 százalékra zuhant, míg a munkanélküliség 2013-ban elérte a 22 százalékot - derül ki a tanulmányból. Az összes palesztin területet figyelembe véve a bruttó hazai termék (GDP) 66 százalékát a szolgáltatási szektor fedezi, míg a mezőgazdasági szektor a GDP 4-5, az ipari szektor a 4 százalékát teszi ki.
Újságírói kérdésre reagálva, miszerint a nemzetközösség milyen valós és hatékony lépéseket szándékozik tenni a megszállás beszüntetése érdekében, az ENSZ kairói irodavezetője, Haula Matar emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a tanulmányt készítő csoport hatásköre nem nyúlik túl az izraeli politika negatív következményeinek bemutatásán. Mindazonáltal megjegyezte, hogy amíg a vétójoggal rendelkező államok (értsd: Amerika - a szerk.) a világszervezet Biztonsági Tanácsában akadályozzák a határozott közös fellépést, addig az ENSZ csak ragaszkodhat határozataihoz betartásához, azok foganatosítását nem tudja szavatolni.
(MTI nyomán)
