Figyelemre méltó dokumentumot küldött egy ismeretlen a PestiSrácok.hu szerkesztőségének, amelyben a titkosítás alól feloldott, anonimizálva éppen a portálunk által elsőként nyilvánosságra hozott Portik-Laborc találkozók leiratát rejtette – kitakaratlanul. Mivel a dokumentumon semmilyen pecsét, aláírás, vagy jelzés nincs arra vonatkozóan, hogy ez az eredetinek bármilyen változata, ráadásul a betűjelek – amelyek a megszólalót jelölik – sem azonosak az anonimizált változattal, ezért nincs okunk biztosan azt állítani: birtokunkban van az eredeti jegyzőkönyv. Ha ez így volna, államtitkot sértenénk, így azonban biztosan csak annyit közölhetünk: az ismeretlen által küldött dokumentum egy lehetséges verzió a maffiafőnök és a kémfőnök megbeszéléseiről. Az információk így is életszerűnek és érdekesnek tűnnek, és nem csak azért mert arról is szó esik, hogy vannak jobb- és baloldali gengszterek, vagy jobb- és baloldali rendőrség, hanem azért is, mert jól látható, miként volt/van jelen a politikában és a közéletben a szervezett bűnözés.

Miként az korábban kiderült, Laborc Sándor, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának azóta kémkedés miatt nem jogerősen elítélt vezetője, Glemba Zoltán egykori III/III-as ügynök, egyben Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember és az azóta a Prisztás-gyilkosság miatt 11 évre elítélt Portik Tamás elsőként 2008. június 23-án, a budai Vadrózsa étteremben találkozott. Az izgalom az ötödik oldalon kezdődik, amikor Portik arról beszél, hogy a Vadrózsában történt találkozó előtti napon járt Balatonon, ahol összefutott az Index.hu vezetőivel, akik “hát nagyon gazdag emberek, és, hát mondjuk úgy, hogy nem baloldali érzelmű emberekről van szó”. Ezek között az emberek között említette meg Schmidt Máriát a Terrorháza főigazgatóját, aki Laborc szerint “nagyon messziről jött”, “és most már gazdag is.” Szóval Portik ott folytatta, hogy ezen az ominózus balatoni találkozón a “gazdag” indexes tulajok Gyurcsány Ferencet dicsérték, hogy milyen “ellökhetetlen” és “minden oldalról mindent kibír”.

Aztán Laborc felvázolja, miért is ültek le Portikkal tárgyalni, majd Portik magyarázza el motivációt, hogy jobboldali támadásnak van kitéve, s nem más, aki ezt a támadást ellene irányítja, mint a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor. Akinek meggyőződése, hogy Portik sok baloldali disznóságról tudhat, sőt Pintér szerint részt vett az 1998-as eseményekben, ami két dologra utalhat: a választások előtti pártszékházak elleni kézigránátos robbantásokra, vagy a Fenyő-gyilkosságra. Nos, Portik állítja, a különös módon már 2008-ban (!) “jobboldalnak” nevezett rendőrség azt akarja tőle, hogy valljon színt és tegyen terhelő vallomásokat baloldali politikusokra és segítsen felgöngyölíteni az olajügyeket. (Megjegyzendő, hogy pár mondattal lejjebb Portik maga árulta el, hogy vitt pénzt baloldali politikusnak, így talán akár jogosnak is tekinthető a “jobboldali” rendőrség érdeklődése – a szerk.) A maffiózó nem is érti, hogy az utána érdeklődő rendőrség feje, Petőfi Attila “most kivel van”, hiszen Portik azt hallotta róla, hogy “ő is a mi irányvonalunkat képviseli”, magyarul baloldali.

Aztán Laborc visszatér Pintér Sándorra, akiről azt állítja, hogy – 2008-ban – “még mindig elég erős” a hatalma a rendőrségen belül, mert legutóbb, amikor a rendőrök kinevezéséről volt szó, “azért ő hallatta a hangját, és módosításokra is került sor.” Laborc panaszkodik is, hogy nem túl szerencsés, ha “hosszú-hosszú évtizedeken keresztül valakinek a keze nyoma ilyen mélységet, mélységben nyúl bele…” a szervezet működésébe, és az sem tetszett a kémfőnöknek, hogy az akkor mundért nem viselő Pintérhez előbb eljutottak a rendőrség dolgairól szóló információk, mint akár hozzá. Megemlítik aztán Tasnádi Pétert, aki ugyan szerintük rászolgált a hatóságok vegzálására, de azt mégis a Pintérrel való rossz viszonyából eredeztetik, valamint abból, hogy 1999-ben Tasnádi szervezésében szocialista és szabad demokrata politikusok, és baloldali médiaszemélyiségek (Schmuck Andor, Csintalan Sándor, Karl Imre, Hack Péter, Aczél Endre, Juszt László és mások) titkos megbeszéléseket tartottak Korda György táncdalénekes villájában. Ezeken a találkozókon az első Orbán-kormány leváltásának módjáról egyeztettek.

Nemrég fogták el Németországban Holmann Endrét a Generál Média Kft. tulajdonosát, akit adócsalásért köröztek a Portik-ügyek napvilágra kerülése óta. A sajtó csak sejtette, hogy a médiacég Portik Tamás érdekeltsége, a portálunkhoz eljuttatott állítólagos jegyzőkönyvben Portik azonban feketén-fehéren beszámol arról, hogy a Generál Média az “hozzá tartozik”. Ezt – mint korábban már többen megírták – annak okán közli Laborccal, hogy milyen segítséget tud nyújtani az MSZP-nek, hogy 2010-ben győzni tudjanak a választásokon. Portik elmondja, hogy a Generál Média üzemeltette a MyVIP nevű, kétmillió regisztrált taggal rendelkező közösségi oldalt, valamint beszámol arról is, hogy megvásárolta a – jelenleg nem működő – Olympia.hu és “most jön” a Sporthíradó.hu, amely állítása szerint napi 400-500 ezer látogatóval bír. Mint Portik állítja, nagyjából 2-3 millió ember “között tudok kapcsolatot teremteni.” A rendszert ráadásul már egyszer-kétszer kipróbálták: ismert rendezők filmjeit – Bacsó Péter: Majdnem szűz, Koltay Róbert: Megy a gőzös – promotáltak rajtuk - magyarázza Portik. Megjegyzi, Bacsóval Andy Vajnán keresztül ismerkedett meg. Médiakapcsolataival hencegve Portik megemlítette még Nobilis Kristófot, az Index.hu tulajdonosát, valamint a Hírkereső nevű portált is, így ajánlva fel segítségét Laborc Sándornak.

A médiáról szólva Széles Gáborról is szó esik, meglepő módon Portik azt állítja, hogy dolgozott vele, sőt, a Magyar Hírlap egykori főszerkesztőjéről, az MTI jelenlegi vezérigazgatójáról, Gazsó L. Ferencről úgy fogalmazott, “azt mi adtuk…vele is dolgozunk…”. Szélesről Laborc kifejti, hogy a vállalkozó a nagy jobboldaliságában elfelejtette, hogy kik álltak mögötte – pénzügyileg és politikailag – akkor, amikor az Ikarust és a Videotont egy forintért vásárolta meg a kilencvenes években, meg azt, miként kötött üzleteket a két cég és kiből élt. Ugyanebben a körben említették Demján Sándor nagyvállalkozót, aki a nyolcvanas években egyedüliként árult az országban banánt, mert – miként Laborc fogalmazott – “Fekete Jánossal a háttérben ezt meg tudta finanszírozni, ez működött is egy ideig és elég sok mindenki ehhez felcsatlakozott, akkor kialakult az ő kapcsolatrendszerük, na most ezeket hajlamosak sokan elfelejteni.”

A beszélgetőpartnerek szerint az üzletben nincs jobb, vagy baloldali értékrend. Ahol készpénz van, ott nincs ideológia. Vajtó Lajos erre azt a példát hozta föl, amikor Deutsch Tamás sportminiszterként Demszky Gábor főtanácsadója, Mesterházy Ernő cégét bízta meg az összes sportlétesítmény takarításával, őrzésével, karbantartásával. A Future Clean Zrt. több milliárdot kaszált az üzleten. Vajtó fel is teszi a kérdést: “Mi volt ez?” Később Glemba Zoltán megállapítja, hogy egyedül pénzpártiság van, ami jó, mert akkor nincs vita, csak a profit. Aztán rátérnek a pártpénztárnokok kitárgyalására, Simicska Lajosra és Puch Lászlóra, akiket lényegében egymáshoz mérten hasonlónak tartanak.

A beszélgetés később visszatér a rendvédelemhez. Megjegyzik, hogy Gyurcsány azért nevezte ki országos rendőrfőkapitánynak a pénzügyőrségtől érkezett Bencze Józsefet, mert ő nem Pintér Sándor embere, de Glemba Zoltán azért állítja, “nem tudok a rendészeten belül mondani, aki valamilyen összefüggésben a Sándorral ne tartana (kapcsolatot- a szerk), ha más nem áttételesen.” Sőt, Vajtó Lajos egyenesen odáig van Pintértől, akit állítása szerint ismer, és jó embernek, “komoly pasinak” tart, aki ” imádja a feleségét, rendszeresen viszi magával mindenhova, szereti a családját, halál normális ember szerintem, és hát az nyilvánvaló, hogyha valaki ilyen életpályát kormánytagsággal és belügyminiszterséggel zár, hát nyilvánvaló, hogy kézben akarja tartani.” Vajtó szerint Pintérből Kuncze csinált ellenséget, amikor 1996 végén, vezérkarával együtt leváltotta az országos rendőr-főkapitányi posztról. Vajtó szerint ” a legnagyobb titkok tudója ő, nincs hozzá hasonló.”

Ehhez a témához kapcsolódva jön szóba Csányi Sándor OTP-vezér is, akit a társaság – élén Vajtóval – szintén nagy formátumú embernek tart, de nem is ez a lényeg. A 17. oldalon lévő beszélgetésfoszlányokban homályos utalás van a társaság találkozója előtt éppen egy nappal korábban, 2008 június 22-én történt helikopterbalesetre, amely Csányi Sándor nagybajomi birtoka fölött történt. A jármű, fedélzetén a bankvezér ismerőseivel, felszállás után lezuhant, az utasok közül négyen súlyosan megsérültek, de mindenki életben maradt. Csányi egyébként nem volt a gépen, amely az egyik cégének tulajdonában volt. A balesetről szólva Portik azt mondja, “Most már csak el kell hitetni vele, hogy nem ő ellene irányult…” Aztán pár mondattal lejjebb: “Ha mondjuk – tételezzük föl -, ő ezt a történetet úgy rakja el az agyában, hogy ez valójában neki szólt. Mert, hogy az a történet azért fontos, nem tudom, azért, persze gondolom nálam jobban vannak önök informálva. Mondom ez egy improvizatív helyzet volt, tehát megjött.” A sorokat olvasva nagyon az a benyomása lehet az embernek, hogy Portik úgy beszél az egy nappal korábbi esetről, mintha többet tudna róla, mint amit elmondott. Később pedig fölemlegették a Synergon informatikai társaság négy vezérének halálával végződött 2001-es légibalesetet, amikor az üzletemberek magánrepülője Somogy megye fölött felrobbant és lezuhant. Vajtó – Laborc derültsége közepette – titokzatosan meg is jegyzi, hogy “És a légköri viszonyok… nem voltak olyan rosszak a Synergon-os időszakban.” A lényeg, Laborc szerint, hogy legyen valamiféle stabilitás, és normális viszonyok, amik között aztán a nagyok megegyeznek, és lesz “két helikopter, amik nem fognak sokat repülni az elkövetkezendő időszakban.” Portik rákontráz: “Szerintem nem fog többet, ez csak ilyen megérzés.” Ez a kódolt beszélgetés arra utalhat, hogy Csányit a helikopterének megbabrálásával megfenyegethették, de hogy ki lehet a másik helikopteres, amelyik vélhetőleg ugyanúgy járhatott, mint Csányi, nem tudni.

A bankvezér magánéletének kibeszélése után Laborc felteszi a kérdést, mi az amiben ők tudnak segíteni Portiknak, mire a maffiózó az úgynevezett A1-es történetet kezdni elmesélni. Ennek az ügynek volt a következménye, hogy 2009-ben elfogták Turi Tibort és Dévényi Tamást Óbudán a Lajos utcai A1 Wellnes irodájában. Az edzőterem tulajdonosa, Fönyedi András ugyanis feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI), miszerint a két férfi két társukkal, Drobilich Gáborral és Várhegyi Zoltánnal együtt megzsarolta őt. A vállalkozó a nyomozó hatóságnak arról számolt be, hogy 2004-ben 50 millió forintot kapott kölcsön Turitól és Dévényitől a fitneszterem-hálózat létrehozására, ám ennél jóval többet, 132 millió forintot kellett volna nekik visszafizetnie. Ráadásul ez az összeg csupán a kamat volt, a zsarolók ugyanis még a kölcsönadott összeget, az 50 milliót is ki akarták szedni belőle. Bizonyára hűséges olvasóinknak ismerősen csengenek ezek a nevek, hiszen ők - Turin kívül - az Energol Rt. egykori vezetői, Portik volt üzlettársai. Nem tudni biztosan, miért volt Portiknak fontos ez az ügy, hacsak azért nem, mert élettársa, Halmos-Riskó Alma egyik legjobb barátnője az a Mészáros Réka fitness világbajnok, akinek a férje a megzsarolt Fönyedi András. Mindezeket persze nem említi Portik, csak azt, hogy Drobilich és Dévényi Tamás a jobboldali rendőrség besúgói, akiket 72 óra után ki is engedett a bíróság. Mondjuk tény, hogy Drobilich Gábor eddig minden nagyobb leszámolásos ügyet megúszott, de ahogy Radnai László maffiafőnökből együttműködő tanú lett, úgy az sem elképzelhetetlen, hogy Drobilich meg rendőrségi besúgó. Igaz, miként azt már korábbi cikkeinkben is kielemeztük, Portik is az volt egy ideig.

Az azonban nem annyira világos mit ért azon Portik, hogy Radnai és Drobilich a “jobboldali rendőrséggel” karöltve söpörték el az ellenlábasaikat, máskor pedig Drobilich Gábor súgja be Radnait, akit egy “bekészített” ügyben – a kecskeméti maffiaperben – 12 évre ítélnek. Sorra veszik a rendőrség fiaskóit is, a móri mészárlás ügyét, a Szlávy Bulcsú meggyilkolását, meg a Fenyő-ügyet, mind, mind olyan aspektusban, hogy azokban Pintér Sándor emberei, barátai – Bolcsik Zoltán vezérőrnagy, jelenleg az Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője, Horváth András, nyugalmazott rendőr dandártábornok, illetve korábban az NNI döglött ügyek osztályát vezető Kovács Lajos ezredes – dolgoztak, és azért mentek félre ezek a nyomozások, mert mindegy volt, csak eredmény legyen, hogy később Pintér előre tudja tolni ezeket a barátait. Érdekes, amikor Portik az NNI korábbi helyettes vezetőjéről, Krajnyák Péterről megállapítja, hogy ő legalább baloldali és neki kéne vezetni az irodát, Laborc és Glemba erősen tiltakozik, hogy “azért lennének nála jobbak is”. Krajnyák Péterről tudni érdemes, hogy a felelsége, Horváczy Emese volt egy időben az NNI, majd Draskovics Tibor idején a Belügyminisztérium szóvivője. Nem véletlenül, hiszen úgy tudjuk, Horváczy az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának az osztálytársa volt, és azóta is jó kapcsolatot ápolnak egymással.

A Fenyő-ügy kitárgyalásakor Laborc és Glemba, de Vajtó is értetlenkedik, hogy a megbízó ellen egyértelmű bizonyítékok vannak, például hangfelvétel, de a személye “legfölsőbb, magasabb szinten mindig tabu lett.” Laborc meg is jegyzi, hogy “persze lehet bizonyos mértékig tabu, de, hátha egyértelműek a bizonyítékok, akkor nem lehet védeni, akárki is az.” Aztán Vajtó előad egy kicsit homályos monológot, hogy amikor Gyárfás Tamást meghallgatták, egymásnak ellentmondásos vallomást tett, annyi azonban kiderült, hogy egy szerb embernek adott 100 millió forintot. Vajtó szerint amikor rákérdeztek, hogy miért, Gyárfás azt válaszolta, mert megzsarolták. Aztán Vajtó azt részletezi, hogy Fenyőnek milyen meccsei voltak a televízióban, s miként lett az akkori elnök, Peták István a legnagyobb ellensége azzal, hogy a Napkeltét végül Gyárfásnak adta, akire Vajtó szerint Fenyő szintén ellenségként tekintett. Fenyő – Vajtó állítása szerint – meg is kérte arra, hogy a jó médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás Tamás megvásárolt egy jogerős ítéletet azzal, hogy a döntést hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta. Glemba szerint az indíték a Napnál világosabb volt, erre Portik megkérdezi a titkosszolgát, hogy akkor őt miért hívta be Kovács Lajos ezredes a rendőrségre, hogy vallja azt: Gyárfás felkérte őt Fenyő megölésére, holott ez, állítása szerint nem történt meg. Ráadásul úgy – mondja Portik -, hogy “jogerős bizonyítékok” voltak a rendőrök kezében. Glemba szerint ez nem gyengíti az ő következtetéseit, sőt megerősíti, hiszen Kovács Lajos neki egyszer elmondta, hogy miután a sajtóban megjelentek Gyárfás Tamás kétes üzleti manővereiről szóló anyagok, akkor bement hozzá a rendőrségre, hogy “mosdassa magát”. Kovács szerint “hátha nem követett el valamit, akkor miért mosdatná magát – nem?” Ez a beszélgetésfoszlány a Gyárfás-Fenyő háborúra utalhat. Mindketten gyűjtötték egymásról a terhelő adatokat, Fenyőnek is vaskos dossziéja gyűlt össze Gyárfás kétes ügyeiről, amit eljuttatott a sajtónak. A beszélgetőtársak azt is kielemezték, hogy miért nem lehetett a Postabank egykori vezére, Princz Gábor a megbízó. Vajtó szerint neki Princz azt mondta: “Hát, ha haragudtam is rá, ha át is baszott, nekem egy Fenyő nem tétel.”

A politikai-alvilági játszmák bennfentes kivesézése után az asztaltársaság visszatér találkozásuk eredeti céljára: a fideszes politikusok körüli rágalomhadjárat keltésére, a valós, vagy kreált ügyeken nyugvó politikai lejárató akciók megszervezésére. Mint már a jegyzőkönyvek anonimizált változatának másfél évvel ezelőtti megszellőztetésekor is egyértelművé vált: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egyik legfontosabb bizalmi embere, a titkosszolgálatot felügyelő és immár kémkedésért első fokon elítélt Laborc Sándor különféle jelentős előnyökért cserébe arra kéri fel az alvilág legrettegettebb alakját, Portik Tamást, hogy segítsen a jobboldal lejáratásában. 2008-ban járunk, ekkor a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve az Apró-család nevével fémjelezhető kör ezek szerint még lehetségesnek tartotta a baloldal durva népszerűségvesztésének megállítását. Ehhez nem félt az alvilágot segítségül hívni.

Tehát a négy férfi ismét az MSZP-kormányt és Gyurcsányt támogató akciókról kezd beszélni. Ebben a körben vetődik fel egy albán bűnöző, Salihi Mead neve, akit Mehátnak neveznek. Bár Portik szerint Mead a “jobboldali rendőrség” embere, de rajta keresztül meg lehetne szorongatni jobboldali politikusokat. Az albán említése több kérdést vet fel. Úgy tudjuk, hogy Mead éppen Portik köreihez tartozik – egyes feltételezések szerint még a testőre is volt -, és a hazai albán csoportokat irányította. Ennek tükrében érdekes, hogy Portik a beszélgetésen úgy tesz - legalábbis a leírtak szerint -, mintha nem is ismerné a férfit. Úgy tudjuk, hogy Mead kábítószer-terjesztéssel is foglalkozik, Laborc nem véletlenül jegyzi meg: “Engem egyelőre azok a pici pillanatok érdekelnek, amikor kiosztotta a Mehát a különböző politikusoknak a napi adagot.” És vélhetőleg ez az a vonal, amelyben lehetőséget lát Portik és Laborc a politikusok lejáratására, zsarolására. Bár Portik felvet egy másik vonalat is, méghozzá rendőri vonalon, ugyanis azt állítja, hogy a “jobboldali rendőrség”, azaz a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori vezetője, Petőfi Attila korrupt. A beszélgetés fontos része, ahol Portik és Laborc megegyezik abban: a lejárató sztorinak nem kell feltétlenül valósnak lennie, elég egy terhelő vallomás kicsikarása és megszellőztetése a haveri médiában. A Vadrózsa étteremben számos célszemélyre utalgatnak, de a lejáratandó politikusok közül név szerint csak Rogán Antalt említik meg. Aztán a titkosszolgálat és az alvilág következő találkozóján, a Menzában már sokkal konkrétabb dolgokról esik szó. Külön pikantériát ad a beszélgetésnek, hogy az egyik asztaltárs, Vajtó Lajos amellett, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezethette, a Nemzetközi Kábítószer és Terrorizmus Elleni Tisztek és Civilek Egyesületének elnöki posztját is betöltötte!

Portik a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tünteti fel magát és minden szolgálatát felajánlja a pártnak és Laborc Sándornak. A bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első célszemélyek a PestiSrácok.hu korábbi értesülése szerint Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám a fagyi mindjárt az elején visszanyalt, amikor egy Rónai Attila nevű vállalkozó vallomásával korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, ám röviddel azután egy internetes videóban vallotta be, hogy Portik Tamás zsarolta meg, ennek hatására tett valótlan állításokat.

Ezeken a találkákon tehát mindkét oldalon rovott múltú, részben mára elítélt alakok, bűnözők ültek. Állításaikat - amennyiben ez a beszélgetés valós leirata - természetesen nem lehet készpénznek venni, viszont a találkozó ténye és az ott folytatott beszélgetés kitűnő korrajzot nyújt Magyarország 2010 előtti történetéről.

A PestiSrácok.hu által most közreadott szövegben I-vel Laborc Sándort, G-vel Glemba Zoltánt, I2-vel Vajtó Lajost, I3-al Portik Tamást jelöli a dokumentum.

A beszélgetés feltételezett leirata itt elolvasható.