Ha bárki is azt gondolná, a cseh politikai elit tagjainak általános erkölcsi és értelmi színvonala meghaladja magyarországi társaikét, alapvető tévedésben van. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a hajtóvadászat, amelyet a részben japán származású parlamenti képviselő, Tomio Okumara ellen indítottak. De vajon mi lehet a bűne Okumarának, amiért ilyen vadul nekirontottak? A választ nem nehéz kitalálni.
Tomio Okumara |
Természetesen a holokausztról van szó. Ezúttal az állítólagos roma holokausztról. A ParlamentniListy.cz elnevezésű weblap a „roma holokauszt” emléknapján arról kérdezett meg több vezető cseh politikust, hogy mit kellene tenni a Letyben létesített egykori koncentrációs tábor helyén üzemelő disznófarmmal. Ezt a világtörténelmi jelentőségű problémát hosszú évek óta képtelenek megoldani a cseh politikusok. De míg a többi megkérdezett politikus a hivatalos szlogeneket szajkózta a roma holokausztról, és többségük a disznófarm lebontásának szükségességét emlegette, Okumara ki merte mondani: a Letyben létesített egykori koncentrációs táborban senkit sem öltek meg, és mítosz az is, hogy a lágert kizárólag romák számára hozták volna létre. A foglyok azoknak a betegségeknek a következtében haltak meg, melyeket még a lágerbe érkezésük előtti, vándorló életmódjuk során szedtek össze – közölte az üdítően bátor és szókimondó politikus.
A megkérdezett politikusok között volt egy másik is, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy a disznófarmot nem kell lebontani. Ő pedig nem más volt, mint Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt elnöke, Vojtìch Filip. "Nem helyeslem a farm lebontását, a várttal ellenkező hatást érnénk el vele… A farm működése senkit sem zavar” - mondta a kommunista pártvezér, aki ugyanakkor azért polkorrekt módon elhatárolódott Okumara szavaitól.
Okumarához hasonlóan a disznófarm is a halálos ítéletére vár |
Szinte az összes karrierjét féltő talpnyaló közéleti személyiség szükségét érezte annak, hogy elítélje a „kétségbevonhatatlan történelmi tényeket tagadó” és az „idegengyűlöletet felszító” politikus elítélését. Felharsant természetesen a „liberális” újságírók és a „jogvédők” kórusa is. Miroslav Kalousek parlamenti képviselő (TOP 09) „bűnnek”, a „demokráciára leselkedő elmondhatatlan veszélynek” minősítette Okumara véleményét. Martin Kupka, a Polgári Demokrata Párt elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy Okumara „populizmusa átlépte az illendőség határait”. Martin Stropnický cseh védelmi miniszter szerint a részben japán származású pártvezér szavai „cáfolatra sem méltóak”, egy Jakub Janda nevű ismert politikai kommentátor pedig azt közölte, hogy „többé nem fog kezet” a „holokauszttagadó” politikussal, aki „ország-világ előtt megmutatta, milyen a romák elleni gyűlölködés legalja”. A kommentátor azt javasolta minden „demokratikus politikusnak”, hogy kövessék a példáját, és ők „se fogjanak többé kezet” Okumarával. Jakub Janda a iHNed.cz elnevezésű weboldalon dühöngött egy sort, sikerült azonban komplett hülyét csinálni magából, amikor az alábbi ostobaságokat írta le: "Ez a tábor a megsemmisítési mechanizmus részeként működött, akiket ott fogva tartottak, azoknak dolgozniuk kellett, végül pedig megsemmisítették őket, mint ahogyan a cseh romák hozzávetőleg 20%-át is. Azt mondani, hogy nem voltak gázkamrák Letyben, és hogy az ott őrzött foglyoknak csak egy részét küldték Auschwitzba, szándékos megcsúfolása a holokauszt roma áldozatainak.” Mint ismeretes (már akinek ismeretes), 1960 óta a hivatalos holodogmatika kizárólag hat lengyelországi lágerben ismeri el a gázkamrák működését. Vagyis jó ideje egyetlen hivatalos holotörténész sem állítja, hogy Letyben gázkamrák léteztek volna. (Más kérdés persze, hogy a holodogmatika változását nem verték nagydobra, hadd higgye csak a sok birka, hogy - mint ahogy egy időben állították - minden egyes „náci” koncentrációs tábornak voltak gázkamrái.)
Čeněk Ruzička, a feljelentő ügyvéd |
A köztársasági elnök hivatala sem maradhatott ki az Okumara ellen indított hajszából. Bár bölcsebb lett volna hallgatni, ugyanis Jiří Ovčáček elnöki szóvivő az alábbi ostobaságot mondta: „Ha Lety csak egy munkatábor lett volna, akkor foglyai nem végezték volna Auschwitzban”. (A holodogmatikában „haláltábornak” kizárólag azt a lágert nevezik, ahol gázkamrák is működtek. Az a tábor, ahol nem volt gázkamra, munkatábornak minősül, függetlenül attól, hová szállították el onnan a foglyokat.)
Az őrjöngés odáig fajult, hogy különböző „jogvédő” és cigány szervezetek, karrierjüket egyengetni szándékozó politikusok, meg mindenféle magánszemélyek közösen feljelentették Okumarát. A Lety láger „áldozatainak” rokonságát (!) képviselő ügyvéd, Čeněk Ruzička, az alábbi, ijesztő nyilatkozattal indokolta a feljelentés szükségességét: „Bárki, aki kételkedni mer az ismert történelmi tényekben a romák genocídiumát illetően, számítania kell arra, hogy bíróság elé kerül, még akkor is, ha az illető törvényhozó. A roma emberek nem fogják senkinek sem megengedni, hogy megsértsék őseik emlékét és tisztességét, és minden polgárnak - beleértve a romákat - joga van megvédenie magát a gaztettekkel szemben úgy, hogy feljelentést tesz. Roma emberek, ha van bennetek becsület, akkor lépjetek elő, és indítsatok bűnvádi eljárást Tomio Okamura ellen." Hihetetlen, hogy ilyesmi elhangozhat. Ez már a középkori eretneküldözések, vagy a kommunista koncepciós perek korának nyelve.
Blokád alatt a bűnös hizlalda |
Az eretneküldözések során keveseknek jut eszébe, hogy pontosan utánanézzenek annak, mit is mondott a „bűnösnek” nyilvánított személy. Íme, Okumara válasza a Lety táborral kapcsolatos kérdésre: „Amikor Lety ügye szóba kerül, jó lenne tisztázni, hogy mit is akarunk építeni annak a helyszínén. A rendelkezésünkre álló információk szerint hazugság, mítosz, hogy egy roma koncentrációs tábor lett volna ott. Ez egy munkatábor volt azoknak az embereknek, akik kerülték a munkát, beleértve a Protektorátus területén élő cseheket és németeket is. (Miután Adolf Hitler 1939. márciusában elfoglalta Csehországot, Cseh-Morva Protektorátus néven működött tovább az állam a Német Birodalom keretei között. P. O.) A foglyokat nem etnikai alapon hurcolták ide, hanem azon az alapon, hogy cigány életmódot folytattak-e vagy sem. Ami annyit jelent, hogy egyetlen dolgozó roma sem került oda. Mielőtt a lágert bezárták, hosszú időn át az őrök nem voltak felfegyverezve, és a táborparancsnok a szolgálóját – aki bizonyíthatóan a szeretője volt - moziba is elvitte. Senkit sem öltek meg a lágerben – a foglyok azért haltak meg, mert vagy öregek voltak, vagy pedig valamely betegség következtében hunytak el, melyet még a korábbi vándorló életmódjuk idején szedtek össze. Azonban tény, hogy alapvető baj volt a lágerparancsnokkal, egyrészt mert ténylegesen ütlegelte a foglyokat, másrészt pedig azért, mert igyekezett titkolni a hatóságok elől a táborban uralkodó nyomorúságos állapotokat. Végül a parancsnokot eltávolították, és orvosi segítséget is küldtek Letybe. A lágerben meghaltak semmiféleképpen nem tekinthetők bármifajta Holokauszt áldozatainak. Ellenkezőleg, az ő összevetésük a Holokauszt áldozataival sértő a Holokauszt tényleges áldozataira nézve, legyenek azok zsidók vagy romák, akik mind egy valóságos koncentrációs táborban szenvedték el a szörnyűségeket. Természetesen elítélek és visszautasítok mindenfajta erőszakot”.
Jó látni, hogy nem csak nálunk akadnak mindig ráérő |
Csakhogy ha Tomio Okumarát a fentebb idézett szavaiért tényleg beperlik, akkor más tekintélyes cseh személyiségeket is bíróság elé kellene citálni. Petra Edelmannová, a már megszűnt cseh Nemzeti Párt elnöke 2006-ban azt nyilatkozta, hogy a németek az „aszociális elemeket”, a „kóborlókat” gyűjtötték össze a Letyben létesített lágerben, ahol a foglyok „betegségek következtében” haltak meg. 2005-ben egy Miloslav Ransdorf nevű kommunista (!) képviselő a következőt jelentette ki: „Mint történész, tudom, hogy ellenőrizetlen hazugságokat mondogatnak Letyről. Soha nem létezett ott igazi koncentrációs tábor”. (A két korábbi cseh kormányzati emberjogi biztos, Svatopluk Karásek és Petr Uhl fel is jelentették a kommunista képviselőt véleményének hangoztatása miatt, a rendőrség azonban nem talált bűncselekményre utaló körülményeket.) A szókimondó előző cseh elnök, Václav Klaus pedig volt annyira gerinces, hogy nem hazudozott, és még csak nem is hallgatott a kommunista képviselő szavai nyomán keletkezett botrány ügyében. Klaus akkoriban úgy nyilatkozott, hogy a Letyben létesített láger „nem volt koncentrációs tábor a szó eredeti értelmében”, mivel azt olyanoknak állították föl, akik „nem voltak hajlandók dolgozni”. Klaus is beszélt arról, hogy tudomása szerint a láger nem mindegyik foglya volt roma.
Emléktábla, a nevek között látni pár ismerőset |
„Természetesen sok tragikus esemény történt ott. Azonban, tudomásom szerint, akik a lágerben életüket vesztették, azok legfőképp a tífuszjárvány következtében haltak meg, nem pedig olyan okok miatt, melyeket hagyományosan a koncentrációs táborokban elhunytak esetében emlegetni szoktak” - jelentette ki Vaclav Klaus a Lidové Noviny című lapban 2005-ben megjelent nyilatkozatában. (Nem mintha baj lenne, de a jelek szerint Klaus is keveri a holodogma olyan alapelemeit, mint a koncentrációs tábor és a haláltábor. Ami nem annyira az ő hibája, hanem sokkal inkább a holomítosz egyes elemeinek ellentmondásaiból és a holotörténészek szándékos ferdítéseiből adódik.)
A Letyben lévő munkatábor létrehozására vonatkozó rendelet 1939. március 2-án született, tehát két héttel a német csapatok bevonulása előtt. A rendelkezés szerint a lágerben „vándorló cigányokat, és más, hasonló módon élő csavargókat helyeznek el, olyanokat, akik képesek lennének dolgozni, koldusokat, akik koldulásból élnek, hivatásos hamiskártyásokat, javíthatatlan naplopókat, lézengőket, olyan személyeket, akik becstelen tevékenységből (pl. prostitúcióból) élnek”. Az első 12 fogoly 1940. júliusában érkezett meg. 1942. augusztus 1-jén „cigány tábornak” nevezték el a lágert, feltehetően azért, mert túlnyomórészt cigányok voltak a lakói. (Vajon miért? Nem is értem.) 1943. május 4-én azonban az intézmény bezárta kapuit.
A bűztől sújtott emlékmű |
1942. augusztusáig egyébként csak férfiakat deportáltak Letybe, majd ezután jöttek a nők és a gyerekek is. A történészek kutatásai szerint összesen 326 haláleset történt a lágerben, ebből 241 az ott elhunyt gyermekek száma. Állítólag 540 foglyot átszállítottak Lety-ből Auschwitzba, 198 személyt pedig a Kunstát melletti Zalov nevű lágerbe, illetve Pardubicébe és Prágába vitték. 1995-ben egy emléktáblát állítottak fel a tábor melletti tömegsír helyén. 2010-ben hivatalosan átadták az emlékhelyet, melynek méltóságát állítólag oly nagyon zavarja a disznóhizlalda bűze.
Okamura az ellene irányuló elképesztő erejű támadásokat látva kissé azért visszakozott. Nyilatkozatában közölte, hogy meglepődött a közéleti szereplők dühös reakcióin, ugyanakkor - politikai jövőjére gondolva - nyomatékosította: semmi kétsége afelől, hogy szörnyű dolgok estek meg Letyben. Leszögezte továbbá azt is, hogy kifogásolt szavai nem vonatkoznak a Letyből más táborokba (főleg Auschwitzba) elhurcolt foglyok szenvedéseire. „A roma holokauszt szörnyű esemény, a láger létrehozása Letyben pedig bűncselekmény volt” - próbálta csitítani az ajvékolók kórusát a kollaboráns cseh politikai elit célkeresztjébe került politikus.
Perge Ottó - Kuruc.info
Korábban írtuk: