A nemzetközi jog szakértői, professzorok, bírák és ügyvédek a palesztin nép jogainak súlyos megsértésével vádolják Izraelt a gázai mészárlással kapcsolatban, és hangsúlyozták, hogy a nemzetközi jog értelmében törvénytelen civil objektumokat megsemmisíteni szándékosan és anélkül, hogy az stratégiailag szükséges lenne.
A vasárnap közzétett állásfoglalásban a 119 szakértő úgy fogalmazott, hogy a bombázások nagy része katonailag nem igazolható, és számukra úgy tűnik, hogy az izraeli hadsereg célja a civil lakosság terrorizálása. Ezzel pedig Izrael vét a fegyveres konfliktusokra vonatkozó alapvető szabályok, elsősorban az arányosság elve ellen.

Richard Falk
A szakértők - köztük az ENSZ két korábbi jelentéstevője, Richard Falk (aki szerepel a Wiesenthal Központ 2013-as feketelistáján) és John Dugard (aki 2007-ben például azt nyilatkozta, az izraeli apartheid rosszabb, mint a dél-afrikai, egy évvel korábban pedig világossá tette, hogy a terrorállam megsérti az emberi jogok legalapvetőbb normáit a Gázai övezetben), valamint az ismert nemzetközi jogász és bíró, Georges Abi-Saab - emlékeztetnek, hogy a nemzetközi jog szerint illegális civil objektumokat szándékosan és anélkül megsemmisíteni, hogy az katonai célokat szolgálna. Ennek az elvnek a megsértése háborús bűn "lehet", és ezen az az izraeli gyakorlat sem változtat, hogy az embereket előre figyelmeztetik.

John Dugard
A Gázai övezet lakói "az önvédelemhez való jog hamis izraeli értelmezéséből" fakadó következmények elszenvedői - szögezik le az aláírók, akik rámutatnak: a fegyvertelen civil lakosságot - amelyet a nemzetközi jognak védenie kellene - traumatizálják és tartós terror alatt tartják.

Georges Abi-Saab
Véleményük szerint az izraeli hadműveletnek politikai és nem katonai célja van, mégpedig az, hogy növelje a Hamász-kormányra gyakorolt nyomást. Úgy fogalmaztak, hogy a Gázai övezetben élőket kollektív büntetésben részesítik, amit pedig tilt a humanitárius jog.
A szakértők elítélték az Izraelre az enklávéból zúduló rakétatámadásokat is, amelyeket nemcsak nemzetközi jogba, hanem "erkölcsbe ütközőnek" is neveztek. Megjegyezték azonban, hogy az emberi jogok megsértését nem lehet egyenlőnek tekinteni a két fél között, tekintettel arra, hogy az jelentősen eltérő méreteket ölt az egyik, illetve a másik oldalon.
Az állásfoglalás aláírói a harcok beszüntetése mellett szorgalmazták a katonai és a politikai felelősök megbüntetését, valamint azt, hogy a palesztin helyzetet a nemzetközi büntetőbíróság tárgyalja.
(MTI nyomán)