Az ügyvezető egyszemélyben döntött a hitelkérelmekről, a „cenzúrabizottság” csupán nevében létezett, egyébként semmilyen tevékenységet nem folytatott, az úgynevezett rossz - 90 napon túli késedelemben lévő hitelek - aránya elérte a teljes hitelállomány 25 százalékát, a szavatoló tőke messze elmaradt a pénzügyi felügyelet által meghatározott minimális tőkekövetelménytől - ezeket a megállapításokat tartalmazta Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél 2011-ben elrendelt, átfogó vizsgálatról készült jelentés, amely a Privát Kopó birtokába került.
Zoom
2011-ben átfogó pénzügyi vizsgálatot rendelt el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Az ellenőrzésről készült jelentés - amely a Privát Kopó birtokába került - megállapította, hogy a takarékszövetkezetnél csupán „formálisan” működött a hitelkérelmek elbírálására létrehozott „cenzúrabizottság”, a valóságban a grémium semmilyen tevékenységet nem folytatott, a hitelkérelmeket egyszemélyben az ügyvezető, Gellért Imre bírálta el, aki - tartalmazza a jelentés - ugyan nem rendelkezik értékbecslői képesítéssel, ennek ellenére egyszemélyben határozta meg a hitelek fedezetéül ajánlott vagyontárgyak értékét. Az igazgatóság tagjait az ügyvezető gyakran csak szóban, felületesen - vagy még úgy sem - tájékoztatta a jelentősebb döntésekről.
A PSZÁF vizsgálati anyaga szerint - 2011-ben - az úgynevezett rossz, 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya elérte a teljes hitelállomány 25 százalékát, a szavatoló tőke (a saját tőke korrigálásával számított tőkeérték, amely megmutatja, hogy egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén mekkora vagyon áll rendelkezésre a kötelezettségek kielégítésére) pedig már három éve is messze elmaradt a pénzügyi felügyelet által meghatározott minimális tőkekövetelménytől.
Mindezek ellenére a PSZÁF nem ítélte „beavatkozásra érettnek” az orgoványi takarék helyzetét, megelégedett egy úgynevezett „cselekvési terv" benyújtásával - amelyet Gellért Imre ügyvezető dolgozott ki és írt alá. Azt, hogy ez a „cselekvési terv” - vagy annak végrehajtása - mennyire volt sikeres, jól mutatja, hogy a takarékszövetkezeti szektor átvilágítása során a szakértői vizsgálat súlyos pénzügyi válsághelyzetet tárt fel az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél, 2013 végén… A pénzintézet működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank 2014. július 4-én visszavonta.
„Nem változott érdemben semmi azt követően, hogy Gellért cselekvési tervet nyújtott be a PSZÁF-nak, 2012-ben” - magyarázta a Privát Kopónak egy takarékszövetkezeti forrás. „Továbbra is mindent Gellért Imre intézett egyszemélyben, a döntéseket is ő hozta meg, gyakorlatilag egymaga testesítette meg az orgoványi takarékot. Az igazgatósági tagokat szinte semmiről nem tájékoztatta.”
Többen egybehangzóan állították a Privát Kopónak, hogy Gellért - a hitelezésekkel összefüggésben kialakult hatalma miatt - a „Délvidék urának” tartotta magát.
A takarékszövetkezet működését jól ismerő „bennfentes” elmondta, hogy rendszeresen a takarékszövetkezet ügyfélfogadási idejét követően vette kezdetét a „kétes” ügyfelek fogadása az orgoványi központban. „Ilyenkor a takarék környékén sorakoztak a nagyértékű, sötétített ablakú gépkocsik, és a megbeszélések többnyire éjfélig, hajnali 1 óráig tartottak, a takszöv részéről egyetlen személy tartózkodott az épületben, Gellért Imre ügyvezető, akinek irodája előtt sorban ültek a kuncsaftok, mint a verebek a villanyvezetéken” - tette hozzá. És hogy miről szólhattak ezek a „diszkrét” eszmecserék? „Keringenek mendemondák arról, hogy olyanok is kaptak százmilliós nagyságrendű hiteleket a takaréktól, akik vagy nem feleltek meg a hitelbírálati követelményeknek, mert nem rendelkeztek megfelelő fedezettel, illetve voltak adósok, akikkel szemben úgymond elnézőbb, rugalmasabb volt az ügyvezető, ha hosszabb ideje nem törlesztették a felvett kölcsönt vagy kölcsönöket” - magyarázta a Privát Kopó forrása, aki közölte azt is, hogy a július elején kirobbant botrány előtt mintegy másfél hónappal Gellért Imre egy tizenkét cégnevet tartalmazó listát köröztetett az igazgatósági tagok között, kérve, hogy utólag szentesítsék aláírásukkal a listán szereplő társaságoknak nyújtott hitelek jogszerűségét… „Több olyan volt közöttük, amelyek 1 vagy 2 évvel korábban kapták meg a pénzt a takszövtől” - szögezte le a bűnügyi portál informátora.
A Privát Kopó értesülése szerint korábban 400 millió forint hitelhez jutott az orgoványi takaréktól egy emblematikus Fidesz-politikushoz köthető gazdasági társaság, amely kevéssel a kölcsön felvételét követően fizetésképtelenné vált, és a százmilliókból mindössze 9 millió forint folyt vissza a pénzintézet kasszájába. (Az "emblematikus Fidesz-politikus" nem más, mint - többszörös áttételen, strómanok révén, de - Papcsák Ferenc, a nagy elszámoltató - Kuruc.info szerk.)
De jutott zsíros kölcsön az egyik volt rendőrfőkapitány érdekkörébe tartozó vállalkozásnak is - a kifizetett összeg alig 10 százaléka térült meg a takarékszövetkezetnek. A cég elé és mögé sűrű köd ereszkedett… (Gergényi Péter szemkilövető terrorfőkapitányról, Pintér Sándor barátjáról van szó - Kuruc.info szerk.)
A PSZÁF hivatkozott jelentése szerint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet több alkalommal is túllépte a takarékszövetkezetekre vonatkozó hitelezési plafont, más alkalmakkor pedig az azóta ugyancsak bedőlt Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel konzorciumot alakítva finanszíroztak vállalkozásokat. A Gellért vezette takarék nyújtott többszázmilliós hitelt a soltvadkerti takarékszövetkezet akkori elnöke, Haskó Béla fia tulajdonában álló, ceglédi székhelyű faipari társaságnak - amely aztán felszámolás alá került.
„Vannak érdekes figurákhoz köthető kétes tevékenységekből származó pénzek a takarékszövetkezetben, amelyeket egykori olajszőkítők, jelenlegi bor- és pálinkahamisítók helyeztek el. Milliárdokról, sőt összességében tízmilliárdokról beszélhetünk ebben az összefüggésben” - magyarázta a lap orgoványi forrása, aki egy jól menő csárdáról is említést tett, mint amelynek vagyonosodása - esetleg - szúrhatta a hatalom szemét.
Nem tudni, hogy végül miért éppen most és miért így lett vége az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek, de valaminek történnie kellett a háttérben, ha bő két évvel ezelőtt még nem igényelt semmilyen felügyeleti beavatkozást a takarék gazdasági állapota, két hete pedig hirtelen „válságosra” fordult minden Orgoványban - miközben a pénzintézet napi működésében gyakorlatilag nem változott semmi…
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) július 4-i közleménye tartalmaz egy nagyon fontos megállapítást: a pénzintézet „felügyeleti adatszolgáltatása nem a tényeken alapul”. Magyarul: valótlan adatokkal vezethette félre a pénzügyi felügyeletet az orgoványi takarék vezetése. Éveken keresztül.
A felelős(ök) személyére a Nemzeti Nyomozó Iroda által hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárás deríthet fényt. Talán...
(privatkopo.hu nyomán)