Ősi időjárás-jelentés írhatja át a Közel-Kelet kronológiáját
2014. április 7. 08:59
Egy 3500 éves kőtömbön lévő egyiptomi felirat lehet a világ egyik legősibb, időjárásra vonatkozó észlelése, vélik a kutatók, akik szerint ez a néhány sor új megvilágításba helyezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
Korábban
A közel 180 centiméter magas, "Vihar-sztélének" nevezett kalcitkövön lévő 40 soros felirat új fordítása esőről és sötétségről, "szünet nélküli viharról" és "háborgó égről" számol be, s igen költőien utal a mennydörgésre: "jóval hangosabb a tömegek sírásánál".
A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a szokatlan időjárási jelenség a Théra sziget (mai nevén: Szantorini) vulkánjának kitörésével magyarázható. A vulkánkitörések jelentős hatással lehetnek az időjárásra, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a thérai erupció valószínűleg hatalmas pusztítást okozhatott Egyiptomban.
A szöveg szerint a hatalmas vihar az i.e. 16. században élt I. Jahmesz fáraó idejére tehető, ami azt jelentheti, hogy uralkodására az eddig gondoltnál korábban került sor, mindez pedig átírhatja a korabeli birodalmak átrendeződésének kronológiáját is. A 18. dinasztia első fáraójának uralma az Egyiptomi Újbirodalom kezdetét jelöli, amikor a Nílus menti ország hatalma csúcsán állt, miután elűzte a Középbirodalmat leigázó hükszoszokat. A hatalmas kődarabot Thébában (a mai Luxor), a fáraó uralmának központjában, Egyiptom déli fővárosában találták meg.
I. Jahmesz fáraóról fennmaradt ábrázolás
Ha a sztélé valóban a thérai vulkán kirobbanásáról adott hírt, s a leírás ténylegesen I. Jahmesz kormányzásának idejéről szól, úgy a birodalmak jövőjét meghatározó vulkánkitörés, valamint a fáraó uralma az eddigi időpontnál (i. e. 1550) 30-50 évvel korábbra tehető. Mindez pedig módosíthat jó néhány, a Mediterráneum keleti térségének történetét meghatározó időpontot - magyarázta Nadine Moeller, az ókori városépítészet és kronológia szakértője.
2006-ban egy vulkáni hamu alá temetett olajfa radiokarbonos vizsgálata a robbanás idejét i. e. 1621-1605 közé helyezte, mindez pedig nem volt összeegyeztethető az addigi időponttal, magyarázta Felix Hoeflmayer, a Keleti Intézet munkatársa. Azonban a felvetés, miszerint Jahmesz király uralkodására mintegy fél évszázaddal korábban kerülhetett sor, megoldhatja a kronológiai anomáliát.
A fáraó uralkodási idejének felülvizsgálata nyomán az ókori Közel-Kelet eseményei immáron logikusabban illeszkednek egymáshoz. A korszak fontosabb eseményei, mint például a kánaánita hatalom bukása vagy a Babiloni Birodalom összeomlása időben megfelelő és ésszerű kronológiai sorrendbe kerülnek. "Ez az új információ abban is segíthet, hogy jobban megérthessük a környezet birodalmakra való hatását" - tette hozzá David Schloen, a Keleti Intézet egyetemi docense.
Az új kronológia azt is segített megmagyarázni, hogyan emelkedhetett hatalomra I. Jahmesz, illetve miként sikerült kiszorítani az ősi birodalomból a trónbitorló hükszoszokat, magyarázta Schloen. A vulkánkitöréssel keletkező cunami elpusztíthatta a hükszoszok kezében lévő kikötőket, jelentősen meggyengítve ezzel tengeri hatalmukat. Ezen túlmenően jelentős visszaesés keletkezhetett a Közel-Kelet mezőgazdaságában és a kereskedelemben, aláásva a Babiloni Birodalom térségbeli hatalmát, és szintén megmagyarázza, hogy a korábban oly erős birodalom miért nem volt képes ellenállni a mai Törökország területéről érkező hettita inváziónak.
Az elmélet bírálói szerint a sztélé szövegének nincs köze a vulkánkitöréshez, csupán a hükszoszok inváziójának egyfajta metaforikus leírása volt. Mások elismerik, hogy valóban egy hatalmas viharról számolt be az ősi írás, amely különbözött az Egyiptomban megszokottaktól. Marina Baldi olasz klimatológus szerint azonban, ha a forró, száraz levegővel telt ún. "Vörös-tengeri árok" klimatikus viszonya valamilyen időjárási anomália miatt megbomlik, ugyanolyan hatalmas esőzéseket, áradásokat és viharokat okozhat, amilyenek a sztélén is olvashatóak, így a szövegbeli égzengést nem lehet minden kétséget kizáróan összekapcsolni a thérai vulkánkitöréssel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap