A felmérést március 8-9. között végezték el, még a krími népszavazás és a terület Oroszországhoz csatlakozása előtt, de már az erőszakos kijevi tüntetéseket követő ukrajnai hatalomváltás és az orosz erők Krím félszigeti beavatkozásának kezdete után.

Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) munkatársai megállapították, hogy négy éve alig változott az orosz állampolgárok véleménye arról, mi a fontosabb Oroszország számára: a rend vagy a demokrácia.

A mostani felmérés során a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztos benne, még "egyes demokratikus elvek és szabadságjogok" kárára is fontosabb a rend fenntartása Oroszországban. A VCIOM honlapján ismertetett felmérés szerint ezt az álláspontot döntően az orosz kommunista párt hívei és az idős emberek vallják magukénak. Csak minden ötödik válaszoló meggyőződése, hogy pontosan be kell tartani a demokratikus elveket, még ha ez "bizonyos szabadságot is ad a romboló elemeknek".

Valerij Fjodorov társadalomkutató, a VCIOM vezetője rámutatott, hogy az orosz állampolgárok leggyakrabban a politikai és gazdasági stabilitás megőrzését értik a rend fogalma alatt. Így nyilatkozott a megkérdezettek 45 százaléka. 29 százalékuk "a törvények szigorú betartását", 23 százalékuk pedig "az ország szétrablásának megszüntetését" értelmezte az országban elvárt rendként, és csak 20 százalékuk látta benne a jogai megvalósítására való lehetőséget. Utóbbiak a Moszkvában és Szentpéterváron élő fiatalok közül kerülnek ki. Ők a legaktívabbak az oroszországi ellenzéki tiltakozó megmozdulásokon is.

Az orosz közvélemény-kutató intézet munkatársai arra is kíváncsiak voltak, mit értenek az orosz lakosok a demokrácia alatt. A megkérdezettek 47 százaléka a szólás, a sajtó-és a vallásszabadság érvényesülése mellett tette le voksát, 24 százalékuk pedig az ország gazdasági "felvirágoztatását" tartotta a demokrácia megnyilvánulásának.

A VCIOM munkatársai Oroszország 42 régiójának 130 településén 1600 embert kérdeztek meg.

(MTI)