Évi tizenötezer magyar életének megmentése a tét – beszélgetés a 78 éves dr. Horváth István professzorral, a koleszterin-anyagcsere egyensúlyát helyreállító vakcina feltalálójával.

Nem csak a gyermekvállalási kedv sajnálatos csökkenése miatt van pusztulófélben a magyarság. Általában korunk és a civilizált világ, de azon belül különösen nemzetünk legtöbb áldozatot követelő népbetegsége is a szív- és érrendszeri kórok köre. Sokan nem tudják, hogy ez nagyobb arányban pusztít közöttünk, mint a halálos balesetek vagy a daganatos betegségek. A leggyakoribb halálnem a szívinfarktus és a agyvérzés, de a kór sokszor nem okoz azonnali halált, hanem tartós bénulást, évtizedeken át tartó, gyógyíthatatlan átkot, ágyhoz kötöttséget, életminőség-hanyatlást, csupán ápolható, végső sorvadást jelent. Évente körülbelül tizenötezer magyar ember hal meg e betegségcsoport következtében. Miközben megmentésük lehetősége már régóta adott.
- Mielőtt felidéznénk kutatásainak történetét, hadd tegyem fel a sokak számára talán legizgalmasabb kérdést: Hogyan áll jelen pillanatban a „készítménye” elfogadtatásáért folytatott küzdelem?
- Nem adtuk fel.
- Válaszának tömörségét a konspiráció nyilvánvalóan indokolja, ami kétségtelenül fontosabb, mint szimpatizánsai kíváncsiságának kielégítése. Megelégszünk hát azzal, hogy töretlen küzdőszelleme további reményt ad számunkra is, találmánya sikerének tekintetében. Most pedig kezdjük a történet kezdetén. Régóta közismert, tévedhetetlennek tartott szakmai dogma: az érelmeszesedés, és a belőle kialakuló betegségek kiváltó oka a – helytelen életmód előidézte – magas koleszterintartalom. (Szívszélhűdés, gutaütés.) Ön korábban egészen más szakterülettel foglalkozott: az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet Szerológiai Osztályának vezetőjeként, a szifiliszgyanús személyek leletei közt a szerológiailag pozitív eseteket vizsgálta. Ekkor döbbenetes jelenségre figyelt fel, mely mind az Ön sorsa, mind a tudománytörténet alakulásának szempontjából sorsdöntő jelentőségűnek bizonyult. Mi volt ez?
- Közel negyed százada immáron felismertük, hogy létezik antikoleszterin antitest. Ez egy – a koleszterinnel specifikusan reagáló – immunglobulin. Az ilyen ellenanyagok termelését antigének idézik elő. Az, hogy a koleszterin antigén lehet, számomra is meglepetés volt, hiszen évtizedeken keresztül azt tanítottam orvostanhallgatóknak és szakorvosoknak, hogy a koleszterin nem antigén. Meglepetésemre azonban ez az antitest specifikusan reagált vele. Amikor felkerestem az igazgatót, és elmondtam, milyen csodálatos, teljesen új felfedezésünk van, képtelen volt elfogadni. Sőt „kiosztott,“ hogy ilyen nem lehet, nekem ezt igazán illene tudnom.
- Ezért merül fel sokunkban a kérdés, mi az oka, hogy még egy évtized után is, szakmai körökben is olyan nagy az ellenállás, oly jellemző az efféle „struccpolitika”? Hogyan lehetséges az, hogy az orvostanhallgatóknak mind a mai napig az elavult, hamis dogmákat tanítják a professzorok és a tankönyvek az egyetemeken? Nem kell összeesküvés-elmélet hívőnek lenni, hogy az emberben felvetődjön a gondolat: talán az orvos- és gyógyszerészlobbi anyagi érdekei állnak egy-egy ilyen korszakalkotó jelentőségű találmány sikerének meggátolása mögött... Ezek egyelőre még találgatások, reméljük, hogy egyszer fény derül e titkokra.
- Egy évtizede rendelkezünk embernek is beadható vakcinával. Ennek ellenére ma is van professzor, aki nem hiszi, hogy létezik antikoleszterin antitest. Nem veszi észre: ma már ez nem hit, hanem tudás kérdése.
- Nem fél? Hiszen a találmányához nagyon sok (szak)embernek erős ellenérdeke fűződik.
- Ezt, illetve ezeket a kérdéseket már feltették, sőt még fenyegetőbben is...
- Szerényen kikerülte a választ, bár számunkra egyértelmű: ha félne, nyilván nem küzdene továbbra is ilyen lelkesen a győzelemért. A kezdetek után milyen irányban folytak az antikoleszterin antitesttel kapcsolatos, további kutatások?
- Megítélésünk szerint helyes irányba, az antitest termelését kiváltó antigén előállítása és a betegség megelőzése és gyógyítására történő felhasználásának irányába. Az érdekelt bennünket, milyen szerepe van az antikoleszterin antitestnek a szervezetben. Kezdetben azt gondoltam, hogy az érelmeszesedés kiváltásában van szerepe. Később, kísérleteink folyamán azonban éppen az ellenkezője derült ki róla: az érelmeszesedés megelőzésében van fontos szerepe, sőt a visszafejlesztésére is alkalmas. Bár Magyarországon fedeztük fel, méghozzá a világon elsőként, a publikációt csak később, 1994-ben engedélyezték, miután az amerikaiak is megtalálták és publikálták felfedezésüket. Előtte nem kaptam engedélyt a közlésre. Nem hitték el, hogy lehet ilyen antitest a szervezetünkben. „Az intézet jó nevét rontaná egy ilyen valótlanság közlése.” – mondták.
- Korunkban egyre gyakrabban fordul elő ez a betegségcsoport; ennek mi lehet az oka?
- Az ok nem változott: a koleszterin-anyagcsere felborulása. Mindenekelőtt szögezzük le - a vele kapcsolatos közhiedelem ellenére -, a koleszterin nagyon fontos vegyülete a szervezetnek. Építőanyagként részt vesz a sejt membránjának építésében. Ennek hiányában nem működhet optimálisan a sejt. Az idegsejtek közti kapcsolatban mint receptorstabilizátor, „forrasztófém“ biztosítja a sejtek közti kapcsolattartást. Vagyis a koleszterin-anyagcsere a gondolkodásunknak is meghatározója, alapanyagként hormonok és vitaminok „előanyaga“, prekurzora. Ha nincs koleszterin, nincs nemi élet, nincsenek nemi hormonok, nincs szaporodás, mert ezek a hormonok is koleszterinből alakulnak. A koleszterint csak annak alapján különböztetjük meg „jó“ (hdl), illetve „rossz“ (ldl) koleszterinnek, hogy a sejtek miként tudják azokat felhasználni. Előbbi 5%-os koleszterintartalmát minden további nélkül, azonban utóbbiét (10% koleszterin) csak átalakítással. Ha az átalakítás akadályozott, a koleszterin az érfalba kerül. Ott atheroma, zsírdaganatszerű plakk képződik belőle, s ez okozza a későbbi problémákat.

- Ha tehát jól értem, a „kopernikuszi fordulat” abban a felfedezésben áll, hogy valójában nem szervezetünk magas koleszterintartalma felelős a kialakuló érelmeszesedésért, s a belőle kialakuló szív- és érrendszeri betegségekért.
- Valóban, nincsen magas koleszterin szint, csak kórós koleszterin szint van. A koleszterin zsírszerű anyag, nem oldódik vízben, márpedig a vérünk víz alapanyagú. csak akkor tud tehát benne oldódni, ha hozzákapcsolódik fehérjéhez, ami vízben oldható. A „rossz“ koleszterinmolekulák úgy tartalmazzák a 10% koleszterint, hogy azok, mint a sündisznó tüskéi, „kilógnak“ a lipoprotein testecskéből. a több száz „koleszterintüskét“ a sejtek nem tudják megfogni, csak akkor, ha a tüske felületére rátapad egy fehérje, ami specifikusan kötődik a koleszterinhez. Ez a fehérje az antikoleszterin antitest.
- Kérem, vázolja nekünk az érelmeszesedéshez vezető fiziológiai folyamatokat, hogy hogyan alakulnak ki ebből a végzetes szív- és érrendszeri betegségek, és hogy milyen szerepe van ebben egészségtelen életmódunknak?
- A szervezet által termelt koleszterin felhasználásához szükség van antikoleszterin antitestre. Az egészségtelen életmód (mozgáshiány, helytelen táplálkozási szokások, stressz, dohányzás stb.) gátolja az antitest termelését, és az antitesthiány ily módon elvezet az érelmeszesedéshez.
Beindul a folyamat, és megjelennek az ér falában a plakkok, elzárják a vér áramlásának útját, és tovább fokozódik az antitesttermelés gátlása. Ebből az ördögi körből segít kitörni az antitest termelését fokozó immunizálás, kikísérletezett oltóanyagunk, vakcinánk segítségével.
- Vagyis a hagyományos orvoslás, a koleszterinszint gyógyszerekkel való leszorítása értelmetlen, nem ez vezet a probléma megoldásához. Miben rejlik tehát a betegségek megelőzése és legyőzése, hogyan működik a gyógyulás folyamata?
- A koleszterinszintet nem lehet csökkenteni, csupán a termelését gátolni. A gátló anyagok enzimmérgek. A termelés gátlásából adódó koleszterinhiány, és a mérgek együttes hatása rosszabb is lehet, mint a „magas koleszterin szint“. A megoldás: elő kell segíteni a szervezet által megtermelt koleszterin felhasználását, erre való az antikoleszterin antitest termelését fokozó immunizálás.
- Milyen további kísérleteken keresztül jutott el végül az életmentő vakcina előállításáig?
- A kísérletek a múltban folytak. A jelen már az önkéntes kipróbálásoké. Először megkezdtük az antigén tulajdonságot hordozó koleszterin előállítását. Közben módszert kellett kidolgozni az antitest kimutatásának rutinszerű végzésére. Ezután tettük fel a kérdést, hogy mire való ez az antitest, mert a természetben semmi sincsen csak azért, hogy legyen. Majd kidolgoztuk az immunizálási protokollt, mellyel optimizálni tudtuk az antitest termelését. A diagnosztikai és immunizálási eredmények segítségével kezdődhetett meg annak kutatása, hogy milyen feladatokat lát el az antitest az élő szervezetben. Olyan módszereket alkalmaztuk, mellyel érelmeszesedést tudtunk kiváltani. (E kísérletek meglehetősen időigényesek, 19-25 hétig is eltartanak.) A kitartó munka végül meghozta az eredményt: világossá vált, hogy az antitestnek az érelmeszesedés megelőzésében és visszafejlesztésében egyértelmű hatása van...
- Eredményeit külföldön régóta elfogadják, és méltatják. Már utalt az USA-ban folyó kísérletekre. Ha jól tudom, többször is felkínálták szabadalmának megvételét.
- Nem az USA, de amerikai milliárdos volt, aki önmagán kipróbálta, és segítséget ajánlott fel.
Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy az ottani kutató kollégák nem ismerték-e fel a felfedezés jelentőségét, vagy éppen azért próbáltak „keresztbe tenni“, mert felismerték. Mindenesetre, ekkor jött a hideg zuhany: amerikai kutatók publikálták, hogy disznókísérleteik során állataik anafilaxiás sokkot kaptak, és elpusztultak. Nagy volt az öröm, mikor az általam koleszterinből formált és gyártott vakcina még többszörös dózisban sem volt káros, az állatok egészségesen túlélték az oltást, mely immunizálta őket. A kísérlet sikere nem hagyott nyugodni, míg önmagamon ki nem próbáltam az antigént. Sikerrel jártam.
- Manapság az érelmeszesedés is olyan növekedő tendenciát mutat, mint pl. a rák, vagy az allergia előfordulása. Ön – józan megfontolástól és hazafias érzelmektől egyaránt vezettetve – mindeddig elutasította a csábító külföldi ajánlatokat. Hiszen nem mindegy, hogy egy korszakalkotó találmány a hazánkban évente kb. 15 000 áldozatot követelő szív- és érrendszeri betegségeknek (KSH-adat!) milyen anyagi feltételek mellett parancsol megálljt. És az sem mindegy, hogy nemzetgazdaságunk bevételét gyarapítja-e egy magyar találmány hazai és külföldi hasznosítása.
- Magyar tulajdonról van szó, amit itthon fogunk gyártani. Ebből nem engedek. Tudjuk mi van a kezünkben, és a csábítások nem érdekelnek. Ha kiengednénk kezünkből a többségi jogokat, nem tudnánk biztosítani a magyar gyártást, és a magyar emberek számára való könnyebb elérhetőséget. A katolikusok a mise során a közgyónásban felsorolják a vétkezés lehetőségeit: „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.“ A keresztény ember tehát úgy tartja, hogy mulasztással is lehet vétkezni. Mulasztással tehát közel 100 000 magyar ember életéért tehetők felelőssé azok, akik nem segítették megmenteni a 45-65 év közöttiek életét.

- Ha azt akarjuk, hogy a „próféták megkövezése” ne maradjon végleg hazánk sorstragédiájának elidegeníthetetlen része, nagyon fontos lenne, hogy leleplezzük azokat a folyamatokat, amelyek ezen öngyilkos nemzetstratégia mögött – mozgatórugóként – meghúzódnak. Gondolok itt arra, hogy a felelős politikusok – üres szónoklatain túl, és kormányzati ciklusokon átívelő módon, támogató ígéreteik ellenére (!) – megtagadták kutatásainak anyagi és erkölcsi támogatását. Arra, hogy a szocialisták egyik első reakciója ez volt: „Jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?” Arra hogy a Fidesz kormányzása alatt Önt először újabb pályázat benyújtására biztatták, majd a kádári időket megszégyenítő módon megalázták, és hatóságilag meghurcolták. Tapintatos hallgatással sohasem tudjuk legyőzni azokat a sötét erőket, melyek nemzetünk egyetemes érdekei ellen tevékenykednek.
- Sajnos sok meg nem értéssel, gáncsoskodással, ellenérdekeltséggel kellett találkoznunk. Durva beavatkozás volt például a rendőrségi „látogatás“, melynek során lefoglaltak minden iratot, elektronikus információhordozót, és vakcinát a környezetemben. Azt hiszem, majd erről is kell egyszer beszélni, de még nem érzem, hogy itt lenne az ideje. Azért hadd említsem meg, hogy Horvátországban 1,2 milliárd forintnak megfelelő korrupciós összeg miatt kerültek bíróság elé az érintettek, gyógyszervesztegetés ügyben (HVG 2014. jan. 4-i adat). A másikkal szemben előnyt szerezni, illetve őt gátolni igyekeztek. Az ő szomszédjaiknál (nálunk) ilyen nem fordulhat elő? (Csak kérdezem!) Új örömteli hír, hogy két és fél év után, 2014. március 14-én visszakaptam az elektronikus információhordozókat. A többit nem. Remélem, a "még nem" lenne a helyes megfogalmazás.
- Professzor úr! A szerkesztőség és az olvasók nevében is megköszönöm az interjút, további hitet, kitartást, erőt, egészséget és szebb jövőt kívánok Önnek, munkatársainak, és mindannyiunknak!
- Az Isten hallgassa meg a jókívánságait!
/Interjúnk során felhasználtuk dr. Horváth István professzor úr engedélyével a Kapu áprilisi számában (riporter: Orbán Éva) és a Barikádban (riporter: Harmati András) megjelent nyilatkozatainak részleteit is./
Tarnóczy Szabolcs - Kuruc.info