Alapvetően nem értek egyet Szalonna János 2014. március 29-én Kuruc.infón megjelent írásával. Mesterházy ugyanis tökéletes stratégiát készül megvalósítani azokkal szemben, akiket szeretne eltakarítani az MSZP-t átvevő ifjú politikusok útjából. Kicsit kényszerstratégia ez, de Mesterházy és csapat gyorsan felismerte, hogy az MSZP alelnökének korrupciógyanús ügye jó lehetőség arra, hogy lenullázza a konkurenseit.
Miről is van szó tulajdonképpen?
A szocionisták messiása |
Egy hét múlva még kisebb lesz a homokozó |
Köszönjük, liberális értelmiség! Jaj, de ne szaladjunk ennyire előre…
Mesterházy minden bizonnyal november végén már tudta, hogy Simon Gábor ellen nyomozás indult, és a gigabotrány kirobbanása csak idő kérdése. Tanácsadói nagyon gyorsan és pontosan felmérték, hogy a választások előtt majd napvilágot látó Simon-ügy egyedül az MSZP-t fogja erodálni. Mesterházyt minden kampányeseményen szembesíteni fogják az üggyel, miközben az MSZP üzenetei nem fognak átmenni a királyi és fideszes médián. A baloldal most nagyon gyenge ahhoz, hogy megvédje magát, vagy hogy elterelje a figyelmet az ügyről. Totális kommunikációs vereség előtt állnak, ha nem tesznek semmit. A Simon-ügyben ráadásul nincs közvetlen Gyurcsány-szál, így az MSZP-ből hirtelen kiábrándult egyszerű és elszegényedett szavazók szépen át fognak vándorolni Gyurcsányhoz és a Jobbikhoz. Mindeközben a DK folyamatosan erősödött a közvélemény-kutatások szerint. Decemberben már 3, 5, 6 és 8 százalékot mértek a legnagyobb intézetek, ami januárra stabilan a bejutási küszöb fölé hozta már a DK-t. Nagy a baj, ezt a trendet az MSZP-ben is látták. Feri mindent bevet, hogy meghatározó erőként újranyissa a szövetségi tárgyalásokat. Ha robban a Simon-bomba, a DK népszerűsége felmehet akár 6-8 százalékkal is, ami egy 15 százalékos meghatározó erővé lökheti őket. Eközben természetesen az MSZP-Együtt-PM Szövetség a DK-val egy szintre süllyedhet. Az MSZP-n belül mindezt egy olyan belső közvélemény-kutatásra alapozták, ami szerint a baloldali tábor nem fog jelentősen bővülni, ha átrendeződés van, az csak az ellenzéki erők között lehetséges.
Ha az új parlamenti erőviszonyok a fentiek szerint alakulnak, 2018-ban Gyurcsány lesz a baloldal legitim és teljes körű felhatalmazással bíró vezetője, azaz már megint a pesti liberálisok telepednek rá a legnagyobb ellenzéki erőre. És ekkor egy nagyon ügyes húzással az MSZP azt mondta, hogy jöhetsz, Feri. Az MSZP startégái megegyeztek, hogy keménynek mutatkoznak majd, de tesznek kompromisszumokat is. Például ezért került be Fodor Gábor formációja az összefogásba. A DK részéről ez is hiba volt, mert így maguktól vették el azt a kevéske listás helyet. Mesterházynak sikerült Gyurcsányt teljes mértékben megvezetni. Gyurcsányék nem tudtak a kirobbanni készülő Simon-ügyről, a Welsz-ügyről pedig végképp sejtésük sem volt… A megállapodások végén pezsgőt bontottak és jól berúgtak örömükben. A DK elégedett volt azzal a nyamvadt néhány listás hellyel és egyéni jelöltséggel, amit kapott. Fellélegeztek, hogy egy nagy tömb tagjaként majd végignyomják a kampányt, kicsit feljebb tornásszák az Összefogás népszerűségét, majd lesz egy 10 fős frakciójuk. Nem lesz! Nemhogy 10 fős nem lesz, de még frakciójuk sem lesz. Fodor Gabriellának sem. És ha így folytatják, akkor a Brüsszelbe készülő Bajnainak sem. Anyagi források, és politikai befolyás nélküli pártocskák lesznek a fideszes média ellenszelében. Totális kudarc és totális vereség vár rájuk ahelyett, hogy egy MSZP-vel mérhető erő lettek volna… Az MSZP most 4 évig visszakérdezhet: mit szeretnétek, amikor ti 3-an vagytok, mi meg 33-an?
Mesterházy és Velez a saját botrányos ügyeivel sikeresen partvonalra tette az ellenfeleit. Az 1995 szeptember végén kimondott mondatát nem Horn elvtárs, hanem ő maga fogja beteljesíteni 2014 áprilisára: „ki kellene basznia a rohadt SZDSZ-es zsidó bandát”… Persze csak részben, mert annyira nem hülye (és nincs is meg az ereje hozzá), hogy a teljes megsemmisítést véghezvigye. Gumicsont és homokozó mindig kell a liberális értelmiségnek. Ez a homokozó most nagyon kicsike lesz.
Köszönjük, Attila, köszönjük, Simon Gábor, köszönjük, Welsz Tamás!
T. Töhötöm