Ukrajna vezetőihez és az EU-tagországok nagyköveteihez fordulnak a készülő nyelvtörvény ügyében a kisebbségeket képviselő ukrajnai honatyák, ugyanis a tervezet kidolgozását végző parlamenti munkabizottság nem veszi figyelembe észrevételeiket - közölte szerdán Gajdos István, az ukrán törvényhozás egyetlen magyar képviselője.
 Gyorsan segíteni kell az új, legitim ukrán kormánynak - mondta 13-án a hazaáruló besúgó. Meg is hálálják... |
A sajtószolgálatán keresztül az MTI-hez eljuttatott közleményében Gajdos István - aki tagja a nyelvtörvény kidolgozását végző munkabizottságnak - tudatta, hogy szakértői csapatával együtt véleményezte a Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő nevével fémjelzett tervezetet, amelyet a testület az új jogszabály alapjául vett.
A magyar nemzetiségű politikus rámutatott arra, hogy az komoly visszalépést jelent a hatályos, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényhez képest.
"A fő problémát az jelenti, hogy a tervezet szerint csak községek, városi típusú települések és városok szintjén lehetne használni a regionális nyelveket, járási és megyei szinten már nem. Emellett a jelenleg érvényes 10-ről 30 százalékra emelnék azt a küszöböt, ami lehetővé tenné ezt. Azaz csak ott használhatnák például a magyart, illetve ott működhetnének magyar tannyelvű iskolák, ahol közösségünk tagjainak számaránya eléri a 30 százalékot. Ráadásul csak az anyanyelvünket oktatnák kötelezően magyarul az iskolákban, a többi tantárgyat pedig csak akkor, ha az államnak lehetősége lenne erre" - emelte ki Gajdos István.
A honatya hozzátette, hogy a parlament nemzeti kisebbségeket képviselő tagjai észrevételeiket, javaslataikat írásban is benyújtották a munkabizottságnak, de ott nem vették figyelembe ezeket.
"Ezért döntöttünk úgy Ion Popescu, illetve Anton Kissze képviselőtársaimmal, akik az ukrajnai román, illetve bolgár közösséget képviselik, hogy az ország vezetéséhez, illetve az EU-tagországok kijevi nagyköveteihez fordulunk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ukrán alkotmány 22. cikkelye tiltja a szerzett jogok szűkítését az új jogszabályok elfogadása, illetve a meglévők módosítása során" - közölte a képviselő. Hangsúlyozta, hogy egy olyan nyelvtörvény elfogadása, amely nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségek érdekeit, a megosztottságot erősítené az országban, nem járulna hozzá Ukrajna európai integrációjához, az európai értékek ukrajnai meghonosításához, illetve negatívan befolyásolná az ország nemzetközi megítélését.
Gajdos István ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a munkabizottság március 27-i újabb ülésén végül "a józan ész kerekedik felül", és a készülő jogszabálytervezetbe bekerülnek az ukrajnai kisebbségek javaslatai, illetve a dokumentum nem szűkíti e közösségek nyelvi jogait.
Az ukrán parlament a múlt hónap végén, drámai jelentőségű események után határozott az orosz, illetve a többi ukrajnai nemzeti kisebbség, köztük a magyar nyelvhasználati jogait biztosító törvény eltörléséről. A parlament február 22-én leváltotta a véres kijevi eseményeket puccsnak minősítő Viktor Janukovics addigi elnököt és Olekszandr Turcsinovot választotta házelnökké. Egy nappal később pedig Turcsinovot megbízta az államfői teendők ideiglenes ellátásával, és eltörölte a nyelvtörvényt.
A határozat komoly nemtetszést váltott ki Ukrajnában és külföldön, különösen a szomszédos országokban. Emiatt Olekszandr Turcsinov végül nem írta alá azt. Így érvényben maradt a 2012 nyarán életbe lépett jogszabály, amely lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. A jogszabály mindaddig érvényben marad, amíg a törvényhozás el nem fogad egy új nyelvtörvényt, amelynek kidolgozásával egy parlamenti munkabizottság foglalkozik.
(MTI)
Korábban írtuk:
