Aki magyarként a Krím elszakadását ünnepli, lábon lövi magát nemzetpolitikai szempontból – mondja a Heti Válasznak adott nagyinterjúban Martonyi János.
Határozott nemet mond Martonyi János az oroszok ötpontos tervére, amellyel Vlagyimir Putyin az ukrán válságot rendezné. A magyar külügyminiszter szerint még akkor sem szabad kacérkodni a terv elfogadásával, ha annak egyes pontjai a magyar kisebbség szempontjából akár előnyösek lehetnének.
„Ukrajnában éppen alkotmányozási folyamat veszi kezdetét. Az ukrán fél felé már korábban is jeleztük, hogy egy erőteljesebb decentralizáció, a föderalizmus irányába való elmozdulás jót tenne a soknemzetiségű országnak. Jobban működő, stabilabb államot eredményezne. A föderalizmus, decentralizáció szempontjait tehát az ukrán féllel való párbeszédben kell érvényesíteni, nem azzal, hogy kacérkodni kezdünk a sok elemében támogathatatlan orosz rendezési tervvel” – mondja a külügyminiszter.
Az oroszok terve lezártnak tekinti a Krím kérdését, amelynek elszakadását Magyarország nem ismeri el, ahogy az erről döntő vasárnapi, krími népszavazást is illegitimnek tartja. Martonyi az interjúban elmagyarázza, miért volt szerinte illegitim a nép akaratnyilvánítása. Az orosz terv szerint „Moszkva és a más külső hatalmak mondanák meg, milyen alkotmánya, nyelvtörvénye, államszerkezete legyen Ukrajnának. Ezek az ügyek márpedig az ukránok hatáskörébe tartoznak. Mit szóltunk volna, ha 1989-ben a szovjet vezetők az amerikaiakkal állapodtak volna meg arról, milyen legyen az új magyar alkotmány, és biztosítékokat kértek volna tőlünk, hogy nem lépünk be a NATO-ba, sem az EU-ba?”
Martonyit megdöbbenti a valótlanságok sora, amelyet a Krímmel kapcsolatban a Kreml megfogalmaz. „1956-ban és 1968-ban viszont a Kreml azt legalább azért nem állította, hogy nincsenek is orosz csapatok Budapesten, Prágában. Ma ez a Krím esetében megtörténik.”
Martonyi szerint rá kell bízni a kárpátaljai magyar közösségre, hogy milyen önrendelkezési formát tartanának a legjobbnak: „Soha nem fogok olyat mondani, hogy nem szeretnék kárpátaljai magyar autonómiát. [...] A magyar közösség vezetőivel beszélgettem erről, s ezt a kérdést ők most nem tartják célszerűnek napirendre tűzni. Nem lenne jó, ha az egyébként valóban egyre virulensebb ukrán nacionalizmus céltáblájává tennénk az ottani magyarokat” – fejtegeti a Heti Válasznak a külügyminiszter a lap internetes oldalán található összefoglaló szerint.
