 |
A Moldovától leszakadt Dnyeszter-mellék, amely 1990-ben orosz segítséggel, népszavazás után független államnak nyilvánította magát, arra kérte az orosz parlamentet, hogy tegye lehetővé csatlakozását Oroszországhoz. A Moldovával vívott rövid 1992-es háború után kötött béke értelmében a moldáv hatóságoknak nincs beleszólásuk a terület irányításába.
 |
A Dnyeszter keleti partján végighúzódó, Csongrád megye nagyságú köztársaságot egyetlen állam sem ismeri el. Lakosainak többsége orosz ajkú. Moldova elnöke, Nicolae Tamofti nyilatkozatban reagált a kérésre, jelezve, hogy az orosz kormány bármilyen döntése a területtel kapcsolatban a rossz irányba tett lépés lenne - jelentette a BBC.
Egy 2006-as referendum megerősítette ugyan a Dnyeszter-mellék függetlenségét (az MTI szerint ugyanezen a népszavazáson az Oroszországhoz való csatlakozásról is szavaztak, amit 97,2% támogatott), ám ennek törvényességét nem ismeri el a nemzetközi közösség. A régió vezetősége most egy Dumában elfogadott törvényre hivatkozik, amely reményeik szerint megkönnyítené számukra a visszatérést Oroszország anyácska kebelére.
 |
A Kremlt támogató Csak Oroszország párt olyan jogszabály-tervezettel állt elő, amely megkönnyíti az erre pályázóakaró térségeknek a csatlakozást Oroszországhoz. A párt azt tudatta a Vedomosztyi című lappal, hogy felgyorsították a beterjesztést a Krím belépésének megkönnyítése érdekében. Az orosz törvényhozás mindkét házában a Vlagyimir Putyin elnököt támogató politikai erők vannak többségben.
A Vedomosztyi értesülései szerint a Dnyeszter-mellék csatlakozási szándékát felerősítené, ha Moldova társulási szerződést írna alá az Európai Unióval, amit az ország vezetői terveznek. Ugyanez a szándék volt a kiindulópontja az Ukrajnát megtépázó, és immár megcsonkító politikai válság kialakulásának. A térségben az ukrán krízis elmélyülésével párhuzamosan nő a feszültség.
"Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között" - hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő. "Vannak olyan információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetőek" - nyugtalankodott Timofti. Példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.
A Digi 24 hírcsatorna úgy tudja, hogy az autonóm Gagauzia vezetője is hasonló kéréssel fordult Moszkvához.
 |
Frissítés: Basescuék EU-s egyezményektől várják az újabb területek orosz csatlakozásának megakadályozását
Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovai Köztársasággal, amelynek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti - jelentette be szerdán Traian Basescu román államfő, miután Jászvásáron (Iasi) találkozott Nicolae Timofti moldovai elnökkel.
Basescu közös sajtóértekezletükön kijelentette: biztos benne, hogy Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím félszigeten, csak az a kérdés, mikor tesz újabb lépéseket az egykori Szovjetunió határainak helyreállításáért. A román elnök szerint nem kellene már folyton "meglepődni" Oroszország lépésein, mint 2008-ban a grúziai, idén pedig az ukrajnai válság esetében, és a Nyugatnak is meg kell értenie, hogy nem szabad száz százalékig megbíznia az orosz ígéretekben.
Basescu szerint Moldovára is fenyegetés az, hogy Oroszország megszegte a 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. A felek úgy értékelték, hogy közös érdekük gyors intézkedésekkel bátorítani Moldova európai irányultságát.
Timofti azt kérte, az EU határozzon meg egy menetrendet és céldátumot Moldova csatlakozására. Leszögezte: Moldova sem ismeri el és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekinti a Krím orosz annektálását.
A sajtóértekezleten elhangzott: nyárig elkészül a Jászvásár (RO)-Ungheni (MD) gázvezeték, és a két országot közötti új villamosenergia-vezeték román oldalán már a műszaki próbákat végzik.
A felek a térség biztonságát fenyegető feszültségforrásokat is áttekintették, de erről nem közöltek részleteket. A moldovai és a román vezetők attól tartanak, a Krím annektálása után a - nemzetközi szinten Moldova autonóm térségének tekintett, valójában már két évtizede önállósult - Dnyeszter menti szakadár köztársaság Oroszországhoz csatolása következik.
Mihail Burla, a Dnyeszter mente törvényhozási szerepét ellátó legfelső tanács elnöke kedden levélben kérte az orosz alsóház elnökétől, hogy Moszkva vegye fontolóra a terület Oroszországhoz csatolásának lehetőségét - közölte a Jurnal de Chisinau online kiadása.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter-mellék egy oroszok, ukránok és moldávok (románok) lakta, megyényi, keskeny földsáv a Dnyeszter folyó keleti partján. 1990 szeptemberében nyilvánította ki függetlenségét, amelyet egyetlen ország sem ismert el. A szakadár terület és a chisinaui vezetés közti két évig elhúzódó fegyveres konfliktusnak az 1992-ben aláírt fegyverszünet vetett véget. Azóta ezen a területen orosz "békefenntartó" csapatok állomásoznak.
(Napi - MTI nyomán)
Korábban írtuk: Aláírták: a Krím félsziget mostantól újra Oroszország része
Kapcsolódó:
