Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára előadásában kiemelte: nem most került előtérbe Skócia függetlenségének kérdése, a kiválás lehetősége már a hetvenes években felmerült. Skócia ugyan politikai függetlenségét elveszítette, amikor Nagy-Britannia része lett, de a skót identitás megmaradt, mivel a skót jogrendszer, iskolarendszer és egyház különállása is fennmaradt az unió kimondása után - emlékeztetett.

Felidézte: először 2012 elején jelentette be Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a függetlenségi népszavazás tervét, és bár David Cameron brit kormányfő már akkor ellenezte az önállósodást, nem tagadta a skótok jogát a referendumhoz.

Ugyan London hozzájárulása nélkül a skót parlamentnek hivatalosan nincs joga a népszavazás kiírásához, de 2012 őszén megállapodás született, hogy Edinburgh kivételesen megkapja ezt a jogot. Cameron 2013-ban akarta megtartani a népszavazást, azonban Salmond álláspontja győzött, és idén szeptemberben voksolhatnak a skótok a függetlenségről - közölte.

Egedy Gergely hangsúlyozta: a nagy brit pártok, a konzervatívok, a Munkáspárt és a liberálisok elutasítják a függetlenséget. A közvélemény-kutatások alapján a skótok 35-37 százaléka elkötelezetten támogatja, 53 százaléka pedig következetesen elutasítja a kiválást - mondta.

A szakértő szerint Skócia önállósodása, így az ottani mandátumok elveszítése komolyan érintené a brit pártok helyzetét is, hiszen az északon erős Munkáspárt pozíciója jelentősen meggyengülne. Ugyanakkor a konzervatívokat sokkal kevésbé érintené e fordulat, ők ugyanis nem olyan erősek Nagy-Britannia északi részén.

Gálik Zoltán, az MKI tudományos főmunkatársa hangoztatta: ha a skótok megszavaznák a függetlenséget, az nem jelentené Skócia azonnali kiválását, hanem egy hosszú, részletes tárgyalási folyamat kezdődne. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha a skótok államfője a brit uralkodó maradhatna, és megtarthatnák a fontot valutaként, de London szerint kizárt a valutaunió lehetősége - mondta.

Arról beszélve, hogy az önálló Skócia gazdasága mennyire lenne életképes, az elemző kijelentette: a legfontosabbak az olajbevételek, bár a skót gazdaság ezek nélkül is jól teljesít, például a védelmi ipar igen jelentős. London és Edinburgh között hosszas vitákra adhat okot az olajmezők, továbbá Nagy-Britannia államadósságának és deficitének megosztása - magyarázta. Hozzátette: a válság súlyosan érintette Nagy-Britanniát, ezért rendkívül nagy államadósságról van szó.

Gálik Zoltán arra is kitért, hogy a skót kormány bejelentette: a független Skócia kérné felvételét az Európai Unióba. Példa nélküli helyzet lenne az EU eddigi történetében, hogy egy olyan ország folyamodna tagságért, amely lényegében része volt már az integrációnak - mutatott rá.

Mint mondta, a skót kormány 18 hónapos felvételi eljárásra számít, de várhatóan nehéz lenne a tárgyalási folyamat, mert egyes tagállamok, például Spanyolország nem akarná túl könnyen beengedni Skóciát. Ha felvételt nyerne, Skócia számára kötelező lenne a tagság a gazdasági és monetáris unióban, valamint a schengeni övezetben, amit Nagy-Britannia részeként jelenleg nem kell vállalnia - közölte. Megjegyezte: emellett a várható gazdasági mutatók alapján csatlakozása után azonnal túlzottdeficit-eljárás indulna Skócia ellen.

A szakértő kiemelte: több fontos nemzetközi szervezetben - például a NATO-ban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a G8-ban vagy a Nemzetközi Valutaalapban - Nagy-Britanniának vezető szerepe van, az önálló Skócia nyilvánvalóan nem lenne ilyen fontos pozícióban.

Gálik Zoltán azt is elmondta, hogy míg Nagy-Britanniának 150 külképviselete van 144 országban, Skócia valószínűleg csak 70-90 missziót engedhet meg magának.

(MTI)