Psaki ezt John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden lezajlott telefonbeszélgetésével kapcsolatban mondta. A két miniszter a hét végén előterjesztett amerikai javaslatokra adott orosz válaszokat vitatta meg.

"Kerry megerősítette, hogy kész tárgyalni Lavrov külügyminiszterrel, akár a héten is, de ehhez megfelelő környezet szükséges, a cél pedig Ukrajna sérthetetlenségének és szuverenitásának a védelme. Mi pedig nyilvánvalóan nem ezt láttuk a válaszokban" - mondta a szóvivő.

Jen Psaki elmondta, hogy Moszkva hétfőn küldte el válaszait, vagyis azon a napon, amikor az amerikai külügyminisztérium nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kerry még a héten - vagyis a Washington által törvénytelennek tartott krími referendum előtt - Oroszországba utazzon. Ennek feltételéül a diplomáciai tárca azt támasztotta, hogy konkrét bizonyítékát lássa Moszkva érdemi készségének a diplomáciai rendezésre.

A szóvivő szerint Kerry kijelentette Lavrovnak, hogy "minden további eszkalációs lépés megnehezíti" a diplomácia dolgát. Az amerikai külügyminiszter leszögezte: "elfogadhatatlan", hogy az orosz erők és irreguláris csapatok folytassák az irányítás átvételét.

"Erőteljesen támogatjuk Ukrajnát, az ukrán népet és az új ukrán kormány legitimitását" - jelentette ki Jay Carney, az elnöki hivatal szóvivője arra a kérdésre válaszolva, mi az üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnök számára annak, hogy Barack Obama szerdán a Fehér Házban fogadja Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt.

Carney hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok békés megoldásra törekszik. Mint mondta, Oroszországnak még mindig alkalma lenne rá, hogy megakadályozza a helyzet további kiéleződését, valamint azt, hogy ennek ára még nagyobb legyen a számára.
"Oroszországnak bizonyosan nem hosszú távú érdeke Ukrajna destabilizálása. Oroszországnak nem áll érdekében, hogy ezekben az ügyekben a nemzetközi véleménytől elszigetelődve találja magát" - tette hozzá.

"Az meg bizonyosan nem érdeke Oroszországnak gazdasági értelemben, hogy azt lássa: a befektetők világszerte kétszer is meggondolják, hogy vajon Oroszország megfelelő környezet-e a jövőbeni beruházásokhoz" - mondta Carney.
Az Egyesült Államok kedden a lengyel légierővel közös hadgyakorlatot kezdett Lengyelországban F-16-os vadászok és más harci gépek részvételével. A Fekete-tengeren a rossz idő miatt elhalasztottak egy amerikai-bolgár-román közös flottagyakorlat.

Az ukrajnai válság nem fenyegeti az együttműködést az amerikai légierő és az NPO Energomas orosz cég között, amely rakétahajtóműveket szállít a nagyméretű amerikai kém- és katonai műholdak pályára állításához - közölte kedden Eric Fanning, a légierő államtitkára.

"Nagyon tüzetesen vizsgáljuk a jelenlegi kétoldalú helyzetet annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk róla, meg tudjuk védeni a szállításokat. Nem láttam semmi olyat az egyik oldalról sem, ami arra utalna, hogy a szállítások veszélybe kerültek volna" - mondta Fanning.

Az Energomas által gyártott, RD 180-as típusú hatóműveket a Lockheed Martin és Boeing közös vállalkozása, a United Launch Alliance használja fel az Atlas V-ös típusú rakéták meghajtására.

Fanning kijelentette, hogy az amerikai légierőnek nem áll rendelkezésére elegendő a - kizárólag az orosz cég által gyártott - hajtóművekből ahhoz, hogy megvalósítsa a katonai és kémműholdak pályára állítására vonatkozó, 2016-ig terjedő programját.

Az orosz hajtóművektől való amerikai függőség régóta aggodalmakat kelt a kongresszusban, és ezeket csak tovább súlyosbította az Egyesült Államok és Oroszország között a Krím orosz elfoglalása miatt kialakult feszültség.

Az államtitkár szerint az Egyesült Államok vizsgálja annak lehetőségeit, hogy miként tegye változatossá a hajtóművek beszerzési lehetőségeit, beleértve ezek amerikai gyártását is - amennyiben az orosz cég hajlandó lenne eladni a licencet. Fanning elmondta, hogy az ellátás alternatív forrásainak felkutatása már az ukrajnai válság előtt megkezdődött, ugyanakkor kijelentette hogy a partnerség az Egyesült Államok, illetve Oroszország és a hajtómű-gyártó között szilárd.

Az államtitkár szerint a légierő megkülönböztetett figyelemmel követte a Pentagonnak az amerikai fegyvergyártók ellátási láncának ügyében indított nyomozását, amely azt akarta megállapítani, hogyan kerültek kínai nyersanyagok és alkatrészek egyes amerikai fegyverrendszerekbe. A vizsgálat egyebek között a Lockheed Martin F-35-ös és F-16-os vadászgépével, a Boeing B1-B típusú hadászati bombázójával és az SM-3 IIA típusú rakétával kapcsolatban folyt.

Az amerikai törvények tiltják, hogy a fegyvergyártók Kínából és egy sor más országból származó alkatrészeket használjanak fel, mert azok sebezhetővé tehetik az amerikai haderőt.

Miután megállapították, hogy a nyomozás tárgyát jelentő alkatrészek nem jelentettek veszélyt, Frank Kendall, a Pentagon vezető fegyverbeszerzője öt tétel esetében kivételt jelentett be a kínai alkatrészek tilalmával kapcsolatban.

Aggodalmának adott hangot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet illetékese kedden amiatt, hogy Ukrajnában a hatóságok egyes orosz tévécsatornák adásának blokkolására szólították fel a szolgáltatókat.

"Tévéadások betiltása jogi alap nélkül a cenzúra egyik formája, a nemzetbiztonsági szempontokat nem szabad a sajtószabadság kárára érvényesíteni" – fogalmazott közleményében Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője.

Az ukrán Nemzeti Televízió és Rádió Tanács kedden elrendelte, hogy az ukrán kábeltelevízió-szolgáltatók állítsák le a Rosszija24, az ORT, az RTR Planeta és az NTV-Mir orosz tévéállomások adásának sugárzását.

Dunja Mijatovic hangsúlyozta: míg egyrészről elítéli "az állami propaganda minden formáját a jelenlegi információs háborúban", ugyanakkor mindenkinek joga van ahhoz, hogy olyan sok forrásból tájékozódhasson, amennyiből csak szeretne.

Az orosz külügyminisztérium ugyancsak aggodalmának adott hangot kedden amiatt, hogy - mint fogalmaztak - Ukrajnában sérül a sajtószabadság. A moszkvai külügyi tárca közlése szerint orosz tömegtájékoztatási eszközök több munkatársát megfenyegették, illetve kiutasították az országból.

Oroszország elvárja, hogy az EBESZ vizsgálja ki ezeket a jogsértéseket – tették hozzá.

A kijevi kormány szerint az orosz állami tévé- és rádióadók egyoldalú tudósításaikkal tovább élezik az amúgy is feszült helyzetet, különösen Ukrajna oroszbarát, keleti és déli részein.

Az EBESZ illetékese múlt szombaton a sajtószabadság krímbeli helyzete miatt emelte fel szavát. Dunja Mijatovic ukrán televízióállomások bezáratását említette, szélsőséges cenzúráról, újságírókat ért támadásokról és újságírók megfélemlítéséről beszélt.

A félszigeten "ostromzár alatt" van a sajtószabadság – fogalmazott Mijatovic. Az EBESZ szerint a CNN amerikai és a BBC brit hírtelevízió, a Russzkaja Planeta, az amerikai Associated Press Television News munkatársait és több szabadúszó újságírót is megtámadtak, illetve megfenyegettek, miközben a Krím félszigeti eseményekről tudósítottak.

Biztonsági és technikai okok miatt elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese. Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a mostani körülmények között nem tudják szavatolni a biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett nem fogad Ukrajnából érkező repülőket.

Simonovic kedden a kelet-ukrajnai Harkivban volt és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lemberget keresi fel, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Simonovic a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.

Dujarric szerint a főtitkárhelyettes az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokról és az olyan jogi vonatkozású lépésekről tárgyal, amelyek segíthetnek a feszültség csillapításában.

Múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.

A Krímben a tervek szerint vasárnap tartanak népszavazást a félsziget jövőjéről. Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy a referendum megsérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, ezért nem fogja elismerni a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását.

Vámkönnyítésre tett javaslatot az Európai Bizottság Ukrajnával szemben - jelentette be José Manuel Barroso bizottsági elnök kedden Strasbourgban.

A javaslat értelmében csökkentenék az uniós belső piacra irányuló ukrán export vámterheit, évi ötszáz millió euró értékben. "Egyoldalú gazdasági lépések sorozatára teszünk javaslatot" - mondta Barroso.

Amennyiben a javaslat még áprilisban megkapja a jóváhagyást, az intézkedés júniusban hatályba léphet.

A vámkönnyítés a múlt héten bejelentett segítségnyújtási csomag része lenne. Az összesen 11 milliárd eurós pénzügyi csomaggal Brüsszel Ukrajna gazdasági stabilizációjához akar hozzájárulni kedvezményes kölcsön és támogatás, illetve fejlesztési hitel formájában.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja nemrég kinevezett kormányzója kedden Ungváron világossá tette: nem fogja megengedni, hogy nemzetiségi alapon destabilizálódjék a helyzet a részben magyarok által is lakott megyében.

"Nem fogom megengedni a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálását, Kárpátaljából nem lesz második Krím” – jelentette ki Luncsenko.

Kormányzóként tartott első sajtókonferenciáján elmondta, tudatában van annak, milyen fontos a nemzetiségi kérdés Kárpátalján, ahol több kisebbség, kultúra és vallási felekezet él egymás mellett. Közölte, hogy a nemzetiségek ügye azért is közel áll hozzá, mert az édesanyja – mint fogalmazott – színmagyar.

Az ukrajnai megye vezetője kifejtette: Kárpátalján nem fenyeget olyan helyzet, amilyen a Krímben kialakult, hiszen a megyével szomszédos országok egyikének sincs területi követelése Ukrajnával szemben.

Ugyanakkor hangsúlyozta: nem fogja megengedni, hogy nemzetiségi alapon destabilizálják a helyzetet Kárpátalján, a vidékből nem lesz második Krím. Hozzátette: fő feladatának a stabilitás és a nyugalom biztosítását tekinti, és hamarosan találkozni fog a Kárpátalján élő nemzetiségek vezetőivel. „Kárpátaljának jó példával kell elöljárnia Ukrajnában a nemzetiségi békét és a stabilitást illetően” – emelte ki.

Luncsenko azt is említette, hogy a múlt héten Kijevben találkozott a Kárpátaljával szomszédos országok nagyköveteivel, és a napokban Ungváron ismét találkozót tervez velük.

A kormányzó közeljövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban kifejtette: határozottan fog fellépni a korrupcióval szemben, de – mint ígérte – nem kezd boszorkányüldözésbe, az állami tisztségeket betöltő és azokba újonnan kinevezendő vezetők politikai hovatartozása számára mellékes kérdés, szerinte esetükben a legfontosabb a szakmai felkészültség és a tisztesség.

Elmondta: komolyabb beruházások egyelőre nem jöhetnek szóba, mert a megyének csak annyi pénze van, hogy abból csak a béreket, nyugdíjakat és szociális segélyeket tudja stabilan fizetni.

Másfél-két hónapot venne igénybe az orosz pénzügyi rendszer bevezetése a Krímben, ha a térség a hétvégi szavazással az Oroszországhoz történő csatlakozásról döntene.

"Nem lesz semmilyen pánik, könnyű lesz az átmenet, amelynek során kiépül az Ukrajnától független krími pénzügyi rendszer, amely beépül az orosz rendszerbe" - mondta a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov. Szerinte ez mintegy másfél-két hónapot vehet igénybe.

A miniszterelnök elmondta, hogy a korábban az ukrán költségvetésbe befolyó adók most a krími köztársaság adóhatóságához kerülnek. Jelezte, hogy az orosz adórendszer bevezetéséről a döntést a referendum után néhány nappal hozzák meg.

„Egyelőre nincs nyílt agresszió, Oroszország hivatalosan pedig nem ismeri el, hogy csapatai jelen lennének a Krímen, csupán önvédelmi egységek jelenlétét ismeri el. Ezért az ukrán hadsereg bárminemű aktív fellépése a krími helyzet stabilizálása érdekében a nemzetközi közösség előtt úgy tűnhet, mint a saját nép ellen való erő alkalmazása” – jegyezte meg Tenjuh.

Mint ismeretes, az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy a Krímen jelenleg közel 19 ezer orosz katona állomásozik. Ebből 11,4 ezer katona az orosz Fekete-tengeri Flotta szolgálatában álló katona, míg 7,4 ezer katona az Orosz Fegyveres Erők tagja.

Korábban az ukrán parlament felszólította Oroszországot arra, hogy vonja ki csapatait a Krímről valamint Ukrajna területi egységének biztosítását követeli Oroszországtól.

Ivica Dacic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban úgy értékelte, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár hétfői kijelentésének - miszerint Jugoszlávia 1999-es bombázása megsértette a nemzetközi jogot - jogi értelemben nincs jelentősége, csupán alátámasztja Szerbia korábbi álláspontját a bombázással kapcsolatban, vagyis hogy a NATO beavatkozása valójában nem békemisszió, hanem agresszió volt.

A NATO 1999. március 24-én indított támadást Jugoszlávia ellen. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. Németország kancellárja abban az időben a szociáldemokrata Gerhard Schröder volt, Berlin pedig részt vett a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletében.

Dacic kedden kijelentette, már 15 évvel ezelőtt is mindenki tisztában volt azzal, hogy a NATO beavatkozása nem a nemzetközi előírásokkal összhangban zajlott. "Szerbiát az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül bombázták le. Később ezt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása követte, megkerülve a nemzetközi jog előírásait" - fogalmazott a távozó szerb kormányfő.

Kiemelte, hogy a Krím félszigettel, de más országokkal kapcsolatban is mindig felvetődik majd a párhuzam Koszovóval, "mert ha egyszer áthágtak bizonyos elveket, akkor miért ne tennék meg ezt máshol is újra?".

Hozzátette: nem érez elégtételt Schröder kijelentésével kapcsolatban, inkább még nagyobb ellenszenvet az ilyen típusú lépésekkel szemben, különösen az 1999-es indoklás kapcsán, miszerint a bombázás "humanitárius közbelépés" volt.

Az Európai Unió jövő hétfőtől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt - jelentette ki kedden Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Tusk szerint a döntés gyakorlatilag már megszületett. A szankciók hétfőn lépnek hatályba - mondta sajtóértekezletén a lengyel kormányfő.

A Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló márciusi 16-i referendum kiírását megelőzően az orosz csapatok megerősítették jelenlétüket a félszigeten. A tervezett referndumot a kijevi kormány és a Nyugat egyaránt elítélte és azt törvénytelennek nevezte.

A jóváhagyott pénzügyi terv szerint a március 16-ra kitűzött Krímnek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazás 16 millió hrivnyába fog kerülni (átszámolva közel 400 millió forintba) – jelentette ki Volodimir Konsztantinov, a Krími Legfelsőbb Tanács elnöke.

Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök Twitter oldalán szintén azt közölte, hogy a népszavazás 1,8 millió dollárba fog kerülni - írja a Tsn.ua internetes hírportál.

Mint ismeretes, a főügyészség korábbi közlése szerint bírói határozat alapján körözést rendeltek el Volodimir Konsztantinov, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget legfelső tanácsának (parlament) elnöke és "az önhatalmúlag" a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov ellen, akiket az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekkel gyanúsítanak.

Hazaárulás vádjával ugyancsak körözést adtak ki az ukrán haditengerészet néhány napja kinevezett vezetője, Denisz Berezovszkij ellentengernagy ellen, aki kinevezése után közvetlenül átállt a Krím Oroszországhoz csatolását meghirdető helyi oroszbarát erők oldalára.

A főügyészség tájékoztatása szerint a krími válság eseményeivel kapcsolatban február 27. óta 46 bűnvádi eljárást indítottak.

Repülést hajtott végre kedden Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és ellenőrző repülőgépe - közölte a román védelmi minisztérium.

A repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.

Az ukrajnai rádió- és televízió-közvetítéssel kapcsolatos kérdésekért felelős nemzeti tanács kedden felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy helyi idő szerint 19 órától állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban.

A döntést a testület közleményében az "információs biztonság" szavatolásának szükségességével indokolták, és hivatkoztak az ukrán nemzetbiztonsági tanács március 1-jén hozott rendeltére, amely az "Ukrajna nemzetbiztonságának, szuverenitásának és területi egységének biztosítására teendő halaszthatatlan lépésekről" szól.

A testület követelése a Vesztyi, a Rosszija 24, az ORT, az RTR Planyeta és a NTV-Mir orosz tévécsatornák lekapcsolására vonatkozik, ugyanakkor ajánlják, hogy a szolgáltatók biztosítsák az ATR, a GTRK "Krim" és a Csernomorszka TRK krími televíziók sugárzását.

A tanács közlése szerint a szolgáltatók fele már le is kapcsolta az érintett orosz csatornákat.

Helyi jelentések szerint múlt vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Az ukrán tévécsatornák közül egyedül a politikailag semleges kijevi Tonisz tévé adása fogható most az orosz katonák és helyi fegyveresek által megszállt félszigeten. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat pedig orosz adók műsorával helyettesítették.

Az 1+1 ukrán tévé hétfői híradása szerint erő alkalmazásával és fegyverrel kényszerítették a Krím-félszigeten a kábeltévé-szolgáltatókat arra, hogy lekapcsolják az ukrán tévécsatornák adásainak sugárzását.

Közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Lengyelország kedden, amivel megfigyelők szerint Washington azt akarja jelezni, hogy elkötelezett a krími orosz katonai beavatkozás miatt aggódó keleti partnerének védelme mellett.

Washington közlése szerint a hadgyakorlat megtartásáról még az ukrán válság előtt döntöttek, de azt korábban a lengyel védelmi miniszter is elismerte, hogy az amerikai haderő Varsó kérésére a tervezettnél nagyobb erőkkel vesz részt azon.

A Lengyelország középső részén fekvő Lask légi támaszpontjára csütörtökig legalább 12 amerikai F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezik majd a gyakorlat keretein belül, amelyet kedden Bronislaw Komorowski lengyel elnök nyitott meg.

Ugyanakkor egy szintén keddre tervezett fekete-tengeri amerikai-bolgár-román hadgyakorlatot a rossz idő miatt el kellett halasztani.

Egy ukrán légitársaságnak a Kijevből Szimferopolba tartó gépét visszafordulásra kényszerítették. Fokozódik a feszültség a vasárnapi népszavazás közeledtével.

A Krím félsziget lezárta légterét a kereskedelmi légi járatok előtt kedden, öt nappal a népszavazás előtt, amelyet az oroszbarát hatóságok szerveztek meg, hogy a lakosság döntsön a fekete-tengeri régió Oroszországhoz csatlakozásáról.

Egy ukrán légitársaságnak Kijevből Szimferopolba, a félsziget székhelyére tartó gépét visszafordulásra kényszerítették, és az visszatért az ukrán fővarosba. A kapitány közölte az utasokkal, hogy a krími hatóságok lezárták a légteret, és már hétfőn sem indultak oda járatok.

A térségben fokozódik a feszültség a vasárnapi referendum közeledtével, amelyet az oroszbarát vezetők - az orosz erők támogatásával - annak dacára írtak ki, hogy Ukrajna új vezetői és a nyugati kormányok egyaránt elítélték és illegálisnak minősítették azt.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken Tallinnban azt mondta: Moszkvának a hét végéig van ideje változtatni az Ukrajnával kapcsolatos magatartásán, ha nem teszi meg, további szankciók jönnek. Előzőleg a francia külügyminiszter is hasonló nyilatkozatot tett.

Az Európai Unió újabb lépésekről dönthet Oroszországgal szemben, ha Moszkva a hét végéig nem változtat Ukrajnával kapcsolatos magatartásán - közölte Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken Tallinnban, ahol egyúttal támogatásáról biztosította az orosz fellépés miatt aggódó balti államokat.

"Ha a hét vége anélkül telik el, hogy látható változás menne végbe Oroszország magatartásában, akkor hétfőn (az Európai Unió Külügyi Tanácsában) újabb intézkedésekről kell tárgyalnunk. Nem akarunk konfrontációt, de az orosz fél lépései sajnos szükségessé teszik, hogy előkészületeket tegyünk" - fogalmazott Steinmeier.

Határozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, hagyjon fel az ukrán állam elleni az agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.

A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy "Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében".

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. A határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. Egyelőre nem ismeretes, hogy a követelés érinti-e a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri orosz flottát.

A keddi határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak az ülésteremben. A dokumentumban nem részletezték, hogy a követelés kiterjed-e a Szevasztopolban bérleti szerződéssel állomásoztatott fekete-tengeri orosz hadiflottára.

A parlament emellett nyilatkozatot fogadott el, amelyben követelik a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásától, hogy vizsgálja felül a terület státusáról tartandó népszavazásról hozott döntését, és hozza azt összhangba Ukrajna, valamint a Krím alkotmányával. A nyilatkozat szerint a március 16-ára tervezett referendum ellentétes az ukrán alaptörvénnyel.

A határozathozatalok előtt Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért. Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, és hadgyakorlatot tartottak.

Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek "részleges" mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. A Nemzeti Gárda újbóli felállításáról várhatóan szerdán szavaz a törvényhozás.

Turcsinov szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre, hogy megvédje az országot a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól. A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány összesen 125 millió hrivnya, azaz mintegy 3,125 milliárd forint összegben utalt egyszeri pénzügyi támogatást a Krími Autonóm Köztársaságban szolgálatot teljesítő ukrán katonáknak.

Várhatóan kedden megérkeznek Kelet-Ukrajnába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) országok megfigyelői, hogy vizsgálják, van-e ott szokatlan katonai tevékenység - közölte Ács Gábor, a katonai megfigyelőcsoport vezetője kedden az MTI-vel.

Mint az alezredes felidézte: Ukrajna meghívta az EBESZ tagállamait, hogy a "szokatlan katonai tevékenység okozta aggodalmakat" eloszlassák. Feladatuk az lett volna, hogy a Krím félszigeten lévő katonai tevékenységet vizsgálják, tanulmányozzák. Négyszer próbáltak bejutni a Krím félszigetre, de valamennyi alkalommal fegyveresek által őrzött útzárak megakadályozták továbbhaladásukat.

Így hétfőn Ukrajna módosította meghívását, s arra kérte a résztvevő államokat, hogy március 16-ig szóló mandátumukkal Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén hajtsák végre feladatukat. A módosult misszió - melyben 25 állam 46 képviselője vesz részt - konkrétumairól még egyeztetnek az ukrán kollégákkal - tette hozzá az alezredes.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, a Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. Ez az első eset, hogy az EBESZ-tagországok ilyen missziót hajtanak végre az egyezmény idézett részére hivatkozva.

A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot kedden a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselőtestület együttes ülésén – jelentette az orosz és az ukrán média.

"A dokumentumra (a függetlenségi nyilatkozatra) a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség" – mondta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes. Az elfogadott nyilatkozat része az eljárási rendnek.

Volodimir Konsztantinov, Krím Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke azt hangoztatta a parlamenti ülése után: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatérjen Ukrajnához. Krím elismeri Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének – szögezte le Konsztantinov, de hozzátette, hogy a Krím a maga útját fogja járni.

A krími parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a krími tatárok jogainak visszaállításáról, valamint integrálásukról a krími közösségbe.

Ebben kiemelték, hogy a terület új alkotmányának elfogadásakor a következő garanciákat helyezik kilátásba: a krími tatárok nyelve az oroszhoz és az ukránhoz hasonlóan hivatalos nyelv lesz, szavatolják a krími tatárok képviseletét a területi és a városi önkormányzatokban, valamint más kormányszervekben. Elismerik továbbá a krími tatárok nemzetiségi önkormányzati testületeit, valamint az általuk létrehozandó szerveket.

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő élőben jelentkezett az oroszországi Rosztov-na-Donu városból kedd délelőtt – írja a Kyivpost.com, mely percről percre közvetítette az egykori elnök mondatait.

"Mivel terjednek a pletykák rólam Ukrajnában, szeretném elmondani, hogy életben vagyok, de nem mondhatom, hogy jól érzem magam, mert nem tudom aggodalom nélkül figyelni az ukrajnai eseményeket" – mondta a megbuktatott államfő, majd megismételte a korábban mondott szavait, miszerint "ultranacionalista, fasiszta csapatok vezetik jelenleg az országot", ez a hatalom pedig illegitim. "Azt szeretném kérdezni azoktól, akik falaznak ezeknek a sötét erőknek Nyugaton: vakok vagytok? Elfelejtettétek, mi a fasizmus?" – kérdezte beszédében Janukovics.

"Visszatérek Kijevbe" – jelentette ki, hozzátéve: még mindig saját magát tekinti Ukrajna elnökének és a hadsereg parancsnokának is. "Nem mondtam le, élek. Az Egyesült Államokban azt mondják, hogy elmenekültem az országból. Megismétlem: nem futottam el, nem hagytam el Ukrajna területét. Ahogy megengedik a körülmények, visszatérek Kijevbe" – ismételte meg.

A május 25-i elnökválasztással kapcsolatban azt mondta: alkotmányellenes és illegitim. A jelenlegi hatalom szerinte banditák totális uralma alatt áll. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dolláros hitelkeretet akar nyújtani az Arszenyij Jacenyuk vezette kormánynak. Janukovics arra hívta fel az amerikai kormány figyelmét, hogy "az amerikai törvények nem engedik meg, hogy egy olyan kormánynak adjanak támogatás, mely megdöntötte a legális elnököt".

Janukovics szerint gazdasági összeomlás jön Ukrajnában. "Önök, akik büntetendő parancsokat adtak ki, előbb vagy utóbb, de inkább előbb, felelősségre lesznek vonva" – jelentette ki, hozzátéve: az emberek meg fognak világosodni, rájönnek, hogy átverték őket. "Még a fegyveres fenyegetettség ellenére is kiállnak az illegitim hatalom ellen és a saját jogaikért a Krímben élők" – fogalmazott.

"Radikálisok gyújtottak fel kormányépületeket több ukrán városban. Ismeretlen, maszkos emberek járőröztek. A szociális és gazdasági helyzet csak romlani fog. A kormányunknak volt terve a gazdasági helyzet jobbítására. A mostani kormány az illegális hatalomátvétel után engem és Oroszországot fogja okolni a csődért. De én ettől függetlenül hiszem: az ukrán nép újra egységes lesz."

Janukovics utoljára február 28-án lépett a nyilvánosság elé, ugyancsak Rosztov-na-Donuban, ahova megbuktatása után menekült. A múlt héten olyan nemhivatalos hírek kaptak lábra, hogy Janukovicsot szívinfarktus gyanújával kórházba szállították, és súlyos az állapota. Haláláról szóló hírek is voltak, de hamisnak bizonyultak.

Az orosz törvényhozás alsóháza (duma) a jövő péntekre tűzte ki a Krím félsziget csatlakozását lehetővé tevő törvénymódosítási javaslatot - jelentették be a duma vezető testületének keddi ülése után.

Az orosz parlamentbe az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta tervezetét, amely egyszerűsítené a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását.

A Szergej Mironov vezette frakció azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Elképzelésük szerint egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.

A múlt csütörtökön a krími Autonóm Köztársaság törvényhozása elvi döntést hozott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról és előre hozta a népszavazás megtartását erre a vasárnapra.

A Szimferopolban született elhatározást az orosz törvényhozás mindkét házában támogatják. A múlt pénteken erről biztosították az Állami Dumában és a Szövetségi Tanácsban is Volodimir Konsztantyinovot, a krími törvényhozás elnökét és az általa vezetett küldöttséget. Az orosz származású politikusokat hősként ünnepelték Moszkvában.

Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke Konsztantyinovot és a küldöttség többi tagját fogadva közölte, amennyiben a Krím félsziget lakossága megszavazza az Oroszországi Föderációhoz csatlakozást, akkor a terület befogadására vonatkozó eljárást az alkotmányba foglalt szabályok szerint fogják végrehajtani. A politikus nem adott konkrét választ arra, mennyi idő alatt megy végbe a befogadási folyamat és azt sem tudta megmondani, hogy a Krími Autonóm Köztársaság milyen státust kaphat az Oroszországi Föderáció tagjaként. Csak annyit mondott, hogy a terület az orosz állam teljes jogú tagja lesz.

Matvijenko hangoztatta, hogy a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, mert erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére.

Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben, amennyiben nem válaszol az ukrajnai válság rendezését érintő nyugati javaslatokra.

"John Kohn-Kerry (amerikai külügyminiszter) közvetítésével küldtünk egy javaslatot az oroszoknak. Nem válaszoltak. Ha pozitívan válaszolnak, John Kerry Moszkvába megy, és nem lesznek egyelőre szankciók. Ha nem válaszolnak vagy negatívan válaszolnak, akkor egy rakás szankció lesz, amelyekről már a héten dönthetünk" - mondta kedden a francia diplomácia vezetője a France Inter francia közszolgálati rádióban, de nem részletezte a javaslatokat. Annyit mondott, hogy a szankciók újabb vízumtilalmi és vagyonzárolási intézkedéseket tartalmaznának.

John Kerry amerikai külügyminiszter elhalasztotta hétfőre tervezett moszkvai útját, de elküldte Moszkvába a Washington álláspontját és javaslatait tartalmazó dokumentumot. Erről orosz kollegája, Szergej Lavrov kifejtette, hogy az olyan elképzelést tartalmaz, amely "nem igazán elégíti ki" az orosz külügyet, amely elkészítette saját javaslatait.

Az Oroszország elleni szankciókról kedden Londonban folytat egyeztetést szakértői szinten több európai ország, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Törökország.

"Technikai megbeszélésről van szó annak érdekében, hogy minél szélesebb körű legyen az egyetértés azokról az intézkedésekről, amelyeket nemzetközi szinten kívánunk meghozni" - jelezte a brit külügyminisztérium. David Cameron brit kormányfő hétfőn úgy fogalmazott, hogy "napokon belül" döntés születhet orosz kormányilletékeseket sújtó "célzott szankciókról", ha Moszkva nem ad érdemi választ az ukrajnai fellépésével kapcsolatos nyugati aggályokra.

A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra - írta kedden internetes oldalán az UNIAN.

Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót (a Szabad Európa ukrán adását) idézve beszámolt a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól.

"Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák" - mondta egy ukrán tiszt. Szerinte ez egy átgondolt katonai hadművelet zajlik a Krímen. "Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk" - fejtegette. Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák parancsot kaptak, amelyet pontosan és szakszerűen végrehajtanak. Az ukrán katonák ugyanakkor eddig semmilyen világos parancsot nem kaptak.

"Oroszország megszállt, a jelenlegi kijevi hatóságok (a védelmi minisztérium és más szervek) pedig semmit se tesznek, az ujjukat sem mozdítják" - tette hozzá. Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk.

"Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet" - mondta az ukrán tiszt.

Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát, válaszul Oroszország krími beavatkozására. Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy vissza akarják állítani a Nemzeti Gárdát. Mint írta, szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is.

Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. "Ez válasz a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz" – írta a miniszter.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

Avakov arról is beszámolt a közösségi portálon, hogy őrizetbe vették Donyeckben az orosz felderítés (GRU) egyik munkatársát. "Donyeckben (hétfő) este az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) közreműködésével őrizetbe vették az orosz GRU egyik munkatársát az erre a titkosszolgálatra nézve különösen kompromittáló körülmények közepette" – tájékoztatott a tárcavezető.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra - közölte a szervezet szóvivője.

Azzal indokolta ezt, hogy a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek. Ugyanakkor Ukrajna, amely tagja az EBESZ-nek, semmilyen meghívót nem küldött a szervezetnek - mondta a szóvivő, és hozzátette, hogy a szervezet tartja magát Ukrajna területi épségének és szuverenitásához elvéhez.

A Krími Autonóm Köztársaság hétfőn kérte fel az EBESZ-t, hogy küldjön megfigyelőket a népszavazásra.

Eközben viszont hétfőn négy ellenőrzőponton is visszafordították a nemzetközi megfigyelőket, akik próbáltak bejutni az autonóm köztársaság területére.

Ukrajna új kormánya az idén 3 milliárd dollár (mintegy 2,16 milliárd euró) pénzügyi támogatáshoz juthat a Világbanktól - közölte hétfőn az ENSZ washingtoni központú globális fejlesztési szervezete.

A Világbank ezzel a segítséggel egészítené ki azt a szélesebb körű támogatási csomagot, amelyet a vezető ipari hatalmak készülnek összeállítani, hogy stabilizálják Ukrajna fizetésképtelenség szélére került gazdaságát.

"El vagyunk szánva rá, hogy támogatjuk az ukrán népet ezekben a nehéz időkben, és nagyon reméljük, hogy hamarosan stabilizálódik a helyzet az országban" - jelentette ki nyilatkozatában Jim Yong Kim, a Világbank Csoport elnöke. Az újabb segélyeket, azonban a Világbank vezetésének még jóvá kell hagynia.

Jim Yong Kim elmondta, folytatják az általuk korábban - még az előző kormány kérésére - elindított ukrajnai projektjeiket, emellett támogatni kívánják az új kijevi kormányt mindazon szerkezeti reformok megvalósításában, amelyek elengedhetetlenek az ukrán gazdaság fenntartható pályára állításához, a bankszektor és az energetikai ágazat megszilárdításához, és hozzájárulhatnak a korrupció elleni küzdelemhez.

A Világbank elnöke megerősítette, hogy mindemellett zajlik egy 3,7 milliárd dolláros (2,67 milliárd euró) segélyprogramjuk Ukrajnában, ami a közműszolgáltatások - a csatornázás, a víz- és áramellátás -, valamint az ország közlekedési hálózatának fejlesztését szolgálja.

Az ukrán főügyészség körözést adott ki a Krími Autonóm Köztársaság szeparatista vezetői ellen - jelentette hétfőn este az 5-ös csatorna elnevezésű ukrán televízió.

A főügyészség közlése szerint a körözést bírói határozat alapján rendelték el Volodimir Konsztantinov, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget legfelső tanácsának (parlament) elnöke és "az önhatalmúlag" a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov ellen, akiket az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekkel gyanúsítanak.

Hazaárulás vádjával ugyancsak körözést adtak ki az ukrán haditengerészet néhány napja kinevezett vezetője, Denisz Berezovszkij ellentengernagy ellen, aki kinevezése után közvetlenül átállt a Krím Oroszországhoz csatolását meghirdető helyi oroszbarát erők oldalára.

A főügyészség tájékoztatása szerint a krími válság eseményeivel kapcsolatban február 27. óta 46 bűnvádi eljárást indítottak.

Az ukrán főügyészség sajtószolgálata hétfőn este közölte azt is, hogy Kijevben őrizetbe vették Mihajlo Dobkin volt Harkiv megyei kormányzót, akit az ország területi egysége elleni fellépéssel vádolnak, Ukrajna szövetségi állammá alakítását szorgalmazó felhívásai miatt.

Az amerikaiak 59 százaléka helyesli az ukrajnai intervenció miatt Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, de a többség nem támogatja a Moszkvával szembeni határozottabb fellépést – derült ki a CNN amerikai hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeiből.

Az Ukrajnának nyújtandó gazdasági támogatást ugyanakkor már csak 46, a jaltai G8-csúcs esetleges törlését 40, a Kijevnek nyújtandó katonai támogatást 23, az esetleges amerikai légicsapásokat 17, az amerikai szárazföldi erők bevetését pedig 12 százalék támogatta csak.

A megkérdezettek 28 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államok számára vezető prioritás a béke és a biztonság fenntartása a világon. Csaknem 70 százalék szerint Washingtonnak ezt odahaza kell biztosítania.

Az ukrán válság az amerikaiak 42 százalékában kelt valamennyire aggodalmat, ugyanakkor minden tíz megkérdezett közül csak három táplál komoly aggályt. Az eredmény hasonlít az amerikaiaknak a líbiai vagy a szíriai konfliktushoz való viszonyulásához.

A válaszadók 48 százaléka elégedett azzal, ahogy az elnök az ukrajnai krízissel kapcsolatban fellép, 43 százalékuk nem, 9 százalék pedig bizonytalan.

A felméréshez 801 ember véleményét kérdezték meg telefonon, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalékpont.

(MTI - HVG - Kárpátinfo.net nyomán)