Most 35 ezer orosz katona állomásozik a Krímben. 55 ezer kell ahhoz, hogy megindulhasson Herszon és Odessza irányába – idézte az UNIAN Igor Kabanyenkót. Az ukrán vezérkari főnök korábbi helyettese szerint óráról órára nő az orosz erők száma a félszigeten.
 |
A Herszon és Odessza többségében szintén oroszajkú vidék. A krími vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a két város is csatlakozna a Krímhez, ha a félsziget Oroszországhoz csatlakozna a március 16-i népszavazás nyomán.
Szemtanúk szerint egy száz egységből álló páncélos konvoj már közelít Nyikolajevkához Szimferopolból. Kabanyenko szerint a Ukrajnának fel kell készülnie katonai válaszlépésekre, mert a Krím csak a kezdet.
Beszámolók szerint Szimferopolban az önvédelmi erők orosz segítséggel elfoglaltak egy katonai kórházat is.
Kétséges azonban, hogy Moszkva valóban katonai akcióra készülne a Krímen kívül eső Délnyugat-Ukrajnában.
Saját hadserege lett a Krímnek
A krími hadsereget a félszigeten jelen lévő törvénytelen fegyveres alakulatok miatt hozták létre - közölte hétfői sajtóértekezletén Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök.
A legfelső tanács (parlament) felhatalmazott a (fegyveres erők) létrehozására tekintettel arra, hogy a félsziget területén törvénytelen fegyveres alakulatok jelentek meg - mondta hétfői sajtóértekezletén Akszjonov. Hangsúlyozta, hogy az autonómia fegyveres erőit törvényesen, a krími parlament felhatalmazása alapján állították fel.
Közölte, hogy miután a Krím félsziget a vasárnapi népszavazás döntése nyomán csatlakozik Oroszországhoz, a krími fegyveres erők az orosz hadsereg kötelékébe mennek át.
Az ukrán hadsereget, az összes katonai egységet jelenleg blokád alatt tartják az önvédelmi alakulatok. Miután a népszavazás dönt a csatlakozásról, elhagyhatják a Krími Autonóm Köztársaság területét, vagy amennyiben készek szolgálni a fegyveres erőknél, esküt kell tenniük az autonómiára vagy Oroszországra - jelentette ki Akszjonov.
Korábban írtuk: Tízezrek vonultak utcára Oroszország-szerte Krím elfoglalása mellett - a NATO felderítő gépeket küld Ukrajna közelébe
Moszkva központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott. Oroszország-szerte több mint 46 ezren vonultak fel Krím elfoglalása mellett. AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.
Több mint 46 ezer ember vett részt több orosz nagyvárosban a Krím félsziget Ukrajnától való elszakadását támogató hétfői tüntetésen, míg az ukrajnai orosz katonai beavatkozás ellen aznap csupán száz-egynéhányan tüntettek Moszkvában.
Az orosz főváros központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott.
Az Eduard Limonov vezette Másik Oroszország nevű radikális párt és több baloldali politikai csoport a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozása mellett állt ki, majd egy engedély nélkül szervezett tiltakozó akcióra ott gyűltek össze azok is, akik szerint Moszkva beavatkozik Ukrajna belügyeibe. Utóbbiak az "Elég volt a hazugságból, állítsátok meg az intervenciót!", München-1938 feliratú plakátokkal vonultak fel.
Oroszországban egy hete tartanak az ukrajnai oroszokat és az Ukrajnától való elszakadásról döntő krími parlamentet támogató nagygyűlések.
A legnagyobb megmozdulások a szibériai Cseljabinszkban és Permben voltak hétfőn. A közép-oroszországi Vologdában és az északi Jeges-tenger közeli Arhangelszkben is szervezetten vonultak az utcára a helyiek, hogy kifejezzék támogatásukat az ukrajnai oroszok mellett, helyeselve a Kreml Ukrajna-politikáját. Moszkva továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti törvényes ukrán államfőnek, és nem ismeri el az új ukrán vezetést, amely orosz álláspont szerint államcsínnyel szerezte meg a hatalmat.
A február 22-én Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics kedden ismét megjelenik Rosztov-na-Donu városban a sajtó előtt, hogy újabb bejelentést tegyen. Nemrég elterjedt, hogy az ukrán politikus már nincs életben.
Légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé a NATO
AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.
A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.
A döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik majd lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek majd - közölte a NATO-tisztviselő, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek majd be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel.
A NATO-tagállamok nagykövetei a múlt héten döntöttek arról, hogy folytatják és fokozzák a válság biztonságpolitikai következményeinek alapos elemzését, a tagállamok összehangolják lépéseiket és folyamatosan egyeztetnek majd egymással.
A NATO álláspontja az, hogy Oroszország az Ukrajna területén végrehajtott katonai akcióval sérti a nemzetközi jogot, az ukrajnai konfliktus pedig az euroatlanti térség egészének békéjére és biztonságára súlyos hatással lehet.
(MTI - Index nyomán)
