"Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak" - mondta Dempsey a PBS amerikai közszolgálati televízió Newshour című műsorában.

A tábornok elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek.

"Ne feledjük, hogy szerződéses kötelezettségeink vannak a NATO-szövetségeseinkkel kapcsolatban. És én biztosítottam őket arról, hogyha ezt a szerződéses kötelezettségünket kiváltják, akkor válaszolni fogunk" - szögezte le.

A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok "agresszíven" törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére és, hogy az elmúlt két nap alatt két ízben is tájékoztatta orosz partnerét, Valerij Geraszimov tábornokot az amerikai katonai mozgásról és annak okairól.

"Megpróbáljuk megmondani nekik, hogy ezt ne terjesszék ki Kelet-Ukrajnára, és hagyják, hogy létre lehessen hozni a feltételeket egy valamifajta rendezéshez a Krímben" - nyilatkozott Martin Dempsey.

Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter az Országos Népi Gyűléshez kapcsolódó szokásos sajtóértekezletén, ahol Kína külpolitika irányairól beszélt.

Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de hozzátette, hogy ennek "oka van". Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását.

Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elősegítse a politikai megoldást - mondta Vang.

A kínai-orosz "átfogó stratégiai partnerségről" a külügyminiszter megállította, hogy kapcsolataik történetének legjobb időszakát élik, amelyet a magas szintű kölcsönös bizalom, az egymás iránti támogatás és a fokozódó együttműködés jellemez. A jövőben Kína e szilárd kapcsolatot még szilárdabbá kívánja tenni, aminek része lesz a gyakorlati együttműködés fokozása, néhány "nagy projektben áttörések elérése" - jegyezte meg Vang.

A tárcavezető arra hívott fel, hogy a két ország tegyen meg mindent a második világháború utáni világrend fenntartásáért, és egyben utalt arra: Kína és Oroszország jól elő fogja készíteni az antifasiszta világháborúban aratott győzelem (szívet melengető ezt így ebben a formában olvasni - a szerk.) és a kínai nép japán agresszorok ellen vívott háborújában aratott győzelmének 70. évfordulójára tervezett jövő évi megemlékezéseket.

Az épülőben lévő kínai-amerikai kapcsolatok "új modelljéről" szólva a kínai diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy ezeknek az alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.

"Amikor a két fél őszintén tiszteli egymás szuverenitását, területi integritását, társadalmi berendezkedését, fejlődésének útját, alapvető érdekeit és fő aggodalmait, akkor ez egy szilárd alapot képezhet, amely kiállja a viharok próbáját, és egy igazán kölcsönös előnyöket nyújtó viszonnyá erősödhet" - húzta alá Vang.

Azt is megjegyezte, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségnek a nagyhatalmak közötti új típusú kapcsolat kísérleti terepének kell lennie, nem a versengés küzdőterének.

Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai körútjával kapcsolatban azt emelte ki a miniszter, hogy Peking ezzel új fejezet akar nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy a kínai-európai uniós befektetési megállapodást sikerül mielőbb tető alá hozni. Kína diplomáciai napirendjében az Európai Unió idén elsőbbséget kapott, Peking erősíteni szeretné stratégiai kommunikációját az EU-val nemzetközi ügyekben, partnerre számít benne a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában és a világ többpólusúvá tételében - jelentette ki.

"A Kína és Európa közötti kapcsolatok biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá és egy jobb hellyé teszik a világot" - fogalmazott Vang.

Kínának a szomszédos országokkal fennálló területi vitáival kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, országa nem vesz el senkitől semmit, ami nem az övé, de "minden hüvelyknyi" területét megvédi. A nézeteltéréseket békés úton kívánja rendezni.

A kisebb országokat sosem fogjuk megfélemlíteni, de nem is fogadjuk el alaptalan vádjaikat - jegyzete meg kérdésre válaszolva a külügyminiszter. A tengeri területi vitákat Kína a történelmi tényekre és a nemzetközi törvényekre alapozottan, az egyenlőség alapján, közvetlen tárgyalásos úton szeretné megoldani. Hozzátette, Kína szívesen meghallgatja a szomszédságpolitikájával kapcsolatos fenntartásokat.

Vang Ji történelmi utalásokkal, a kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének idején közösen deklarált feltételek felidézésével beszélt a Peking és Tokió közötti viszonyról, amely az utóbbi évtizedek mélypontjára zuhant. Úgy vélte, hogy a kapcsolatok 1972-es normalizálásának idején elért konszenzusnak ma is a folytatás alapjának kell lennie.

Az akkori megállapodások lényegének "elárulása", amiről szavai szerint a japán miniszterelnök (Abe Sindzó) megszólalásai és cselekedetei árulkodnak, aláásta a kétoldalú viszony alapjait, és ez a kínai emberek számára elfogadhatatlan - hangoztatta sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter. Hozzátette, Kína sem területi, sem történelmi kérdésekben nem köt kompromisszumot Japánnal.

(MTI)