Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP-elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.
Zoom
Szólásszabadság az Európa Tanácsban
A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strassburgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről. Az emberi jogok védelmére hivatott, de a gyakorlatban politikai elfogultság mentén működő 47 tagú szervezet, Székelyföldnél ötször kisebb törpeállamból származó liberális képviselője azonban nem volt hajlandó a szilenciumot elrendelő tilalmat törölni és a nemzeti jogvédőnek nem adott szót.
Válaszul Gaudi a tiltás ellenére is felemelte szavát az önkény ellen, kezében tartva a nemzeti lobogót, majd a néma tiltakozás eszközét választva a szája elé kötötte az Európa Tanács zászlaját, demonstrálva, hogy önkényesen fosztották meg az egész januári ülésszakon való felszólalási jogától. A képviselő három jelentéshez - köztük a rasszizmus elleni stratégia, illetve Palesztina helyzete - kívánt előre bejelentettek szerint hozzászólni, továbbá kérdezni szerette volna az EP elnöke mellett az osztrák kancellárt és az ET főtitkárát is.
A hétfői plenáris ülésen már egyszer hiába próbálta meggyőzni az új elnököt a tilalom feloldásának szükségességéről, tegnap pedig ugyanezt egy személyes találkozó keretében is kérte, felajánlva, hogy módosítsák a korlátozását az írásbeli beadványok tiltására, de ez elől is elzárkózott az ezek szerint igen sajátos jogfelfogással rendelkező, egyébként pszichológus végzettségű Brasseur.
Emlékezetes, hogy 2013. december 12-én az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának párizsi ülésén a szocionista Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, Bel- és Igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét hallgatták meg az emberi jogok európai helyzetéről. Gaudi-Nagy Tamás élesen bírálta, felidézve a felelősségét a 2006-os őszi rendőrterror miatt, illetve azt, hogy mai napig tagadja a bíróságok és országgyűlési jelentések által is igazolt súlyos emberi jogi jogsértéseket. Az emberi jogok tekintetében ilyen hiteltelen politikus tanácsaira szorul az Európa Tanács? – tette fel a 2006 őszi jogsértések áldozataiért és a felelősök felelősségre vonásáért évek óta küzdő nemzeti jogvédő. Gaudi párizsi felszólalása első percében az ülésvezető elnök – személyeskedésre hivatkozva – megvonta a szót tőle, aki ezt vitatta és önkényesnek nevezte. Az angol bizottsági elnök jelentette az esetet az Európa Tanács közgyűlési elnökének, aki egyik utolsó intézkedéseként vonta meg a felszólalás jogát, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs, és nincs benne kifejtve az sem, hogy milyen korábbi jogértés miatt büntették meg a képviselőt „ismétlődő jogsértésre” hivatkozva. A döntésről egyébként Gaudi a mai napig nem kapta meg a hivatalos értesítést.
Mindezzel Gaudi-Nagy Tamás szerint nyilvánvaló vált, hogy a két legjelentősebb európai szervezet, az Európai Parlament és a negyvenhét tagállamot tömörítő, az emberi jogok védelmére létrejövő parlamentáris szervezet, az Európa Tanács a nemzeti közösségek védelme és erősítése helyett a gyarmatosító tendenciákat támogatja, a hagyományos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogainak védelmezése helyett a nemzeti keretek szétzúzásán, a bevándorlás elősegítésén és a szólásszabadság korlátozásán munkálkodik. Állandó jelenség, hogy rendszeresen azok a tagállamok kerülnek a „vádlottak padjára”, amelyek a nemzeti önrendelkezés útját próbálják járni, mint például Oroszország. A képviselői jogait önkényes korlátozó, aránytalan és szükségtelen intézkedés ellen a nemzeti jogvédő képviselő az Emberi Jogok Európai bíróságához fordul elégételért.
(Kuruc.info)
Korábban írtuk: Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strassburgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.
A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.
Mignon azután sújtotta ezzel a büntetéssel a magyar képviselőt, hogy december 12-én Párizsban az alapvető jogok európai helyzetének szentelt ülést tartott a Parlamenti Közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága. Az ülésen Göncz Kinga szocionista európai parlamenti képviselő - meghívott előadóként - negatívan szólt a magyar kormányzat magatartásáról, Gaudi-Nagy viszont - mint az MTI-nek utóbb elmondta - arra hívta fel a figyelmet, hogy Göncz Kinga miniszterként semmit nem tett a 2006 őszi rendőrterror megakadályozása érdekében, sőt, azóta is tagadja történteket. Gaudi-Nagy elmondása szerint emiatt vita támadt a párizsi bizottsági ülésen, aminek a végeredményeként Mignon kimondta, hogy ő nem szólalhat fel a januári parlamenti közgyűlési ülésszakon.
Most a Jobbik országgyűlési képviselője hiába kérte Mignon utódját, Brasseurt, hogy érvénytelenítse a felszólalási tilalmat. Az ülés internetes közvetítése során Gaudi-Nagy hangját nem lehetett hallani, csupán látni lehetett, hogy mond valamit, majd elővett egy kicsiny magyar zászlót.
Az elnöklő Brasseur leszögezte, hogy a magyar képviselőnek nincs joga felszólalni. Gaudi-Nagy utóbb az MTI-vel közölte: miután leült - utána az élő közvetítésben már nem lehetett őt látni - a szája elé kötött egy európa tanácsos zászlót, és azzal ülte végig az ülést. Közölte az MTI-vel azt is: Schulzot "Kelet-Közép-Európa gyarmatosításáról", illetve az Európai Parlamentben megszavazott, Magyarországról szóló Tavares-jelentés elfogadásának körülményeiről akarta kérdezni.
(MTI nyomán)