Nyitókép forrása: Strasbourg, 2018. szeptember 12. Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetõje szavaz a Sargentini-jelentésrõl az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselõk a magyar jogállamisági helyzetrõl szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

 

Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje (vagyis az Európai Bizottság egyik elnökjelöltje) saját bevallása szerint nem aggódik amiatt, hogy az EU vezető mást is jelölhetnek az EB élére. Pedig ez a csúcsjelölti rendszer megsértése lenne.

 

A csúcsjelölti rendszer szerint, az európai parlamenti választások győztes pártcsaládja jelölheti ki az Európai Bizottság új elnökét. Mivel a felmérések szerint – bár jelentősen meggyengülve, de – még mindig az Európai Néppárt lehet a befutó a szavazatok 24 -26 százalékának megszerzésével, Weber elvileg jó eséllyel indul.

 

Csakhogy számos tagállam nem ért egyet az EB-elnök kiválasztási folyamatával. A nagyszebeni uniós csúcson a liberálisok és Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer az EPP-t (és kimondatlanul így Németországot) hozza helyzetbe, ezért ők inkább több jelölt egyidejű állítását javasolják.

 hirdetes_810x300  

 

Üres frázisok, magasztos célok, nyugati nagyképűség. Weber és Timmermans vitázott a német tévében

 

Többen elégedetlenek Weberrel

 

Az már korábban is sejthető volt, hogy a német túlsúly növekedése ellen a francia elnök akár vétóra is hajlandó az EB-elnök kérdésében. A jelöltet ugyanis az Európai Tanácsnak (ET) is jóvá kell hagynia, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoga van. Hivatalosan egyelőre két miniszterelnök jelezte, hogy nem elégedett Weberrel: Orbán Viktor magyar és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő.

 

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a német érdekeket rendszeresen kiszolgáló ET-elnök, Donald Tusk jelezte, hogy hajlandó akár minősített többségi szavazáson dönteni az EB-elnök személyéről, amivel gyakorlatilag kizárják a vétó lehetőségét. A franciák ezt természetesen ellenzik, szerintük ugyanis ez az uniós szabályok durva megsértése lenne. A csúcsjelölti rendszer ugyanis csak egy íratlan szabály, amit ráadásul csak egyszer alkalmaztak eddig, Jean-Claude Juncker luxemburgi ex-kormányfő 2014-es megválasztásakor.

 

Öt évvel ezelőtt az Európai Tanácsnak két uniós csúcs után sikerült dűlőre jutnia az EB-elnök személyét illetően. Donald Tusk most erőltetett menetet akar diktálni, és már a következő, június 28-i csúcson végeredményt akar.

 

Weber: Magyarország rossz irányba tart

 

Az Európai Parlament összetétele is kulcskérdés

 

Kérdés, hogy a minősített többség megmentené-e Weber pozícióját. A csúcsjelölti vitákon nem szerepelt nagy eredményekkel – bár ez a többi jelöltről is elmondható. A Frans Timmermansszal folytatott tévés vitája pedig inkább csak arra szolgált, hogy kiderüljön, mennyi a közös nevező a szocialisták (PES) és a néppártiak (EPP) ideológiájában. A két pártcsalád koalícióra akar majd lépni az uniós kormányzás érdekében.

 

A liberális ALDE a macronistákkal köt majd szövetséget, valószínűleg csatlakoznak majd hozzájuk a Zöldek is. Ők jelenleg támogatják a csúcsjelölti rendszer eltörlését, illetve több jelölt állításáért kardoskodnak. A csoportnak valószínűleg nem lesz meg a blokkoló kisebbséghez szükséges mandátumszáma az Európai Parlamentben.

 

Hasonló a helyzet a Matteo Salvini-féle népi-nemzeti pártcsaláddal, az AEPN-nel, de a jelek szerint akár 84 mandátumot is szerezhet, ami már dobogós helynek számít az EP-ben. Az EP mandátumelosztása is fontos az EB-elnök megválasztásánál: utolsó lépésben az Európai Parlamentnek kell megszavaznia a kiválasztott bizottsági elnököt.

 

Orbán: a magyar kormány nem támogathatja Manfred Webert

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!