Putyin március 2-án – két nappal a hasonló amerikai közlést követően – jelentette be az INF-szerződésben való orosz részvétel felfüggesztését. Az orosz vezető egyúttal elrendelte a Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését is.

Oroszország visszatérését sürgette hétfőn a NATO főtitkára a szárazföldi telepítésű, közepes- és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF), miután Moszkva felfüggesztette az egyezmény előírásainak végrehajtását.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: évtizedek óta Európa biztonságának sarokköve a szerződés, amelynek előírásait Oroszország „nyilvánvalóan és kirívóan megsértette” a 9M729 (amerikai besorolás szerint SSC-8) elnevezésű új rendszer kiépítésével. „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a NATO-szövetségesek egységesek maradnak az európai közepes- és rövid hatótávolságú rakéták ügyében, nem utolsósorban azért, mert az elmúlt évtizedekben is ez volt a helyzet” – jelentette ki.

Végezetül egységes, koordinált, arányos válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az észak-atlanti szervezet részéről, miközben leszögezte, nem áll szándékukban újabb szárazföldi indítású atomfegyvereket telepíteni Európába.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

(MTI)