A Zrínyi 2026 néven indított haderő-korszerűsítési program keretén belül egyre aktuálisabbá válik a legnagyobb beszerzési tétel: a következő években legalább 200 darab modern páncélozott csapatszállítót kell vásárolni a lövészdandárok rég elavult szovjet BTR-80-asainak lecserélésére.

A lövészdandárok harckocsival, tüzérségi támogatással és a páncélozott csapatszállító harcjárművekkel vannak felszerelve. Az már kiderült, hogy a harckocsikat a német Krauss-Maffei Wegmann-nél készülő Leopardokra cserélik. Ami a tüzérséget illeti: itt gumikerekes és lánctalpas változat közül lehet választani. A kormány eddig a szintén a Krauss-Maffei Wegmann-nál készülő, lánctalpas PzH 2000-es mellett döntött. Mindez előrevetíti: páncélozott harcjárműből is lánctalpast vesz a honvédség, mégpedig szintén német forrásból, ha már a harckocsi és a tüzérségi rendszer német. Így szűkítve a kört jelenleg két német gyártmányú lánctalpas páncélozott harci jármű van a piacon: a még a hatvanas években kifejlesztett Marder, valamint váltótípusa, a Puma. Nem mellékes: 2020-ig a Bundeswehr-ben is minden Mardert Pumára cserélnek. A Pumát pedig ugyanúgy a Krauss-Maffei Wegmann gyártja, mint a Leopardokat és a PzH 2000-eseket.

Mindezek alapján az tűnik logikus lépésnek, hogy 200 darab Puma csapatszállítót vesz majd a honvédség a 44 darab Leopard 2A7+ és 12 darab korábbi változatú Leopard A4-es harckocsi, továbbá a 24 darab PzH 2000-es önjáró löveg mellé.

Azt, hogy az Airbus helikopterektől kezdve a Leopardokig mennyibe kerültek az eddigi beszerzések, nem tudni pontosan, ám Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormánybarát TV2-nek a közelmúltban arról beszélt: a haderőfejlesztési program bizonyos számítások szerint nagyságrendileg 1500 milliárd forint is lehet. Nem véletlenül beszélt persze nagyságrendi becslésről a miniszter, ugyanis a fegyverek, járművek jelentős kapcsolódó költségekkel járhatnak. A legtöbb újonnan beszerzett eszköznek nem megfelelő a mostani háttér-infrastruktúra. Csak egy példa a sok közül: az eddig használ T72-es harckocsi súlya kevesebb mint 50 tonna, az új Leopard viszont 70 tonnás. Vagyis minden korábbi tankállást át kell építeni, új közúti, vasúti szállítójármű kell ezekhez. A Leopardok ára alapján az üzlet része a személyzet kiképzése, a szállítójárművek beszerzése. Az új Airbus helikopterek kapcsán is felmerülhetnek pluszköltségek, hiszen – bár a lap forrásai szerint a vételárban benne van a személyzet kiképzése és több évi üzemeltetésre elég alkatrészcsomag – hangárokat kellene építeni.

Noha a kormány még nem erősítette meg, továbbra is az a legvalószínűbb, hogy norvég-amerikai Kongsberg NASAMS légvédelmi rendszert vesz majd a honvédség. Az úgynevezett AMRAAM levegő-levegő rakétarendszer földi indítású változatának beszerzése szakértők szerint azért is logikus választás lenne, mert hasonló rakétákat használ, mint amilyeneket a Gripenek. A Gripenekre felszerelt rakéták élettartama a nagy sebességű manőverezés miatt sokkal gyorsabban csökken, mint egy földi rendszerűé. Csakhogy a repülőgépre már nem felszerelhető rakétákat a földi légvédelmi rendszerben még egy ideig lehet használni, vagyis takarékos megoldást jelenthet. A rakétákat amerikai radar, norvég elektronikai irányító rendszer működteti, többek között Washington légvédelmét is ilyen eszközzel látják el. A Kongsbergnek már vannak referenciái Magyarországon, a gyalogsági rádiókat is ez a cég szállította. Felmerült, hogy az állítólagos orosz rakétafenyegetés ellen ez a rendszer nem hatásos, de nem is NATO-elvárás, hogy Magyarország Patriot szintű rakétavédelmi feladatokat lásson el. Az minősített információ, hogy konkrétan mit vár Magyarországtól a NATO, de annyi azért tudható: „A szövetség a szárazföldi erők légvédelmi oltalmazását kéri”.