Amit elértünk, az már valami - kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén. A miniszterelnök Matolcsy György és Varga Mihály beszédét követően beszélt a kormány eddigi eredményeiről és hosszútávú céljairól.
 Fotó: Bődey János / Index |
A 2008-as válságból azt a tanulságot szűrte le a kormány, hogy egy magyar modell kialakítására van szükség, ami gazdasági, részben pedig társadalompolitikai modellből áll.
A társadalompolitikai modell az egyén és a közösség közötti kapcsolat egyensúlyának megteremtését jelenti, vagyis azt, hogy nem lehet, hogy a nyereség egyéni legyen, a költségeket pedig közösség állja. Szintén fontos része a kereszténydemokrácia, ami a keresztény kultúrából kinőtt vívmányok rehabilitációjáról szól, olyanokról is, mint az egyéni méltóság, a tulajdon és vállalkozás szabadsága.
A magyar modell a gazdaságban azt jelenti egyrészt, hogy a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük, különben kihúzzák a talajt a lábunk alól. A pénzügyekben ezért semmifajta kilengést nem szabad megengedni, például választási években. A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, az államadósságot csökkenteni kell, sőt, egy idő után Magyarországnak hitelezővé kell válnia. Orbán azt is mondta, egyetért azzal a tervvel, hogy a magyar államadósság teljesen magyar kézben legyen.
A modellnek eleme a családpolitika is. Ma Magyarország Orbán szerint még nem családbarát ország, és bár igaz, hogy a GDP arányában Magyarország költ a legtöbbet családtámogatásra, viszont az államigazgatás még nem igazodik az anyák életritmusához, a magyarok nem elég kedvesek az édesanyjukhoz, tehát van még mit tenni. Orbán azt mondta, a kormány célja a népességfogyás megállítása, amihez az kell, hogy a termékenységi arány 2,1 legyen. Viszont mivel Orbán szerint egyre tovább élnek a magyarok, ezért a népességfogyás megállítása átmenetileg 1,8 pontos teljes termékenységi rátánál elérhető. Ettől még a 2,1 a hosszútávú cél.
Úgy kell szembenézni a jövővel, hogy a dolgozók létszáma nem fog jelentősen nőni, nagyjából lesz 10 millió magyar, akik közül 5 millióan fognak dolgozni. Vagyis nem nagyon lesz már új bevonható munkaerő, a növekedésnek máshonnan kell jönnie. Ehhez a cégeknek ipari dimenzióváltásra, fejlesztésekre van szükségük, ez is eleme a gazdasági modellnek.
A miniszterelnök 2030-ig 6 fontos célt nevezett meg, amelyet a kormánya el akar érni:
- az EU legjobb öt államába kerüljön Magyarország abban, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni;
- az öt legversenyképesebb ország között legyen Magyarország Európában;
- megálljon a népességfogyás;
- újraépüljön a Kárpát-medence fizikai értelemben is, (a területek összekötésével, vagyis az autópályák határig kiépítésével) és gazdasági értelemben is.
- az energiafüggetlenség elérése, amelyhez Paks és a megújulók fejlesztése mellett új fosszilis forrásokat kell kiépíteni, vagyis meg kell építeni a Török Áramlat gázvezetéket, el kell juttatni Magyarországra a Romániában kitermelt gázt és az olasz kikötőkbe érkező cseppfolyós gázt is;
- és végül az, hogy valóságos gazdasági térséggé váljon Közép-Európa, mert ez az a térség, ahonnan a következő tíz évben az európai fejlődés nagy része megtörténik majd.
Célja a kormánynak, hogy a magyar cégek legalább annyi profitot keressenek és hozzanak haza külföldön, amennyit a külföldi cégek kivisznek Magyarországról, vagyis az ország belépjen a globális versenybe, legalább döntetlenre kihozva a meccset. Vagyis, ahogy Orbán fogalmazott ki kell fektetni a magyar gazdaságot, ki kell vinni a magyar működőtőkét.
A kormány az év elején négy nagy feladatot adott ki magának az év elején: a demográfiai fordulat megvalósítását, ami Novák Katalin feladata, a 2 százalékpontos gazdasági előny megőrzése, amiért Varga Mihály a felelős, a szakképzés további átalakítása, ami Palkovics dolga és a magyar gazdaság “kifektetése”, amiben Matolcsy jegybankjáé a főszerep. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy a fenti, 2030-ra kitűzött célok elérhetőek legyenek.
A miniszterelnök végül a magyar néplélekről is beszélt kicsit, pontosabban arról, hogy mire kell felkészülniük a magyar néplélekből kiindulva a következő években a cégeknek és a politikának. Azt mondta, az elmúlt néhány évben a magyarok bebizonyították, hogy tehetségesek és szorgalmasak, de másképp viselkedik a magyar, amikor jól megy, meg amikor nem, ezzel az üzletembereknek is számolniuk kell.
Ennek egyik része, hogy a sikert könnyen veszik természetesnek, ami a bértárgyalások bérkövetelésein is látszik a miniszterelnök szerint. A magyarok emellett, ha úgy érzik, valamiben sikeresek, akkor elengedik magukat. Ez pedig rossz dolog akkor, amikor már sikeres az ország, de még több munka kell ahhoz, hogy a versenyképességi fordulatot el lehet érni.
Ezen kívül a magyarok a sikeres időszakokban nehezebben lépnek ki a komfortzónájukból. Vagyis extra erőfeszítés kell ahhoz, hogy meggyőzze a kormány a magyarokat, hogy, bár most jól mennek a dolgok, de mégis változtatásokra van szükség. Végül pedig amikor jól mennek a dolgok, akkor csökken a magyarok összetartása, mindenki elkezd “mocorogni”. Ezekre pedig az ország gazdasági és politikai vezetőinek is figyelniük kell a következő években.
(Index)
