A Dávid Ben Gurion egykori izraeli miniszterelnök, hadügyminiszter nevével fémjelzett, s még az 1948-as államalapítás előtti időszakban keletkezett, úgynevezett „status quo elrendezés” egyezménnyel Izrael lakosságára rászabadított sötét középkori szemléletű, fajvédő ortodox rabbiság kénye-kedve szerint (pontosabban: az ókorban keletkezett Ószövetség,Talmud etc. szellemét sugárzó háláhá nevű zsidó vallási törvénykezés előírásait követve) ítélkezik, dönt élők és holtak sorsáról.

Ha Izraelben a rabbisági bíróság valakiről megállapítja, hogy nem eléggé fajtiszta zsidó, vagy – horribile dictu – egyáltalán nem az, annak bizony négy dolgot nem ajánlatos megejteni a Közel-Kelet egyetlen demokratikus, s Magyarország számára is példaként szolgáló országában: szülni, megházasodni, elválni vagy netán elhalálozni.

Mert, ha a fajvédő rabbiság egy nő zsidóságát „kétségesnek” vagy expressis verbis „gojnak” (nők esetében a szó nőnemű változata használatos: gojá – H. J.) nyilvánítja, a születendő gyermeket még akkor sem anyakönyvezik zsidóként, ha a nemző apa maga a jeruzsálemi főrabbi… Igen ám, de az említett „status quo elrendezés” értelmében a polgár életének legszemélyesebb történéseit meghatározó rabbisági törvényektől elkülönített világi vonatkozású törvények értelmében viszont a rabbiság által nem zsidónak (goj, gojá) minősített személyek állampolgárok azért lehetnek. S ha nem arab származásúak (kivételek persze az ő esetükben is vannak), akkor kutya kötelességük katonai szolgálatot teljesíteni az izraeli hadseregben. Magyarán, a gojnak, vagy „kétséges zsidónak” minősített személy ágyútölteléknek kóser, ám ha a seregben elesik, a temetőárokba vagy jobb esetben egy elkülönített parcellában helyezik örök nyugalomra…

Izraeli polgárjogi harcosok szerint az utóbbi időkben a rabbiság egyre több személy esetében indít újra úgynevezett „zsidóságtisztázó vizsgálatot” a zsidóság megállapítására, illetve egyre több olyan embert vetnek alá ilyen megalázó vizsgálatnak. Az ilyen megismételt vizsgálatok eredményeként sok emberről megállapítják, hogy „kétséges” a zsidóságuk, akiket pedig korábban már zsidóként elismertek. Magyarán, valamilyen besúgás vagy egyéb módon fölmerülő gyanú esetén a rabbik egyszerűen elővesznek az archívumban már porosodó aktákat, majd egyes személyekről visszamenőleg megállapítják, hogy „zsidósága kétséges”.

Haifa városában egy nő sikeresen átment a rabbisági bíróság házasságkötés előtti szokásos „zsidóságtisztázó” (bérur jáhádut – בירור יהדות) vizsgáján, miután bemutatta a bizonyító okmányokat, ám 2015-ben, a válásakor a rabbiságon a férje azt állította, hogy házassága idején a nő üzletszerű kéjelgéssel foglalkozott. A férj állítását olyan videofelvétellel is bizonyította, ahol az asszony szinte kérkedve mondja, hogy a „rabszolga” férje mellett ő bizony kurválkodik. A rabbisági bíróság tagjai megdöbbentek a videó láttán, s következő bölcs döntést hozták: „Áldott emlékű vallásbölcseink mondása szerint a zsidók könyörületesek, szégyenlősek és jótékonyak. Ám, ez az asszony lerántotta arcáról a minden zsidóban meglevő természetes szégyenérzet fátylát, s ezért a rabbisági bíróság tagjaiban erősen fölmerült a gyanú, hogy személyében nem Izrael lányáról van szó.”

A rabbisági bíróság ezután meghozta a döntését, amelynek bevezetőjében leszögezte, hogy a döntés nem egy szokványos zsidóságtisztázó eljárás. „Korábban az asszony édesanyjának, s magának az asszonynak, illetve az asszony nővérének valóban kiadtuk a zsidóságukat bizonyító igazolást. Ám, mivelhogy az igazolásokat több évvel ezelőtt adtuk ki, amikor a rabbisági bíróság még nem alkalmazott szakavatott zsidóságtisztázó munkatársat, s nem volt ismeretes az asszony nagy nyilvánosság előtti viselkedése, cselekedetei és munkája”… A vallási bíróság egyben döntött arról is, hogy az asszony ügyében a zsidóságát megállapító új zsidóságvizsgáló aktát nyitnak.

S rabbisági bíróság az asszony zsidóságát igazoló korábbi dokumentumokat elküldte a rendőrség különleges dokumentumazonosító osztályára, ahol kiderítették, hogy a papírokat hamisították. Az ukrán származású nőt – a zsidóságtisztázó bíróság végleges döntése előtt – egyelőre felvették egy olyan feketelistára, amelyre azok a személyek kerülnek, akik Izraelben nem köthetnek házasságot „Mózes és Izrael vallása szerint”. Mindenesetre, a rabbisági bíróság „zsidóságtisztázó” eljárásának végén az elvált asszonyt, az édesanyját és a nővérét az Izraeli Belügyminisztérium nyilvántartásában nemsokára gojjá nyilvánítják.

Hering J. – Kuruc.info