A törvény gyökerei a manilai vezetés és a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) muzulmán lázadó szervezet között 2014-ben létrejött békemegállapodásig nyúlnak vissza. A felkelő csoport évtizedekig volt aktív Mindanaón és más déli szigeteken. Az autonómia törvény célja, hogy véget vessen az 1970-es években kitört muszlim felkelésnek, magasabb fokú önrendelkezést engedve a helyi önkormányzatnak, amely a jövőben a többi között saját parlamenttel, bírósági rendszerrel, és gazdasági jogkörökkel is rendelkezik majd. A jogszabály ezen felül lehetővé teszi az önkormányzatnak, hogy esetlegesen kiterjessze területi hatáskörét, ugyanakkor nem engedi egy saját hadsereg vagy rendőrség fenntartását, mivel a törvény a rendvédelmet továbbra is a központi kormány hatáskörébe tartozó közfeladatként határozza meg. A jogszabályt a Fülöp-szigeteki szenátus hétfőn, a képviselőház pedig kedden fogadta el, s most az államfő aláírásával emelkedett törvényerőre. Bangsamoróban 2022 májusában tartanák az első helyi parlamenti választást.

Mohagher Iqbal, a lázadók békeügyi testületének vezetője a Kyodo japán hírügynökségnek elmondta: csoportja elégedett a fejleményekkel, különös tekintettel arra, milyen nehézségek árán jutottak el idáig. „Ez egy történelmi pillanat, és egy nagy vívmány” – tette hozzá. Egy hasonló törvényt próbáltak elfogadni 2015-ben, de a Fülöp-szigeteki kongresszuson nem sikerült keresztül vinni, miután a biztonsági erők 44 tagja vesztette életét egy akció során a lázadók területén.

A 105 milliós, többségében keresztények lakta Fülöp-szigetek déli részén négy évtizede harcolnak a kormány ellen a muszlim szakadárok. A konfliktus eddig 100-150 ezer halálos áldozatot követelt, milliókat űzött el otthonaikból, és megakasztotta a természeti erőforrásokban gazdag régió fejlődését.

(MTI)