Mindig van lejjebb

A magyarországi ellenzéki pártok legfőbb sajátossága, hogy egyik sem az, aminek magát láttatja. A Jobbik nemzetinek mondja magát, miközben a globális világhatalom segédcsapataival paktál és Brüsszelt úgy állítja be a magyar választók előtt, mint potenciális szövetségest. A „baloldalon” milliárdosok, bankárok és liberális értelmiségiek „képviselik” a munkavállalók érdekeit, úgy, hogy valójában legkeményebb kizsákmányoló globalista politikát folytatják. Mindeközben demokratának mondják magukat, de attól még vígan tüntetnek egy hatalmas részvétel mellett, hatalmas többséggel frissen megválasztott vezetés ellen.

Ez egyszerűen abszurdum, akkor is, ha a tüntetést álcivilek hirdették meg.

Meg sem várni a kormány megalakulását, tüntetni s közben csalást kiabálni, holott tudni lehet, hogy a rendszer olyan átlátható, hogy lehetetlen rendszerszerűen csalni a kormánypártok érdekében, nos, ez a cinizmus csúcsa. (Olyan kis párt ellen, mely nem tud minden szavazókörben delegáltat állítani, s mellyel egyik nagy politikai erő sem rokonszenvezik, lehetséges csalni. Sokan úgy gondolják, hogy 2002-ben a MIÉP bejutott volna, ha nincs egyes szavazókörökben manipuláció a párt ellen, s gondolatmenetük nem irreális. De attól még 2018-ban, amikor minden szavazókörben volt ellenzéki delegált, jellemzően több is, lehetetlen volt az eredményt érdemben megváltoztató csalás, ezt még baloldali elemzők is elismerik.)    

Azok, akik azt remélték, hogy a választás kijózanító hatással lesz a Jobbik vezetésére, csalódhattak. A Vona-tábor a vezér lemondása után összezárt, és mérget vehetünk rá, hogy az ő jelöltjük lesz a párt új vezetője, majd folytatódik a 2016-ban kezdődött szemfényvesztés, a „pusztító világerő”, a „szervezett magánhatalom” kiszolgálása, a nemzetellenes baloldali pártokkal való összekapaszkodás a nemzetépítő kormány ellen.

Ennek a gondolatnak a jegyében vett részt a Jobbik a múlt szombati, nagy tömegeket mozgató kormányellenes tüntetésen, melynek egyetlen erénye volt: nem csapott át erőszakba. A rendőrök példás fegyelmezettséggel tűrték a verbális provokációt, összecsapásra nem merült sor. Láthattuk együtt tüntetni a szemkilövető Gyurcsány Ferenc rajongótáborát a hajdani nemzeti radikális párt híveivel s Vona Gábor arcával ékített pólót viselő srácot az MSZP-s Kunhalmi Ágnessel ölelkezni.

Az új Jobbik egy dologban következetes.

Amikor az ember azt hinné, hogy erkölcsileg, politikailag mélyebbre nem süllyedhet ez a párt, akkor újra és újra bebizonyítják, hogy bizony süllyedhet.

Borbély Zsolt Attila