Moszkva ezzel válaszolt Washingtonnak arra a döntésére, hogy a Szkripal-ügy miatt, Nagy-Britannia iránti szolidaritásból nem kívánatos személynek nyilvánít 60, Washington által egyébként kémtevékenységgel megvádolt orosz diplomatát és bezáratja Oroszország seattle-i főkonzulátusát. Lavrov elmondta, hogy Jon Huntsman amerikai nagykövetet bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ismertetette vele az orosz ellenlépéseket.

“A többi országgal kapcsolatban is minden tükörszerű lesz abban a tekintetben, ami azoknak az embereknek a számát illeti, akiknek távozniuk kell majd az Oroszországi Föderációból a diplomáciai missziók kötelékéből” – tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium honlapján közölte, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása a moszkvai amerikai nagykövetség 58 és a jekatyerinburgi főkonzulátus két munkatársát érinti a “diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységük miatt”. Az amerikaiak képviselőinek a szentpétervári főkonzulátus épületét két nap alatt, legkésőbb szombaton ki kell üríteniük.

A diplomáciai tárca közleménye szerint Rjabkov tiltakozó jegyzéket nyújtott át Huntsmannek a kiutasítások és a seattle-i főkonzulátus bezáratása, valamint annak az amerikai hatóságok általi megszállásának szándéka miatt, amit 2016-17-ben már öt orosz állami tulajdonban lévő objektum erőszakos elfoglalása előzött meg.

Jon Huntsmantől emellett az orosz diplomáciai tárcánál magyarázatot követeltek azokra a nyilvános kijelentéseire, amelyek szerint nem zárható ki az orosz állami kinnlévőségek egyesült államokbeli befagyasztása. A dokumentum szerint az amerikai felet figyelmeztették arra, hogy egy ilyen “fenyegetés” valóra váltása a kétoldalú kapcsolatok további “komoly degradációjához” vezethet, ami “komoly következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve”.

Az orosz külügyminisztériumban felhívták az amerikai diplomata figyelmét arra, hogy az Egyesült Államokban található orosz diplomáciai és konzuli képviseletek elleni “ellenséges akciók” folytatódása esetén kiegészítő intézkedéseket fognak foganatosítani az oroszországi amerikai követség és konzuli létesítmények személyzete ellen. ”Az amerikai hatóságoknak, amelyek ösztönzik, dagasztják az országunk elleni rágalomkampányt, felajánlották, hogy gondolkozzanak el és vessenek véget a kétoldalú kapcsolatokat romboló megfontolatlan lépéseknek” – hangzott a dokumentum.

Szergej Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország ismételten a konzuli hozzáférés biztosítását igényelte az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz. Az orosz diplomácia vezetője szerint az egykori kettős ügynök apjával együtt Angliában megmérgezett nő állapotának “gyors javulásáról” a brit hatóságok tájékoztatták “végre” Moszkvát.

A miniszter elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban, “a normális párbeszéd elérése és az igazság megállapítása céljából” hétfőre összehívta a genfi székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését. Kifejezte reményét, hogy a nyugati országok “nem térnek ki a becsületes párbeszéd elől”. Mint mondta, ennek ellenkezője ismételten az bizonyítaná, hogy “előre kitervelt, rendkívül súlyos provokáció” történik.

Az osztrák külügyminisztérium szerint az orosz diplomaták tömeges kiutasítása a Nagy-Britanniában élő Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya mérgezési ügyével kapcsolatban nem bizonyított feltevéseken alapul. „Van egy incidensünk, amelynek feltárása még mindig várat magára” – jelentette ki Karin Kneissl osztrák külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető szerint lettek volna már diplomáciai lehetőségek is, hogy a gyanúra megfelelő választ adjanak, egyben pedig rámutatott, Ausztria a legkevésbé sem tekinthető elszigeteltnek azzal az álláspontjával, hogy nem utasít ki orosz diplomatákat. Mint mondta, több ország is úgy döntött, hogy nem követi az Egyesült Államok, Németország és más országok példáját.

“Sosem volt bevett gyakorlatunk a diplomaták kiutasítása” – mondta Kneissl, s úgy fogalmazott, hogy éppen nehéz időkben fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat. “A diplomácia többről szól, mint hogy kölcsönösen állásfoglalásokat ismertető dokumentumokat lebegtessünk” – tette hozzá a tárcavezető, kiemelve, hogy a diplomácia az árnyalatok művészete.

Kneissl ismételten felajánlotta Bécs közvetítését Oroszország és Nagy-Britannia vitájában. A tárcavezető korábban újságíróknak elmondta: április 19-20. között Moszkvába látogat, s a többi között orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is tárgyalni fog. Az APA osztrák hírügynökség ugyanakkor megjegyezte, hogy a meghívás még januárban történt az orosz féltől, ezért nincs közvetlen összefüggésben a Szkripal-üggyel.

(MTI)