A kereszténység legszentebb helye, a Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében álló Szent Sír-bazilika ma, vasárnap zárva volt a világ minden részéből odasereglő zarándokok és a helybeli imádkozók előtt. A Jézus Krisztus sírját is magában foglaló szent hely birtokosai közül a görög ortodox, a római katolikus és az örmény katolikus egyház szentföldi vezetői a bazilika zárva tartásával kívánták felhívni a nagyvilág figyelmét a Kelet-Jeruzsálemet is megszálló izraeli hatóságok kirekesztő, rasszista, több évszázados jogot sértő eljárására, a keresztény egyházak birtokában levő ingatlanok után kivetett városi adók bevezetésére – írja a Jediot Áháronot és a Válláh!Hádásot izraeli hírportál.
 Zarándok a Szentsír-bazilika kapuján kívül kénytelen imádkozni (fotó: AFP) |
Kelet-Jeruzsálem 1967-ben történt izraeli megszállása óta eddig soha nem került sor - meg előtte sem - olyasmire, ami ma, vasárnap történt a Kelet-Jeruzsálemen belüli óvárosban: nem nyitotta ki kapuit az imádkozni vágyó zarándokok előtt a Szent Sír-bazilika. A Jézus Krisztus egykori sziklasírját is magában foglaló bazilikát felügyelő, birtokló Görög Ortodox Patriarchátus, a Római Katolikus Custodia Terrae Sanctae és az Örmény Katolikus Patriarchátus vezetői ma reggel a sajtónak eljuttatott közös nyilatkozatban kijelentették: „Aggodalommal kísérjük figyelemmel a szentföldi keresztény egyházak és keresztény közösségek ellen viselt módszeres támadást, amellyel durván megsértik az eddig tiszteletben tartott status quo elvét”, írják a Szent Sír-bazilikát felügyelő jeruzsálemi keresztény vezetők.
 Keresztény egyházi vezetők a bazilika bezárt kapuja előtt. A három rovásírásos „zs” betű a szemöldökgerendán ne tévesszen meg senkit, mert azok ezúttal „villás keresztek” (fotó: AFP) |
„Ezt a módszeres támadást legutóbb példa nélküli szintre emelték azzal, hogy a Jeruzsálemi Városháza bejelentette a botrányos végrehajtási eljárásokat, a tulajdontárgyak, ingatlanok elkobzására vonatkozó rendeleteket, a keresztény egyházak bankszámláira elrendelt inkasszót, úgymond a városi adók befizetésének elmulasztása miatt. Ez a lépés ellentétben áll a keresztény egyházaknak Jeruzsálem szent városában elfoglalt történelmi státuszával, illetve a polgári hatóságokkal eddig fenntartott kapcsolatával. Az ilyen eljárással megszegik az érvényben levő egyezményeket és az egyházak jogait biztosító nemzetközi kötelezettségeket. Az eljárást a keresztény jelenlét meggyengítésére irányuló próbálkozásként ítéljük meg” – olvasható a keresztény vezetők nyilatkozatában.
 A bazilika udvarán felgyülemlett zarándokok (fotó: AFP) |
„Az egyházak és a keresztény emberek elleni módszeres támadás azért is aggasztó, mert azt egy kirekesztő, rasszista, s kizárólag a szentföldi keresztény közösségek javai ellen irányuló, egyelőre még csak javasolt törvény értelmében hajtják végre. Ezt a visszataszító törvényjavaslatot ma szándékoznak ismertetni az izraeli kormány minisztertanácsi ülésén, s ha azt elfogadják, lehetővé válik az egyházak földtulajdonainak a kisajátítása. A tervezett törvény mindnyájunkat az Európa sötét korszakaiban a zsidók ellen hozott törvényekre emlékeztetnek” – írják közös nyilatkozatukban a Szent Sír-bazilikát ma zárva tartó keresztény egyházak vezetői.
A megszállt Kelet-Jeruzsálem felett is basáskodó Jeruzsálemi Városháza nemrégiben már közölte az Izraeli Pénzügyminisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal, hogy megkezdi az összesen 650 millió sékelre rúgó különféle adók behajtását a városban levő 887 keresztény vallási és az ENSZ tulajdonában levő ingatlan után. A városháza közben a kereskedelmi célú ingatlanok után fizetendő adósságok kiegyenlítésére végrehajtási eljárást is indított a keresztény egyházak ellen.
El-Kudszi – Kuruc.info
Frissítés: A szerző válasza a Lomondfi Zolta álnéven személyeskedő antimagyarnak
Javaslom, hogy az olvasó tanulmányozza a hírben forrásként megnevezett Jediot Áháronot, Válláh!Hádásot, illetve a Jiszráél Há-Jom című, antiszemitának nem igen nevezhető újságoknak a szóban forgó témában a világhálón is elérhető írásait. A kifogásolt cikk gerincét az említett héber nyelvű lapokból való pontos és kimerítő, idézőjelekkel is ellátott idézetek képezik. Az összekötőszövegek szintén az izraeli újságok információját tükrözik magyarra fordítva. Kérjük, ezért kifogásaival, a „hazugság” vádjával, illetve hírmagyarázatnak szánt kiegészítéseivel forduljon bizalommal az említett héber lapok szerkesztőségeihez.
Más: Az olvasónak a magyar nyelvvel is gondjai vannak. Egyéb stílustalansága és nyelvi hibái mellett azzal vádolja a cikk íróját, hogy „megint” hazudik, „félrehúzza a harangot”. Nos, a harangot félreverik. De még változatosabban szólva: megkondítják a vészharangot.
Ön „biznisz egyháznak” nevezi az izraeli, szentföldi Római Katolikus Anyaszentegyházat és a Görög Ortodox Egyházat. 1. Amiként azt a hírben is megemlítettük, a kérdéses terület, Jeruzsálem óvárosa a nemzetközi joggal, törvényekkel és több ENSZ-határozattal ellentétben nem izraeli, hanem megszállt, majd bekebelezett terület. Az ott is működő keresztény egyházakra Izrael rákényszerítette a fennhatóságát. Igen, vannak/voltak keresztény javak, ingatlanok az 1967 előtt is Izraelhez tartozott területeken is, mint például Nyugat-Jeruzsálemben és másutt. Szerény véleményünk szerint az ön által említett szentföldi keresztény egyházaknál van egy még nagyobb „biznisz egyház” a Szentföldön és a világban egyaránt. Dús fantáziájára bízzuk, hogy melyik lehet ez.
A szentföldi keresztény egyházak valóban birtokolnak olyan ingatlanokat is, amelyek hasznosításából úgy, ahogy fenntartják magukat. Már amelyik ingatlant a zsidók szinte jelképes vételár megfizetése révén ki nem sajátítottak, vagy tulajdonosait el nem kergették. Amiképpen deportálták – pontosabban: az akkori ügyeletes goj sameszaikkal, a britekkel kiebrudaltatták – vagy meggyilkolták a Szentföldön valóságos paradicsomkerteket létrehozó württembergi templomosokat, akiknek végül valóban fizettek jelképes „jóvátételt”…
Az olvasó szerint:
„Olyan sok ingatlant bitorolnak a keresztény bizniszegyházak Jeruzsálemben, hogy az izraeli parlament, a knesszet épülete, sőt az izraeli miniszterelnök lakóháza is keresztény egyházi tulajdonú telken vannak (amit a tulajdonos keresztény egyház ugye nem jószívből ingyen bocsátott a rendelkezésükre)”.
Az idézett szöveget változtatás nélkül, a helyesírási hibákkal együtt közöltük, s az olvasó „tájékozottságának” illusztrálására idő híján csupán egyetlen baklövését tesszük helyre: az izraeli miniszterelnök lakóháza (Jeruzsálem, Szmolenszkin utca 9.) nem áll „keresztény egyházi tulajdonú telken”. A Görög Ortodox Patriarchátus ugyanis már 1922-ben eladta a zsidóknak – több más, a Tálbije-negyedben levő telekkel együtt – ezt a telket, amelyre 1936-ban egy Eduard Agion nevű, dúsgazdag alexandriai zsidó fölépíttette azt a házat, amely 1974 óta a mindenkori izraeli miniszterelnök lakóházául szolgál.
A portálunk által közölt hír a következő mondattal zárul: „A városháza közben a kereskedelmi célú ingatlanok után fizetendő adósságok kiegyenlítésére végrehajtási eljárást is indított a keresztény egyházak ellen.” Magyarán, mi megírtuk azt is, hogy nem templomok és más, kimondottan vallási célokat szolgáló ingatlanok után kívánnak a zsidók városi adókat behajtani. Ám, megírtuk azt is - szintén izraeli héber lapok nyomán -, hogy az, úgynevezett status quo elvét tiszteletben tartva eddig sem az izraeli, sem 1967-ig a jordániai hatóságok nem hajtottak be városi adókat az egyértelműen a keresztény egyházak létfenntartásához szükséges kereskedelmi célú ingatlanok után. A jeruzsálemi városháza most ezt a status quo elvet rúgta föl, s ezért tiltakoznak a keresztény egyházak.
Egyébként, ha az olvasó előszeretettel nevezi biznisz egyházaknak a szentföldi Római Katolikus és a Görög Ortodox Egyházat, nézzen utána a neki nyilván kedvesebb magyarországi Chabad és a kormány közti ügyleteknek.
El-Kudszi (A Jeruzsálemi)
(A magyarokat sértegető szektás idiótától ezennel búcsúzunk - a szerk.)
