A 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottsága Budapesten tanulmányozza a Duna Aréna épületét, részletes tervezését és kivitelezési módszerét, mert a franciák szerint ez ma a világ legjobb versenyuszodája.
Anthony Piqueras, a párizsi olimpia és paralimpia – egynapos látogatásra a magyar fővárosba érkezett – technikai igazgatója a szerdai bejárást és workshopot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „a Duna Aréna minden jövőben épülő, így a párizsi olimpia vizes versenyeinek otthont adó uszodának a mintája lehet”.
„Példa arra is, miként hasznosulhat egy sportlétesítmény a hazai nagyközönség és a sportolók számára egyaránt”
– folytatta Piqueras. Kiemelte: a fenntarthatóság, amely a Duna Aréna tervezésekor és építésekor követelmény volt, alapvető szempont a franciaországi játékok előkészítésekor is.
Anthony Piqueras, a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia technikai igazgatója (b) és Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelõs kormánybiztos a Duna Arénában tartott sajtótájékoztatón 2018. január 31-én. A párizsi olimpia szervezõbizottsága a Duna Aréna mintájára szeretné felépíteni a francia fõváros vízi komplexumát.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Mivel a 2024-es párizsi ötkarikás játékoknak még nincs versenyuszodája, ezért a franciákat különösen az érdekelte, hogyan lett a Duna Aréna a világ egyik leggyorsabb medencéje, illetve hogyan oldották meg a magyarok, hogy a vizes világbajnokság idején az ideiglenes lelátókkal 15 ezres, végleges formájában pedig 6 ezres legyen a lelátó. Ezen kívül azt is tudni szerették volna, mi volt a gyors kivitelezés titka. Ezért már a nyári vizes világbajnokság alatt kérték Fürjes Balázstól, hogy megismerhessék a Duna Arénát, mert annak mintájára szeretnék felépíteni a párizsi olimpiai uszodát.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti városépítések kormánybiztosa beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Aréna az adott szó betartásáról, az összefogásról és a magyar teljesítményről szólt. Hozzátette: alig két év alatt kellett megépíteni azt, amire más szervezőknek hét-nyolc év állt a rendelkezésükre.
„Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a magyar Országgyűlés szinte teljes egységben elfogadott egy törvényt, amely gyorsító pályára tette a beruházást, valamint összefogott a polgári kormány, Budapest független polgármestere és Angyalföld szocialista polgármestere, akik pártérdekeket félretéve tudtak egy nagy közös célért együttdolgozni, és ennek meg is lett a gyümölcse”
– jelentette ki a kormánybiztos.
Az átépítés alatt álló Duna Aréna 2018. január 31-én. Az uszodát a vizes világbajnokság utáni igényeknek megfelelõen építik át május végéig.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fürjes szerint végül a Duna Aréna szólt a magyar tehetségről is, hiszen kizárólag magyar építészek és mérnökök tervezték, és a magyar építőipari vállalatok építették föl.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a Duna Aréna három rekordot is felállított: soha ilyen rövid idő alatt – másfél év – ekkora méretű uszoda még nem épült fel a világon. Soha nem volt rá példa, hogy az olimpiát követő úszó világbajnokságon tizenegy világcsúcs szülessen, illetve nem volt még olyan építkezés Magyarországon, amely ötezer embernek adott volna munkát.
MTI
Nyitókép: sadev.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
