Két amerikai közgazdász, a New York Egyetem professzorai – William Easterly, a fejlődésgazdaságtan elismert szakértője és Steven Pennings – azt a sokszor felvetett kérdést igyekeztek megválaszolni, hogy mennyiben határozzák meg ténylegesen az ország gazdasági sikereit a vezetők. A kutatók új módszert fejlesztettek annak megmérésére, hogy az adott ország GDP-növekedésére hogyan hatott egy-egy vezető politikus.

A kutatásban több adatbázisra is építettek, de három adatbázisból kettő is azt az eredményt hozta, hogy Gyurcsány Ferenc a gazdasági növekedésre nézve az egyik leginkább káros politikus volt a világon. A gyurcsányi gazdaságpolitika körülbelül évi 1-1,5 százalékkal rontotta a magyar gazdaság növekedését. Ez óriási elveszett összeg, így nem véletlen, hogy a kétezres évek nagy részét számos közgazdász elveszett időszaknak tekinti a magyar gazdaság szempontjából.

Az eredményt a számítások azzal alapozzák meg, hogy figyelembe veszik a világpiaci árakat, a regionális üzleti ciklusokat és az egyedi országhatásokat is. Magyarul megnéznek számos külső tényezőt, például azt, hogy nem egy világgazdasági visszaesés okozta-e a vezető rossz bizonyítványát. Így a listán szereplő politikusokat nem mentheti fel az, hogy a világgazdasági helyzet egyébként is rosszra fordult.

Sőt, Magyarország esetében éppen egy nagyon kedvező külső környezet ellenére valósult meg egy jelentős eladósodás a fegyelmezetlen közpénzügyi politika miatt. A súlyos gazdaságpolitikai hibáknak köszönhetően a lakosság devizaadóssága óriásira duzzadt, a jövedelmi egyenlőtlenségeket nem is említve. Emiatt Magyarországot a világgazdasági válság már súlyosan legyengült gazdasági állapotban érte.

(Mandiner)