Az evangélikusok véleményét dr. Orosz Gábor Viktor, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata Teológiai Bizottságának elnöke fogalmazta meg a 168 óra újságírójának kérdésére válaszolva:
A lombikbébiprogram azon párok számára helyezi kilátásba a saját gyermek világrajövetelét, akiknek természetes úton ez nem lehetséges. Azok az orvosi beavatkozások, amelyek férfi és nő saját gyermek utáni vágyát beteljesíteni igyekeznek (homológ megtermékenyítés), teológiai szempontból is alapvetően örvendetesek.Amennyiben a mesterséges megtermékenyítés módszereit eredményesen alkalmazzák és az úgynevezett számfeletti embriók létrejöttét igyekeznek elkerülni, akkor véleményünk szerint a mesterséges megtermékenyítés Isten áldásának tekinthető.Szemben a római-katolikus tanítóhivatal természetjogon alapuló megállapításaival, evangélikus oldalon nincs olyan ellenvetés, amely az eljárás előnyeit irrelevánsnak minősítené a tudatosan vállalt kockázatokkal szemben.Ugyanakkor evangélikus álláspont szerint is előnyt élvez a természetes úton való fogantatás, hiszen csak így tapasztalható meg a szerelem, a szexualitás és az utódnemzés közvetlen összetartozása.Ha ez az ideális helyzet nem áll fenn, tehát természetes úton a várandósság nem jöhet létre, a lombikbébiprogram alapvetően elfogadott alternatívaként alkalmazható eljárás.A lombikbébiprogram nemrég bejelentett magyarországi kibővítése a fentiek alapján pozitív fejlemény és reménységünk szerint még több olyan egészséges gyermek világrajövetelét teszi lehetővé, akik szerető családban nőhetnek majd fel, ott, ahová nagyon várták őket szüleik.
 |
A református egyház honlapján sajnos csak Balog Zoltán miniszter és lelkipásztor véleménye olvasható a kérdésről:
- A napokban nagyon sok szó esik a lombikbébiprogramról. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt mondta, hogy bűnben fogannak a lombikbébiprogramban a gyerekek. A katolikus egyház elutasítja a mesterséges megtermékenyítés minden formáját. Önnek mi az álláspontja ebben a kérdésben?
- Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyházak álláspontjai részei lehessenek a közéletnek, még akkor is, ha azokkal netán nem ért mindenki egyet. Van, amiben kormány és én magam is más állásponton vagyunk az egyházakéhoz képest. A lombikbébiprogram kérdésében azt tudom mondani, hogy a kormányzat részéről minden gyermeknek nagyon örülünk, akár természetes úton születik, akár így. Be kell látnunk, hogy megváltozott a világ, hiszen a számok azt mutatják, hogy napjainkban a fiatal párok csaknem húsz százaléka meddő. Őket nem zárhatjuk ki abból a lehetőségből, hogy gyermekük szülessen. Az a véleményem, hogy a lombikbébiprogramot ki kell bővíteni, és egyre több párnak kell megadni a lehetőséget, hogy gyermeke lehessen. Viszont azzal a felelősséggel kell alkalmazni a programot, hogy odafigyelünk az élet védelmére, szabályozni kell, hogy mi legyen a be nem ültetett embriókkal, mert elfogadhatatlan, hogy egy üzleti tevékenység alapjai legyenek.
- Orvosok nyilatkozatai szerint hívő párok sokasága vállalja a mesterséges megtermékenyítést, ha természetes úton nem születik gyermekük. Ez azt jelenti, hogy idejétmúlt az egyház tanítása?
- Az egyház tanítása nem idejétmúlt, hiszen van örök eleme. Fontos kérdés azonban, hogyan kell ezt képviselni a 21. században, a válasz pedig az, hogy nem lehet úgy, mint századokkal korábban. Az egyházakon belül is viták folynak arról, levezethető-e Szentírásból, hogy miként kezeljük a lombikbébiprogramot.
- Ön szerint nem az az etikai kérdés, hogy méhen belül vagy kívül fogan meg a baba. Végül is hogyan lehet egészségesen hozzáállni ehhez a kérdéshez?
- Úgy, hogy segítjük és támogatjuk azokat a párokat, akik arra kényszerülnek, hogy ilyen programokban vegyenek részt. Azokat pedig, akik üzletet akarnak mindebből csinálni, szigorúbban kell ellenőrizni, és nem szabad hagyni, hogy az üzleti cél felülírja a gyerekek születését és az élet védelmét.
Egy másik református lelkipásztor véleménye a Facebookról:
Nem szoktam vallási kérdésekben negatívan megnyilvánulni. Katolikus testvéreimet sem szoktam bántani, s nem is fogom tenni, mert szeretem őket. Arcuk van a szememben, nem pedig egy arctalan tömeg a Bazilika előtti téren. De most keresztyén emberként fel kell szólalnom és minden személytelenségért elnézést kell kérnem. Nem értek egyet Veres András és a Római Katolikus Egyház álláspontjával.
Mennyivel másabb lenne a világ, ha az hangzott volna el:
És kérek minden testvért, keresse föl lelkipásztorát, mielőtt az orvosi kezelések lelketlen és sokszor megalázó, rögös útján elindul. Beszélgessenek, miképpen tudnak Krisztus közelében maradni!
Vannak buktatók, de büszke vagyok azokra a hívő, megharcolt életekre, akik a lombikprogramba vágtak. Imádkoztam sokatokért, és olyan csodálatos, mikor meghallgatta a Jóisten ezeket az imákat! Önzetlenek voltak ezek az imáim, s egy kicsit nem is. Azért nem voltak önzetlenek, mert a világon élek, és a gyermekeitek által jobb lett ez a világ! Büszke vagyok Rátok!
A lombikprogramnak vannak olyan részei, amit hívő szívvel érdemes átgondolni. De bízom a keresztyén testvéreimben, főleg, mert sokkal többet küzdöttek ebben, mint én. Figyeljetek Krisztusra, aki szóba elegyedik a kútnál egyedül ácsorgó asszonnyal. Ő a te igazi Pásztorod.
Közben sajnálom is a hazai keresztyénséget, mert most ciki helyzetben vagyunk. Miért nem Böjte Csaba beszédéről beszélünk, aki szintén ott volt augusztus 20-án? Aztán cikiben maradunk mi keresztyén férfiak. Megint mi diktálunk egy hangsúlyában női, (inkább családi) kérdésben. Jó lenne többször a nőkre hallgatni.
Eszembe jut az is bűnbánattal, hogy én hányszor voltam ugyanennyire közönyös, személytelen mások életével kapcsolatban! Talán erre jó volt ez a Szent Jobb árnyékában odaböfögött félmondat, hogy jobban figyeljünk a gyermektelen párokra, és szeretettel, lelkigondozóként karolja át őket gyülekezetünk, magyar keresztyén közösségünk.
Az unitárius egyház (még?) nem nyilvánított véleményt sem a honlapján, sem a Facebook-oldalán.
Korábban írtuk:
