Kurd harcosok a Honvédkórházban

Az Iszlám Állam elleni harcban megsebesült kurd harcosokat ápolnak a Honvédkórházban – tudta meg a Magyar Idők.

A pesmergák magyarországi ellátására és rehabilitációjára a Magyar Honvédség és a kurdisztáni erők közötti együttműködés alapján van lehetőség. Dezső Tamás hadtörténész – akinek a közvetítésével az első tárgyalások folytak a kurd katonák budapesti ellátásáról – a Magyar Időknek elmondta: először 2014-ben, még a Magyar Honvédség iraki missziójának szolgálata előtt folytattak megbeszéléseket arról Kurdisztánban, hogy milyen segítségre lenne szükségük a pesmergáknak az Iszlám Állam elleni harcban.

Ekkor merült fel az egészségügyi támogatás igénye. Azóta bizonyos rendszerességgel a megsebesült kurd harcosok egy részének lehetőséget adnak a gyógykezelésre a Honvédkórházban, ahol jelenleg is ápolnak néhányat közülük.

Az orvosi segítség a helyszínen is fontos. Dezső Tamás tájékoztatása szerint a kurdok a magyar katonai missziónak is azért a leghálásabbak, hogy megtanították őket a hadszíntéri felcserek módszereire (sürgősségi sebkötözésre, sínkészítésre), mert ezzel életeket menthettek meg a Moszult birtokló iszlamista gerillák elleni harcokban.

A fronton több mint kétezer pesmerga esett el, de sikerült megállítani az Iszlám Állam erőit – emlékeztetett Dezső Tamás, az ELTE korábbi docense.

Mint ismert, 2014-ben az Iszlám Államnak sikerült Moszul és Szalahadin nagy részét megszereznie, valamint Kurdisztánban Kirkuk, Szindzsár, Makhmúr és Dzsalaúla kisebb részéhez is hozzájutott.

A nemzetközi támogatásnak köszönhetően, amely mind az iraki hadsereget, mind a kurdokat segítette légicsapásokkal és fegyverekkel, sikerült megállítani az offenzívát. A pesmergák idáig az Iszlám Állam által elfoglalt területek több mint 95 százalékát fel tudták szabadítani. Ezzel párhuzamosan az iraki hadsereg Szalahadin, Dijala és nemrég Ramadi nagy részét foglalta vissza.

A pesmergáknak a kurdisztáni magyar katonai misszió is segít. A már említett egészségügyi támogatás mellett részt vesz az objektumok védelmében, és felkészíti a kurd katonákat a reguláris harc elemeire, például megvédeni a vonalaikat, növelni a lövészképességeiket, aknamentesíteni egyes területeket és hatástalanítani az út menti, házi készítésű robbanóeszközöket.

A kurd hadsereg összesen 70-80 ezer főből áll, de a felfegyverzésükre komolyabb eszközökkel (például páncélozott harcjárművekkel vagy tüzérségi fegyverekkel) nincs lehetőség, mert ezt a környező államok nem engedik. Ezért a segítség a kiképzésre és a katonaorvosi támogatásra korlátozódhat – mutatott rá Dezső Tamás.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »