Kullogunk a terroristák mögött

Kullogunk a terroristák mögött

Miközben a terrorveszély miatt számos országban igyekeznek gátat szabni annak, hogy illetéktelenek a modern telekommunikációs technikák előnyeivel visszaélve, ellenőrizhetetlenül kommunikáljanak, az elektronikus üzenetküldő rendszerek titkosszolgálati megfigyelése komoly technikai, etikai és jogi kérdéseket is felvet.

Néhány napja újabb embert vett őrizetbe a francia rendőrség, a gyanú szerint ugyanis a muszlim lány az Iszlám Állam propagandáját terjesztette, ráadásul erőszakos cselekményekre is buzdított a Telegram nevű digitális üzenetküldő rendszeren keresztül. Mivel a tavaly novemberi párizsi merényletsorozatot az elkövetők a Telegramon és a WhatsApp nevű, hasonló elven működő alkalmazás segítségével koordinálták, felvetődik a kérdés, mit tudnak tenni a hatóságok a radikálisok kommunikációjának ellehetetlenítése vagy legalább megismerése érdekében. Sok platformon ugyanis titkosított csevegésre is lehetőség van, vagyis – elméletileg – ha meg is figyelik a hatóságok a kommunikációt, nem tudják dekódolni. Noha biztonsági szempontból ez elsőre mindenképpen komoly problémának tűnik, a hasonló programok megfigyelhetősége mégiscsak fontos etikai kérdéseket vet fel. Bencsáth Boldizsár kibervédelmi szakértő, a CrySys Lab munkatársa felhívta lapunk figyelmét arra, hogy ha mindenki lehallgathatóvá válik, az talán segít könnyebben lefülelni a terroristákat, de sérül az emberek magánszférája, ráadásul több esetben indokolt is a titkosítás. Úgy vélekedett, ha teljes mértékben betiltanák a kommunikáció végponttól végpontig történő titkosítását, az azt jelentené, hogy a világon minden információnkat „kirakjuk az ablakba”. Vagyis a helyzet korántsem egyszerű, a titkosítás betiltásával aligha oldódnának meg a gondjaink.

Ha viszont szabadon elrejthető a kommunikáció, úgy vállaljuk, hogy alkalmanként terroristák visszaélnek a lehetőséggel. Fontos ugyanakkor leszögezni: néha a „titkosítva lehallgatott” kommunikáció is segíthet. Ilyen esetben a nyomozók ugyan nem értik, miről szól a beszélgetés, de már az is bizonyító elem lehet, hogy a két fél valóban kapcsolatban áll egymással. Sok mindenre lehet következtetni abból is, ha egy támadás gyanúsítottjai között magát a támadást megelőzően gyanúsan sok üzenetváltás történik.

A magyarországi jogszabályok szerint a szolgáltatók – jellemzően a telekommunikációs cégek – kötelesek egy évig megőrizni a felhasználóikhoz kapcsolódó metaadatokat, például a regisztráció idejét vagy az IP-címeket. Komoly gondot jelent viszont, ha a tárolásra használt szerverek külföldön vannak. Ha ugyanis a külföldi szolgáltató még hajlandó is lenne kiadni a kért adatokat a hatóságoknak, lehetséges, hogy hazája törvényei ezt nem engedik meg neki. De a külföldi szolgáltató is megtagadhatja az információkiadást, a magyar törvények ugyanis vajmi kevés hatással vannak rá. Sok cég ráadásul presztízskérdést csinál abból, hogy ügyfeleinek elmondhatja: mindenáron megvédi adataikat – összegzett a szakember. Hozzá kell tenni: az orosz alapítású, berlini központú Telegram igyekszik tenni valamit, korábban már terroristákhoz köthető csatornák tucatjait számolta fel saját felületén. Annyi bizonyos: a telekommunikációs technikák rohamos fejlődésével a terroristák magas színvonalú új eszközöket kaptak, ezzel a fejlődéssel viszont a hatóságok jelenleg képtelenek lépést tartani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »