Krumplit szedetnek a migránsokkal Svájcban

Krumplit szedetnek a migránsokkal Svájcban

Svájcban június 5-én több más téma mellett referendumot tartanak a menekültügyi eljárás felgyorsításáról. Ezzel párhuzamosan olyan törvény készül a gazdag alpesi államban, amely alapján elveszíthetnék állampolgárságukat a terrorszervezetekhez kötődő vagy ilyen tevékenységet folytató egyének.

Kísérleti jelleggel bekapcsolódhatnak a napi mezőgazdasági munkába azok a menekültstátusért sorban álló személyek, akik hajlandók gyomot irtani, permetezni, jószágot almozni, krumplit szedni és egyéb mezőgazdasági munkát végezni. A Jura-hegységben zajló programhoz bármelyik gazdálkodó csatlakozhat, az ingyenmunkáért cserébe csak minimális kiegészítő támogatás jár, ezt a farmer és egy helyi menekültügyi szervezet állja.

Gyorsabb eljárás

Zürichben 2014-től egy másfajta kísérlet is zajlik, a bevándorlási hivatal azt teszteli – parlamenti felhatalmazás alapján –, hogyan működik a megújított menekültügyi eljárás. Iratellenőrzés, biztonsági vizsgálat, ujjlenyomatvétel, jogsegélynyújtás, nyilatkozattétel a letelepedés szándékáról, majd az elbírálás hosszú hónapjai. Míg eddig akár két évet is igénybe vett a bürokratikus ügyintézés, mostanra sikerült ezt 140 napra csökkenteni, tehát a hatóságok durván négy és fél hónap alatt végeznek egy beadvánnyal, valamint a kitoloncolás menete is felgyorsult.

A szigorítás nem várt eredményt is hozott, a keményebb letelepedési feltételek miatt egyrészt sokkal kevesebben is adnak be fellebbezést, és a jelentkezők harmada önként dönt, hogy inkább hazatér. 2014 óta tehát szabályozott mederben folyik a menekültügyi eljárás, és van is munka, hiszen míg 2014-ben 23 000, addig tavaly már 39 500 személy kért menedéket Svájctól. Az országba a migránsok 3 százaléka érkezik, de az ügy így is olyan nagy költségvetési nyomás alá helyezte a kantonokat, hogy a szövetségi kormány közbelépése kellett. Az országba legtöbben Eritreából érkeztek (9900), őket az afgánok követik (7800), majd a szíriaiak, gambiaiak, szomáliaiak, marokkóiak, irakiak és Srí Lanka-iak jönnek.

Az új, egyszerűbb, olcsóbb, de sokkal alaposabb eljárás a parlament felhatalmazása értelmében tehát már használatban van, ennek fenntartását most a lakosság erősítheti meg szavazatával. Ám ahogy a szövetségi tanács (a kormány) bevezette az új eljárást, a legnagyobb politikai erő, a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) népszavazásra bocsátotta a kérdést, mert a vélekedésük szerint a megújított rendszer épphogy növelné az ország befogadói kapacitását. Az SVP ellenzi a menekülteknek járó ingyenes jogi tanácsadást is, mondván, így sérül a jogegyenlőség elve, mert egy svájcinak eközben súlyos pénzeket kell fizetnie, ha jogi útra tereli ügyes-bajos dolgát. Az állam ingatlanokat is kisajátíthatna menekültszálló berendezésének céljára, ami szintén szúrja a jobboldali párt szemét. A konzervatív párt azért is ágál az új rendszer ellen, mert – mint rámutattak – a tesztidőszak alatt a menedékkérők harmada egyszerűen felszívódott, és nem lehetett folytatni az ügyüket. A svájci bevándorlási hivatal szerint ezek azok az emberek voltak, akiknek ügye már első naptól „zűrösnek” bizonyult, tehát nem egyszerű politikai menekültek. Ők a feltételezések szerint rendre a szomszédos országokban próbálkoznak ügyük elbírálásával. Az új menekültügyi rendszer évente félmilliárd svájci frankba kerül, ez kétszázmillióval kevesebb, mint a folyamatok egyszerűsítése előtt volt.

400 dzsihadistagyanús svájci

Eközben Svájc be szeretné vonni útlevelét annak a 19 éves svájci-olasz állampolgárnak, aki titkosszolgálati információk szerint az Iszlám Államhoz csatlakozott 2015 elején. Bár hatályos egy olyan 1953-as törvény, amely alapján kiutasítható volna az a személy, aki államellenes tevékenységet folytat, ennek a szabályozásnak a frissítése is napirendre került. A svájci titkosszolgálat 400 dzsihadistagyanús svájciról tud, 2012 óta tizenkét ilyen állampolgár tért vissza Svájcba, őket bíróság elé is állították. A hatóságok hatvan ilyen ügyben folytatnak eljárást.

A svájciak egyébként jövő vasárnap a menekültügyi eljárás gyorsításán kívül négy ügyben dönthetnek népszavazáson. Ezek: a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, a méhen belüli genetikai szűrés, útfenntartási ügyek, illetve a vasút és a posta mint közfeladat-ellátó szerv működése.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »