Krízis: közeleg az európai mezőgazdaság halála

Május második hetében az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac a kereskedelmi partnerség jegyében megteszi első piaci ajánlatait. Mindeközben tizenhárom uniós tagország, Franciaországgal az élen, az európai mezőgazdaság halálát vizionálja egy esetleges megállapodás következményeként, Dél-Amerikában pedig maga a Mercosur létjogosultsága válik egyre bizonytalanabbá.

Április végén, a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) alapításának 25. évfordulójára rendezett megemlékezésen egyedül a házigazda Uruguay elnöke vett részt, a többi tagállam vezetője nem kívánt ünnepelni, de még emlékezni sem. A Mercosur krízisben van, az alapításakor kitűzött célokat nem tudta teljesíteni. Közös iparpolitika nélkül – mint amit az Európai Unió megalakulásának első éveiben kijelölt – a Mercosur nem tudta a dél-amerikai tőkéjű vállalatokat hatalommal felruházni, és legtöbbször csak a Sao Paulóban gyökeret vert multinacionális autógyárak exportjának kiszolgálójává vált – tudtuk meg Marcelo Gullo professzortól, a neves argentin politológustól.

Az Amerika és Kína térhódításának visszaszorítására a Mercosur 1999-ben kezdett tárgyalásokat az unióval, a megállapodás azonban végül nem jött létre, és a két kontinens csak 2010-ben ült ismét tárgyalóasztalhoz. A Mercosur jelenleg az EU hatodik legfontosabb exportpiaca, az unió pedig a Mercosur első számú kereskedelmi és legnagyobb külföldi befektető partnere. A kereskedelmi egyezmény legfontosabb célkitűzése 2016-ban a vámkedvezmények bevezetése, a szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, a nyilvános pályázatok szabályainak megreformálása, a technikai akadályok felszámolása és a szellemi tulajdon védelmének megerősítése (Mercopress).

A megállapodást azonban mindkét oldalról kudarc fenyegeti. Franciaország mellett már szinte a fél unió felsorakozott, hogy gátat vessen a dél-amerikaiakkal kötendő egyezménynek. Az elmúlt héten Írországban vonultak utcára a gazdák, hogy figyelmeztessenek, a pampákról behozandó sertés- és marhahús, illetve tejtermék alacsony árai – amelyek az uniós környezetvédelmi előírásoknak és minőségi követelményeknek nem felelnek meg – katasztrofális hatással lesznek az európai mezőgazdaságra. Az öreg kontinens gazdái sokkal inkább az európai farmerek elleni orosz embargó feloldását sürgetik, mint a Mercosur ismeretlen és olcsó árudömpingjét. Dél-Amerika szempontjából sem egyértelműen pozitív a feltételezett megállapodás. Gullo professzor szerint a gazdasági nyitás a versenyképesebb és termelékenyebb Európának kedvezne, az argentin ipart tönkretenné, s bár Brazília néhány termékével versenyképes lehet, ezt egyedül a dolgozóinak juttatott nagyon alacsony munkabéreinek köszönheti. A szakértő úgy látja, a helyzet merőben hasonló, ha a Mercosur végül az unió helyett az Egyesült Államokkal köt szabad kereskedelmi megállapodást.

A dél-amerikai szervezetet a széttöredezettség is sújtja: 1991-es létrejöttekor tagállamaiban demokratikus folyamatok indultak el, vezetőik (Lula, Kirchner, Vázquez, Chávez) baloldali ideológiai közösséget alkottak, és támogatták a gazdasági integrációt. Ma azonban a szervezet jövőjét a brazil válság, az EU–Amerika szabad kereskedelmi egyezmény előrehaladott állapota, a tagállamok egyre protekcionistább gazdaságpolitikája, és nem utolsósorban a Mercosur elnökletét pro tempore júliusban átvevő Venezuela esetleges bojkottja is fenyegeti.

Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa mindezektől függetlenül úgy véli, mindkét fél erőteljesen elkötelezett egy sikeres és ambiciózus megállapodás iránt, és a héten a szabad kereskedelmi megállapodásba felvenni kívánt áruk listájának összeállítását, és a piacra jutásra vonatkozó ajánlatcserét is végre kívánják hajtani.

A Mercosur 15 millió négyzetkilométeres területén 295 millió ember él. A világ ötödik legnagyobb gazdasági hatalmának öt teljes jogú tagja ma Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay és Venezuela. A szervezetet 25 évvel ezelőtt alapították abból a célból, hogy a regionális kereskedelem akadályait, elsődlegesen a magas vámokat megszüntessék a kontinens országai között, 2008-ban létre is hozták a tagországok közötti vámuniót, a Dél-amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR). Az elmúlt években – elsődlegesen Venezuela 2012-es csatlakozása óta – a Mercosur céljai azonban mindinkább politikai színezetet öltöttek, a belső feszültséggel is küszködő tagállamok egyre erősödő protekcionista gazdaságpolitikája a korábbi távlati célkitűzéseit, így egész Dél-Amerika kereskedelmi képviseletét a nemzetközi piacokon, annál inkább megkérdőjelezi.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »