Közvélemény-kutatás a migráció társadalmi megítéléséről III.

Közvélemény-kutatás a migráció társadalmi megítéléséről III.

A magyarok világosan különbséget tudnak tenni a korábban tapasztalt migrációs mozgások és az aktuális bevándorlási hullám gazdasági következménye között.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány újabb felmérést végzett a magyar felnőtt korú lakosság körében a migráció egyes aspektusainak megítéléséről. Az aktuális lekérdezés kérdései összhangban állnak az előző két közvélemény-kutatás során feltettekkel, és egyúttal a korábban kapott válaszokra is építenek. A 2016. július 26. és július 31. között 2007 felnőtt korú személy részvételével készített felmérés három nagyobb területet érintett. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy a társadalom mely tényezőkhöz köti a szélsőséges iszlamista nézetek terjedését, illetve mekkorának érzékeli a hazai és az európai terrorveszélyt. Másrészt a kutatás során alaposan körbe kívántuk járni a migránsok integrációjához kapcsolódó társadalmi elvárásokat, illetve a sikeres beilleszkedés kilátásainak megítélését. Harmadrészt fel kívántuk térképezni, hogy az emberek milyen gazdasági hatásokat társítanak az aktuális migrációs hullámhoz.

A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók kétharmadának véleménye szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez. Emellett a megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, illetve az erőszakra nyitott bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is. A válaszadók négyötöde szerint a Nyugat-Európából Szíriába, Irakba tartók tranzitútvonalként használják Magyarországot, ami nyilvánvalóan erősíti a korábbi lekérdezések során azonosított biztonsági aggályokat (szubjektív érintettség érzet). A válaszadók megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, azonban 90%-uk a közeljövőben újabb merényletre számít Nyugat-Európában. A kutatás során az is kiderült, hogy a felnőtt korú magyar lakosság háromnegyede az Iszlám Állam felszámolásától a terrorveszély csökkenését várja.

A kérdésekre adott válaszok összhangban állnak a korábbi lekérdezések során azonosított egyik legfontosabb társadalmi aggállyal, nevezetesen az aktuális migrációs hullám és a terrorizmus veszélyének növekedése közötti összefüggés létezésével.

A megkérdezettek kimagasló többsége (10-ből 9 válaszadó) a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, a munkaerő-piaci integrációt, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a helyi nyelv ismeretét várja el. A kutatásban részt vevők szerint a sikeres integráció feltételei ugyanakkor a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy vélik, hogy nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére rövid távon. Az így vélekedők mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként. A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt a tekintetben, hogy a sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, illetve megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok.

A korábbi lekérdezések eredményeit megerősítve ismét hangsúlyosan megfogalmazódott a migránsok együttműködési hajlandóságára vonatkozó társadalmi elvárás, és újra megerősítést nyertek a mostani migrációs hullámban érkezők integrációját övező kétségek.

A válaszadók szűk többsége (56%) szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához. Ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők a megkérdezettek döntő többsége (81%) szerint inkább negatív gazdasági hatást gyakorolnak. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztünk rá. Mindazonáltal a megkérdezettek 77%-a szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira. A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68%-a szerint e kiadásokat a tagállamoknak nem lenne szabad adóemelésből finanszíroznia.

A közvélemény-kutatás eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosság világosan különbséget tud tenni a korábban tapasztalt migrációs mozgások és az aktuális bevándorlási hullám gazdasági következménye között; míg az előbbit a válaszadók szűk többsége a fogadó országokra nézve inkább pozitívan értékeli, az utóbbit jelentős többségük inkább negatívnak tartja.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány telefonos (CATI) közvélemény-kutatást végzett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar társadalom véleményét a migráció egyes aspektusairól. A 2007, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy lekérdezésére 2016. július 26. és július 31. között került sor. A kutatás során a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez és a terrorizmushoz kapcsolódó, valamint a bevándorlók integrációjának kilátásaira és a migráció gazdasági hatásaira vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az elemzésben közölt adatok – a mintavételből fakadóan – legfeljebb plusz/mínusz 2,2 százalékponttal térhetnek el attól, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák korrekciója iteratív súlyozással történt. A minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

A megkérdezettek 90%-a újabb terrortámadástól tart Nyugat-Európában

Az aktuális lekérdezés egyik hangsúlyos célkitűzése volt a szélsőséges iszlamista eszmék térnyeréséhez, illetve a terrorizmushoz kapcsolódó társadalmi aggályok feltérképezése. A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez. A megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, illetve az erőszakra nyitott bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is. A válaszadók négyötöde szerint a Nyugat-Európából Szíriába, Irakba tartók tranzitútvonalként használják Magyarországot, ami értelemszerűen hozzájárul a korábbi lekérdezések során azonosított biztonsági aggályokhoz. A kutatásban részt vevők megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, azonban 10-ből 9 válaszadó újabb merényletre számít Nyugat-Európában. A lekérdezésből kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede az Iszlám Állam felszámolásától a terrorveszély csökkenését várja.

 

A megkérdezettek kétharmada szerint a muszlimok nagyarányú balkáni jelenléte kedvez a radikális iszlamista eszmék európai terjedésének (1. ábra). A válaszadók egyes jellemzői (nem, kor, lakhely, végzettség stb.) alapján képzett csoportokban viszonylag alacsony szórást mutatnak a válaszok. A muszlimok balkáni jelenlétét az idősebb korosztályok (50–59 év közöttiek, illetve 60 év felettiek) nagyobb arányban tartják aggasztónak (74% és 69%), míg iskolai végzettség tekintetében az érettségivel rendelkezők járnak élen (70%). A tanulók között vannak a legtöbben (közel 40%) azok, akik szerint a balkáni iszlamista jelenlét nem jelent veszélyforrást e vonatkozásban, ugyanakkor – összhangban a kor szerinti bontás eredményeivel – a nyugdíjasok 69%-a igennel válaszolt. Regionális bontás alapján a válaszadók között felülreprezentáltak (73%) az irreguláris migráció által leginkább érintett dél-alföldiek. A magukat baloldalinak vallók 62%-a válaszolt igennel, míg a jobboldaliak ennél magasabb, az átlagot meghaladó arányban (77%) feleltek így.

1. ábra

A válaszadók döntő többsége (83%) szerint a tömeges migráció egyik fontos negatív következménye, hogy a szélsőséges iszlamista eszmék egyre erőteljesebben megjelennek a kontinensen (2. ábra). A kutatásban részt vevők különböző jellemzők mentén történő csoportosítása alapján kiegyenlített az igen és a nem válaszok aránya. Életkor szerint a középkorúak (50–59 év) a leginkább borúlátóak (86%), a befejezett legmagasabb iskolai végzettség tekintetében pedig a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek (90%). A diplomások mintegy háromnegyede (73%) is összefüggést lát a mostani migrációs hullám és a radikális iszlamista nézetek európai térnyerése között. A válaszadók politikai nézet szerinti önbesorolása alapján a jobboldaliak meghatározó többsége (92%) így vélekedik, míg a baloldalon ez az arány valamivel alacsonyabb (76%). A válaszok összhangban állnak a korábbi lekérdezések hasonló, a mostani migrációs hullám és a terrorizmus veszélyének erősödése közötti összefüggést kutató kérdésekre érkezett válaszokkal.

2. ábra

A kutatásban részt vevők jelentős többsége (90%) szerint a tömeges migráció az erőszakos eszközök alkalmazása iránt nyitott, európai bevándorlásellenes mozgalmak erősödését is magával vonja (3. ábra). Életkori bontás szerint a leginkább az 50–59 éves korosztály osztja ezt a véleményt (95%), míg fő tevékenység szerinti bontásban a háztartásbelieknél és a munkanélkülieknél/segélyből élőknél fordult elő legmagasabb arányban ez a nézet (99% és 97%). A politikai preferenciák tekintetében a baloldaliak 86, míg a magukat jobboldalinak vallók 91%-a vélekedett így. A tömeges migráció és a radikális iszlamista nézetek európai terjedése között összefüggést látók 95%-a igennel válaszolt a kérdésre, vagyis a kutatásban részt vevők jelentős többsége szerint a szélsőséges iszlamista ideológia e vonatkozásban is az erőszak táptalaja lehet.

3. ábra

A válaszadók többsége úgy látja, hogy Magyarország – a potenciális terroristák által használt tranzitútvonalként – közvetlenül érintett a tömeges migráció biztonsági aspektusából (4. ábra). A megkérdezettek életkora alapján az 50–59 évesek aggódnak a leginkább emiatt (85%), és hasonló arányban (86%) válaszoltak igennel a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők. Regionális bontás alapján a nyugat-dunántúliak és a dél-alföldiek között felülreprezentáltak az igennel válaszolók (82% és 84%). Hazánk e vonatkozású közvetlen érintettségét a jobboldali válaszadók nagyobb arányban osztják, mint a baloldaliak (86%, illetve 71%).

4. ábra

A megkérdezettek fele nem tartja valószínűnek, hogy Magyarországon a közeljövőben terrortámadásra kerülj sor, ugyanakkor e tekintetben erőteljesen megosztottak a vélemények (5. ábra). A legfiatalabb (18–29 éves) korosztály 58%-a egyáltalán nem vagy inkább nem tart valószínűnek egy magyarországi terrortámadást, ugyanakkor a 60 év felettieknél 53%-a nagyon valószínűnek vagy inkább valószínűnek tartja azt. A megkérdezettek körében az iskolai végzettség szintjének emelkedésével csökken a magyarországi terrortámadástól való félelem erőssége. Gazdasági aktivitás szerinti bontásban a háztartásbeliek körében a legerősebb a hazai terrorcselekménytől való félelem (69%), míg a tanulók – az életkor szerinti bontásban kapott eredményekkel összhangban – 77%-a nem tart tőle. A dél-alföldi válaszadók között a legmagasabb azok összesített aránya (57%), akik egy ilyen esemény bekövetkezésétől tartanak.

5. ábra

Ugyanakkor a kutatásban részt vevők meghatározó többsége (90%) szerint Nyugat-Európában újabb terrorcselekményre lehet számítani a közeljövőben (6. ábra). Az összes demográfiai dimenzió mentén (életkor, nem, foglalkozás, lakhely stb.) egyértelmű többségben vannak az igen válaszok. A válaszadók iskolai végzettsége alapján ugyanakkor kiemelhető, hogy a diplomások a leginkább pesszimisták: 96%-uk szerint lesz újabb terrorcselekmény a közeljövőben Nyugat-Európában. Figyelemre méltó, hogy azoknak a megkérdezetteknek, akik egyáltalán nem számítanak hazánkban terrortámadásra, több mint háromnegyede (78%-a) valamilyen mértékben számol azzal, hogy Nyugat-Európát viszont éri ilyen támadás a közeljövőben. Ez arra utalhat, hogy a megkérdezettek szerint továbbra is a korábban megtámadott országok állnak elsősorban a terroristák célkeresztjében.

6. ábra

A megkérdezettek meghatározó többsége (76%) szerint az Iszlám Állam felszámolása csökkentené a terrorveszélyt (7. ábra). Az 50–59 évesek körében felülreprezentáltak az ebben bízók (79%), és ugyanekkora arányban vélekednek így a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek. A kutatásban részt vevő tanulók nem ilyen optimisták: 59%-uk ért csupán egyet az állítással, ugyanakkor a diákok harmada nem hisz abban, hogy az Iszlám Állam felszámolásával csökkenne az európai terrorveszély. A bal- és a jobboldali válaszadók között nincs jelentős különbség az igen válaszok arányában (78 és 84% a jobboldaliak javára). Azok, akik egy terrortámadás közeljövőbeli bekövetkezését nagyon valószínűnek tartják, az átlag feletti arányban válaszoltak igennel: a magyarországi terrortámadástól tartók 81, míg a nyugat-európaira számítók 79%-a szerint segítene az Iszlám Állam felszámolása. Ez arra utal, hogy a megkérdezettek szerint a szélsőséges iszlamista terrorszervezet a legfontosabb veszélyforrás e vonatkozásban. A kérdésre kapott válaszok összhangban állnak a korábbi kutatások során kirajzolódó képpel, mely szerint a tömeges migráció – és így a terrorveszély – kezeléséhez az emberek fontosnak tartják a kibocsátó térségek stabilizációját (melynek része az Iszlám Állam visszaszorítása, felszámolása is).

7. ábra

A többség nem hisz a rövid távú integráció sikerességében

Az aktuális lekérdezés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol a magyar társadalom az Európába érkezők integrációs kilátásairól. A megkérdezettek kimagasló többsége a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, munkába állást, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a helyi nyelv ismeretét várja el. A válaszadók szerint ugyanakkor a sikeres integráció feltételei a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy vélik, hogy nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére. Az így válaszolók mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként. A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt a tekintetben, hogy a sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, illetve megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok. 

A kutatás során megkérdeztük, hogy melyek a sikeres integráció legfontosabb feltételei (8. ábra). A korábbi lekérdezések során kapott válaszokkal összhangban álló eredményeket kaptunk; 10-ből 9 megkérdezett elvárja a fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartását, illetve a munkaerő-piaci integrációt. Hasonlóan magas arányban voltak azok, akik a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a nyelvtudást is fontos feltételként jelölték meg. 10-ből 6 válaszadó szerint az is elvárható, hogy a letelepedők a társadalmi ügyekben is részt vállaljanak. Bár említési arányát tekintve az előzőektől elmaradt, 10-ből 3 válaszadó a letelepedők saját kulturális identitásának feladását is megjelölte válaszában. A kapott válaszok összhangban állnak azon korábbi eredménnyel, mely szerint a megkérdezettek komolyan aggódnak az Európába érkezők gyökeresen eltérő kulturális háttere miatt, melyre egyszersmind a sikeres integráció egyik legnagyobb akadályaként tekintenek.

8. ábra

A lekérdezés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kutatásban részt vevők hogyan ítélik meg a mostani migrációs hullámban érkezők rövid távú integrációs kilátásait (9. ábra). A válaszokból kiderült, hogy 10-ből 7 megkérdezett nem hisz abban, hogy a migránsok 5 éven belül sikeresen beilleszkednének a fogadó ország társadalmába (csupán minden negyedik válaszadó lát erre esélyt). Az 50–59 évesek (77%), illetve a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők (77%) körében felülreprezentáltak azok a válaszadók, akik a sikeres integráció tekintetében szkeptikusok. A kérdésben a leginkább megosztottnak a tanulók tekinthetők: esetükben 48% hisz az integráció sikerességében, míg ugyanennyien kételkednek benne. A válaszadók regionális bontása alapján a – migránsokkal a vélhetően legtöbb személyes tapasztalattal rendelkező – dél-alföldiek a leginkább szkeptikusak a beilleszkedés sikerét illetően (75%-uk válaszolt nemmel). A megkérdezettek politikai beállítottsága alapján érdemi különbség fedezhető fel a válaszokban: míg a baloldaliak optimistábban ítélik meg a rövid távú integráció kilátásait (10-ből 4-en hisznek benne), addig a jobboldaliak 83%-a szerint nincs esély a sikeres beilleszkedésre. Figyelemre méltó, hogy a magyarországi és nyugat-európai terrorveszélyt nagyon valószínűnek tartók körében felülreprezentáltak a nemmel válaszolók (79% és 75%). Ez arra utal, hogy a kutatásban részt vevők szerint a sikertelen integráció és a terrorizmus veszélye között kapcsolat van.

9. ábra

Az integráció sikerességében kételkedők szerint a beilleszkedés legfontosabb akadályát az Európába érkezők együttműködési szándékának hiánya jelenti (10. ábra). Szembetűnő, hogy az egyéb lehetőségekre – kulturális különbségek, túlzott elvárások, migránsok magas száma – adott válaszok érdemben alacsonyabb számban fordultak elő. Figyelemre méltó, hogy csupán minden tizedik válaszadó jelölte meg válaszában a fogadó ország felelősségét a sikertelen integrációban. Az együttműködés hiányát a legtöbben az idősebb (60 év feletti) korosztályból említették (51%), és ugyanekkora válaszadási arányt kaptunk az érettségizettek esetében is. A sikertelen integráció elsődleges okaként az aktívan dolgozók (48%) és – az életkor szerinti válaszokkal összhangban – a nyugdíjasok (50%) jelölték meg a kooperáció hiányát. A válaszadók regionális bontása alapján a dél-alföldiek körében a leginkább felülreprezentáltak (54%) az együttműködés hiányát kudarcfaktorként azonosítók. A migrációs nyomás által leginkább érintett régióból származók esetében nagyobb az esély arra, hogy a válaszadók személyes tapasztalattal rendelkeznek a migránsokról. 

10. ábra

A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek milyen veszélyektől tartanak abban az esetben, ha az aktuális migrációs hullámban érkezettek túlnyomó részének nem sikerül beilleszkednie (11. ábra). A válaszadók háromnegyede szerint valós veszély, hogy az integráció sikertelensége ún. párhuzamos társadalmak kialakulásához vezethet. Ezt meghaladó arányban vélekedtek úgy, hogy negatív következményként számolni kell a társadalmi feszültségek növekedésével, az erőszakos bűncselekmények számának emelkedésével, illetve a szélsőséges csoportok erősödésével. A kapott válaszok összhangban állnak a közvéleménykutatás-sorozat korábbi lekérdezései során feltárt társadalmi aggályokkal. A jelenlegi irreguláris migráció – gyakorlatilag konszenzusos – elutasítását jelentős mértékben magyarázzák az integráció sikerességébe vetett bizalom alacsony szintje, illetve az említett aggályok.

11. ábra

A többség szerint a külföldiek általánosságban pozitívan hatnak egy fogadó ország gazdaságára, de a mostani migrációs hullámban érkezettek vonatkozásában jóval erősebbek a negatív hatások

Az aktuális lekérdezés fontos célja volt annak felmérése, hogy mit gondolnak az emberek az aktuális migrációs hullám fogadó országokra gyakorolt gazdasági hatásairól. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek szűk többsége (56%) szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához. Ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők esetében a megkérdezettek döntő többsége (81%) a gazdasági hatást inkább negatívnak ítéli. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról. Hasonló válaszarányt kaptunk akkor, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztünk rá. Ugyanakkor a megkérdezettek 77%-a szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira. A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68%-a szerint e kiadásokat nem szabad adóemelésből finanszírozni.

 A megkérdezettek többsége szerint (56%) általában a külföldi munkavállalók inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához (12. ábra). Ugyanakkor 10-ből 3 válaszadó szerint ez a hatás inkább negatív, illetve viszonylag magas (13%) azok aránya, akik nem tudtak/nem kívántak válaszolni a kérdésre. A 40–49 éves korosztályban felülreprezentáltak a külföldi munkavállalók hozzájárulását inkább pozitívan látók (61%), illetve megfigyelhető, hogy az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő a pozitív válaszok aránya (10-ből 7 diplomás „inkább pozitívan” választ adott). Az aktív dolgozók 60%-a is pozitívan tekint a külföldi munkavállalók tevékenységére; őket a tanulók és a nyugdíjasok követik (53–53%). A nyugat-dunántúliak körében (60%) találunk a legnagyobb eséllyel olyan válaszadót, aki a külföldi munkavállalók hozzájárulására pozitívan tekint. Ezt részben az magyarázhatja, hogy az itt élő munkavállalók egy része maga is külföldön – a szomszédos Ausztriában – dolgozik (és mintegy pozitívan tekintenek saját tevékenységükre, illetve a szabad munkavállalást pozitív lehetőségként élik meg). A bal- és jobboldali válaszadók között nem volt érdemi különbség a válaszarányok tekintetében (62%, illetve 60% az „inkább pozitívan” válaszok aránya).

12. ábra

A mostani migrációs hullámban érkezettek gazdasági hozzájárulását felmérő kérdésnél már az „inkább negatívan” válaszok voltak egyértelmű többségben (81%) (13. ábra). A negatív hatást megjelölők között életkori bontás alapján az 50–59 évesek képviselték a legmagasabb arányt (85%). Iskolai végzettség szerint a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek, illetve az érettségivel rendelkezők (89% és 86%) vélekedtek így a legtöbben, de a diplomások 76%-a is ezt a választ adta. A válaszadók fő tevékenység szerinti bontása alapján a leginkább pesszimista válaszok az aktív dolgozóktól érkeztek (84%). Hasonlóan magas „negatív” válaszarány jellemezte azon régiók (Dél-Alföld és Nyugat-Dunántúl) válaszadóit, melyeket erőteljesen érintett a tavaly nyáron kibontakozó migrációs hullám (83% és 88%). A felmérés során érdemi különbség mutatkozott a bal- és a jobboldali válaszadók között: míg előbbieknél minden negyedik megkérdezett „inkább pozitívan” látja a mostani hullámban érkezett migránsok gazdasági hozzájárulását, a jobboldaliak 90%-a „inkább negatívan” választ adott. Figyelemre méltó, hogy a külföldi munkavállalók hozzájárulását általában pozitívra értékelők 55%-a e vonatkozásban már negatív hatást említett. Ez egyszersmind arra utal, hogy a megkérdezettek cizellált véleménnyel rendelkeznek a jelenségről, illetve egyértelműen különbséget tudnak tenni a korábbi migrációs mozgások és a mostani tömeges bevándorlási hullám gazdasági hatásai között.

13. ábra

A migránsok fogadó országra gyakorolt gazdasági hatásai kapcsán megkérdeztük a kutatásban részt vevőket, hogy valós veszélynek tartják-e a munkaerő-piaci kiszorítást (14. ábra). A válaszadók szűk többsége (55%) nem tart a kiszorító hatás érvényesülésétől, míg 44% valós veszélyként jelölte meg azt. A megkérdezettek életkor szerinti bontása alapján a 18–29, illetve a 30–39 évesek a leginkább optimisták (59% és 58%). A munkaerő-piaci kiszorító hatást a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők azonban valós veszélynek tartják (67%). E mögött az a felismerés húzódhat, mely szerint az e végzettséggel rendelkezők jellemzően alacsonyabb képzettséget igénylő, alacsony hozzáadott értékű állásokat töltenek be, melyekben a képzetlen migránsok valóban munkaerő-piaci versenytársként jelenhetnek meg. Hasonló arányban (65%) fejezték ki aggodalmukat a munkanélküliek/segélyből élők, amit értelemszerűen a szubjektív pozíciójuk további romlása miatti aggályaik magyarázhatnak. A kiszorító hatástól a legkisebb arányban (28%) a fővárosban tartanak, ugyanakkor a település méretével párhuzamosan csökkenő munkalehetőségek jelentősége megmutatkozik a válaszadási arányok alakulásában: a falvak lakói közül már 10-ből 6-an tartanak az említett hatástól. Hasonló válaszadási tendencia figyelhető meg az olyan gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban, mint Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl (52%, 56%, illetve 62%). A diplomások 79%-a ezzel szemben nem tart attól, hogy a migránsok kiszorítják a helyieket a munkaerőpiacról, illetve ezt megközelítő mértékben (76%) optimisták a tanulók is. A jobb- és a baloldali válaszadók között nincs érdemi különbség (54%, illetve 52% nem tart a kiszorító hatás általános érvényesülésétől).

14. ábra

Hasonló megosztottságot tapasztaltunk akkor, amikor a migráció nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásának társadalmi megítélését vizsgáltuk (15. ábra). A válaszadók szűk többsége (53%) szerint a migránsok érkezése nem javítja érdemben az európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. Az így vélekedők a fiatalabb (18–29 és 30–39 éves) korosztályokból kerültek ki a legmagasabb arányban (61–61%). A magasabb végzettségűek körében felülprezentáltak a szkeptikusok: az érettségivel rendelkezők 57, míg a diplomások 55%-a válaszolt nemmel. Hasonló válaszadási arányokat kaptunk az aktív dolgozók, illetve – a korosztály szerinti eredményekkel összhangban – a tanulók esetében (56% és 61%). A megkérdezettek politikai értékrend szerinti besorolása alapján a baloldali válaszadók megosztottabbak a kérdésben (47% és 49% a nemmel válaszolók javára), mint a jobboldaliak (40% és 57% a „nemek” javára). 

15. ábra

Ugyanakkor egyértelműen „győztek a nemek”, amikor azt kérdeztük a kutatásban részt vevőktől, hogy a migráció megoldást jelent-e Európa népesedési problémáira (16. ábra). A meggyőző többség mögött az előző kérdésnél tapasztalt válaszadási mintázat köszön vissza, vagyis a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága és a népesedési probléma bizonyos mértékben összekapcsolódik az emberek fejében. Ismételten a fiatalabb (18–29 és 30–39 éves) korosztályokból kerültek ki a legmagasabb arányú nem válaszok (79% és 83%). Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő a nem válaszok aránya: a diplomások 82%-a szerint a mostani migrációs hullámban érkezők nem jelentenek megoldást Európa népesedési problémáira. Átlag feletti mértékben válaszoltak nemmel az aktív dolgozók, illetve a munkanélküliek/segélyből élők is (79%, illetve 80%). A jobboldaliak körében szintén felülreprezentáltak a nemmel válaszolók (79%), ugyanakkor a baloldaliak közül 10-ből 3-an igennel válaszoltak. Figyelemre méltó, hogy az előző (a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához kapcsolódó) kérdésre igennel válaszolók 70%-a sem tartja megoldásnak a mostani migrációt Európa népesedési problémáira. Tehát bár a két kérdés – a kapott válaszok alapján is – bizonyos mértékben összefügg, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával szemben a népesedési problémák megoldását a válaszadók meghatározó többsége egyértelműen más módon képzeli el.

16. ábra

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek szerint megtérülnek-e a migránsokra fordított kiadások (17. ábra). A válaszadók háromnegyede nemmel válaszolt, minden ötödik megkérdezett pedig a hosszú távú megtérülést tartja lehetségesnek. Életkor szerinti bontás alapján az 50–59 éves korosztály a leginkább borúlátó (81%) e tekintetben. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével a megtérülésben egyáltalán nem bízók aránya csökken, míg a hosszú távú megtérülést megjelölőké nő (ugyanakkor a diplomások 64%-a is nemmel válaszolt). Az aktív dolgozók, a munkanélküliek/segélyből élők, illetve a háztartásbeliek bíznak a legkevésbé a migránsokra fordított kiadások megtérülésében (76%, 78%, illetve 85%). A tanulók a legkevésbé pesszimisták (60%), ugyanakkor egyharmaduk hosszú távon bízik a megtérülésben. Átlag feletti arányban válaszoltak nemmel a migránsok mozgásában kiemelten érintett nyugat-dunántúliak és dél-alföldiek (83% és 80%). Szignifikáns különbség mutatkozott a bal- és a jobboldali válaszadók között: míg előbbiek közül „csupán” 58%, utóbbiaknál 84% válaszolt nemmel (a baloldaliak közel egyharmada az említett kiadások hosszú távú megtérülésében hisz).

17. ábra

Az előző kérdéssel összefüggésben arra is rákérdeztünk, hogy a migránsok ellátásához és integrációjához szükséges költségek finanszírozhatók-e adóemelésből (18. ábra). A kapott válaszok összhangban állnak az előző kérdésre kapottakkal, vagyis a megkérdezettek többsége szerint nem megtérülő „beruházást” – jelen esetben a migránsok integrációját – nem szabad adóemelésből finanszírozni. A 18–29 éves korosztály a legkevésbé elutasító (64%), és e válaszadói csoport a legmegengedőbb az átmeneti adóemeléssel szemben (29%). A 30–39 évesek bizonyultak a leginkább elutasítónak (76%). Az iskolai végzettség alapján a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek utasítják el legnagyobb arányban (76%) az adóemelést mint finanszírozási forrást; érezhetően kevésbé elutasítóak a diplomások (58%), akik közül minden harmadik válaszadó csak átmenetileg tenné lehetővé e célból az adóemelést. A baloldali válaszadók némileg megengedőbbek a jobboldaliaknál: az előbbieknél 64% az elutasítók aránya, míg az utóbbiaknál 75% (azaz minden negyedik baloldali elfogadhatónak tartja az adóemelést). Nem meglepő módon az adóemeléstől teljes mértékben elzárkózók 83%-a az előző kérdésre is nemmel válaszolt.

18. ábra


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »