Közpénzszivattyúként működő alapítványok?

Közpénzszivattyúként működő alapítványok?

Egy a múlt héten elfogadott törvénymódosítás a kabinet számára is lehetővé teszi alapítványok létrehozását. Sőt a civil szervezetekkel ellentétben a bíróság a kormányalapítványokat gyorsított eljárással jegyezné be.

Szinte visszhang nélkül fogadta el a múlt hét elején az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a kormány számára visszaállítja a jogot alapítványok létrehozására. Az első ilyen köztestület a Habsburg Ottó Alapítvány lesz, a kérdés csak az, hogy a politikus örökségét miért kellene éppen ebben a szervezeti formában ápolni. A Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint nincs olyan sürgető szükséghelyzet, amelyet a kormány ne tudna megoldani alapítványok létrehozása nélkül. Ligeti Miklós szerint attól kell tartani, hogy a kormányalapítványok, hasonlóan a tíz éve betiltott közalapítványokhoz, közpénzszivattyúkként fognak működni. – Ezt a gyanút erősíti a jegybank alapítványainak rossz példája is, amelyeken keresztül haveri, ismerősi körökhöz jutott jelentős összegű közpénz – hangsúlyozta. Ligeti Miklós szerint a kormány is hajlamos arra, hogy a közpénzt átláthatatlanul használja, amire jó példa a letelepedésikötvény-program.

Előnyben a kormányalapítványok

– Az egyelőre még nem hatályos törvény nem határozza meg, hogy a kormány milyen célra hozhat létre alapítványokat. Nem szab továbbá felső korlátot az alapítványoknak juttatni szándékozott alapítói vagyon maximális összegét illetően, és azt sem szabályozza, hogy kik és milyen követelmények alapján nevezhetők ki a kormányalapítványok kuratóriumába – tette hozzá. – Láttuk, amint a jegybank arra hivatkozva kísérelte meg eltitkolni alapítványainak költekezését, hogy azok önálló jogalanyok – emlékeztetett a civil szervezet jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint hiába mondta ki az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében, hogy a közpénz nem veszítette el a közvagyon jellegét, félő, hogy a kormány majd azzal bújik ki ez alól a döntés alól, hogy az MNB független a végrehajtó hatalomtól, ezért ami a jegybankra kötelező, az nem vonatkozik a kormányra.

Fontos még arra is felhívni a figyelmet, hogy a valódi civil szervezetekkel szemben a kormányzati alapítványok esetében a nyilvántartási kérelmet a bíróságoknak a szokásosnál hatszor gyorsabban, már öt napon belül meg kell vizsgálniuk, és legkésőbb 20 napon belül be is kell jegyezniük. A kormányzati alapítványok könnyített eljárásával kapcsolatban Ligeti Miklós elmondta: a Transparency International is alapítványként működik, és legutóbb öt hónapot várt az alapítóokirat-módosítás bírósági bejegyzésére. – Az új törvény indokolatlan előnyben részesíti a kormányalapítványokat. Olyan, mintha a kormányzati alapítványok a buszsávban is haladhatnának, miközben a valódi, civil szervezetként működő alapítványok a dugóban araszolnak – hangsúlyozta.

Csatornán elfolyó pénzek

Ha megnézzük a korábbi közalapítványok működését, azt látjuk, hogy a jogvédő aggodalma nem alaptalan. Egy 1993-ban kelt törvény szerint ezek olyan speciá­lis szervezetek voltak, amelyeket csak a kormány, egy helyi önkormányzat vagy az Országgyűlés hozhatott létre. Megszüntetésüket az egykori Pénzügyminisztérium 2006-ban azzal indokolta, hogy a „közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált”, és a közalapítványok „valójában azért jöttek létre, hogy élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket”, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget. A 2006-os törvény éppen ezeknek a visszaéléseknek az elkerülése érdekében rendelte el, hogy a kormány közalapítványok helyett alapítványokat se hozhasson létre. Ezt a tiltást oldanák most föl az új rendelkezésekkel. A módosítás érinti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi törvényt is. Ez utóbbi azért szorul változtatásra, mert – mint fentebb megírtuk – a kormány által létrehozott alapítványok sokkal kedvezőbb elbírálás alá fognak kerülni.

A házelnöki aláírásra váró jogszabály nem jelenti azt, hogy minden egyes kormányalapítványról törvénynek kell rendelkeznie, ehhez akár egy egyszerű kormányhatározat is elég lehet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »