Közepest kapott a magyaroktól a magyar oktatás

Közepest kapott a magyaroktól a magyar oktatás

Egy felmérés szerint a tízből kilencen hiányolják a gyakorlati képzést. Ugyanilyen arányban tartották a témát súlytalannak a parlamenti képviselők, a vitanapon szinte üres maradt az ülésterem.

2014-ben az akkor frissen kinevezett köznevelési államtitkár volt a vendég a hódmezővásárhelyi tanévnyitó ünnepségen. Czunyiné Bertalan Judit a legfontosabb feladatok közé sorolta az esélyegyenlőség megteremtését. „Az állami fenntartói irányítás és szakmai irányítás ezért jött létre. Az e mögött lévő szakmai irányítórendszer megerősítése szolgálja azt a célt, hogy az iskolarendszer valóban képes legyen egy a szülők elvárásainak is eleget tevő iskolát biztosítani minden településen Magyarországon” – fogalmazott egykor Czunyiné Bertalan Judit.

Azóta új az államtitkár, a gond viszont maradt a régi. Czunyiné utóda, Palkovics László elismerte az oktatásról rendezett parlamenti vitanapon, hogy a falusi, kisvárosi iskolák többsége továbbra is gyenge. „Van egy erőteljes szakadék az eredményekben a főváros, a nagyvárosi iskolák és az összes többi között, ez azt mutatja, hogy a tudáshoz való hozzáférés az nem biztos, hogy ugyanolyan, attól függően egyébként, hogy hol járunk iskolába” – jelentette ki az Emmi oktatási államtitkára az Országgyűlésben.

Az államtitkár ismertetett egy felmérést, amely szerint a magyarok jobban örülnének, ha biflázás helyett hétköznapokban hasznosítható tudást adna az iskola.

A vitanapot az MSZP kezdeményezte, a párt vezérszónoka a korábbi oktatási miniszter volt. Hiller István továbbra sem ért egyet az iskolák fenntartásának és működtetésének teljes államosításával. Az ellenzéki politikusnak az sem tetszik, amit az egyházak szerepéről mondott a Miniszterelnökség vezetője múlt pénteken a mezőtúri református kollégium felújított könyvtárának átadásán: „A legtöbb ma ami a 21. században egy diáknak adható Magyarországon, Európába és a világban, hogyha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle, és hogyha jó magyar embert nevelünk belőle”.

Hiller István szerint a kormány nem teheti meg, hogy olyan világnézetileg elkötelezett szereplőkre bízza a közoktatást, mint az egyházak. „Úgy gondolom, hogy ez a kijelentés nem egyszerűen az oktatásra vonatkozik, önök azt fontolgatják, hogy a 120 évvel ezelőtti alapokat megváltoztatják, állam és egyház viszonyát kívánják újraszabályozni, még akkor is hogyha néhány képviselőjük nem tud, de hát az államosításról sem tudtak, aztán mégis megcsináltak” – fogalmazott Hiller István.

Az Országgyűlés szakbizottságának jobbikos elnöke beismerő vallomásnak tekinti Lázár János mezőtúri szavait. „Ez egy nagyon súlyos kritika az elmúlt 6 év oktatáspolitikájára vonatkozóan, mert hogy ha az állam sikeres lett volna, az állami oktatáspolitika sikeres lett volna az elmúlt 6 évben, akkor az állami iskolák lennének a legfontosabb szereplők, és ott kapnák meg a gyerekek, azokat a nevelési és tudásbéli képességeket, készségeket, amelyeket ezek szerint a kormány egyik minisztere szerint sem kapnak meg” – mutatott rá Dúró Dóra.

Bár az év első felében egymást érték a tanártüntetések, az oktatás helyzetét a parlamenti képviselők nem tartják égetőnek. A vitanapon néhányan lézengtek csak az ülésteremben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »