Közép-Magyarországon koncentrálódnak a beruházási pénzek

A beruházások értékének 42 százaléka a fővárosi, 11 százaléka pedig a Pest megyei székhelyű szervezetektől származott, vagyis a teljes fejlesztés több mint felét (53 százalék) Közép-Magyarországon használták fel 2017 első felében. Emellett Győr-Moson-Sopron megye volt meghatározó 6,3 százalékkal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című kutatásából. A legkisebb hozzájárulás Zala és Nógrád megyéből származott, ez mindössze 0,9, illetve 0,6 százalék volt.

Forrás: MTI

Az országos fejlesztési tortából a legnagyobb rész nominálisan mérve is Budapestre jutott, az egy főre jutó beruházás nagysága 503 ezer forint volt, ami az országos átlag 2,4-szerese. Négy megye is jobb eredményt ért el az országos átlagnál: Győr-Moson-Sopronban 288 ezer forintot, Komárom-Esztergomban 267 ezer forintot, Bács-Kiskunban 233 ezer forintot, Hevesben pedig 228 ezer forintot költöttek fejenként. A fajlagos költés Nórádban volt a legalacsonyabb, az egy főre jutó 68 ezer forint kevesebb, mint az országos átlag harmada (32 százalék).

Az idei első fél évben 32 százalékkal emelkedtek a beruházások 2016 azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedés Bács-Kiskun megyében volt, és 110 százalékot tett ki. Baranyában viszont 17 százalékos visszaesést könyvelhettek el, és Veszprém megyében is csökkent a beruházások reálértéke.

Budapesten 882 milliárd forintot költöttek beruházásokra, elsősorban az ipar (152 milliárd), valamint a szállítás és raktározás (259 milliárd) erősödött. A mezőgazdaság alig 2 milliárdos bővülése a fővárosi termőterületek aránya miatt nem túl meglepő. A vendéglátás (14 milliárd), az építőipar (14 milliárd) és az egészségügyi ellátások (10 milliárd) enyhe növekedése már annál lényegesebb, mivel e szektorok munkaerőhiánnyal küzdenek. A beruházások többségét a szolgáltató szektorban végzik.

Győr-Moson-Sopronban kiugróan sokat költenek iparra, elsősorban a járműipar fejlesztéseinek köszönhetően. Az elköltött összeg 69 százaléka gépek, járművek beszerzésére, felújításokra, 30 százaléka pedig építkezésre ment el. Az oktatás, az egészségügy és a művészetek fejlesztésére egyaránt ötször annyi pénz jutott, mint 2016 első fél évében, igaz, ez összesen mindössze 10 milliárd forint ráfordítást jelent. Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megye beruházási szerkezete igen hasonló, egyaránt az ipar és azon belül is a járműipar fejlesztései dominálnak.

Nagyon eltérő a kép az alacsony fejlesztéseket végrehajtó megyékben (Zala és Nógrád), ahol csak 19, illetve 13 milliárd forint jutott fejlesztésre. Az ipar Nógrádban (8,2 milliárd) és Zalában (7,5 milliárd) is kiugróan magas arányú, ám a második helyen mindkét megyében a mezőgazdaság szerepel (1,2, illetve 2,4 milliárd forinttal), ehhez képest egyéb célra arányaiban kevesebb jut.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »