Közép-európai nyelvstratégiák: fordulat előtt

Közép-Európai nyelvstratégiai fórumot rendez a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeumban május 14-én.

A fórum célja, hogy a 20 éves magyar, 15 éves észt nyelvstratégia kapcsán gondolatokat cseréljenek a már eredményeket elért országok nyelvész képviselői. Balázs Géza professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

A fórum célja, hogy a 20 éves magyar, 15 éves észt nyelvstratégia kapcsán gondolatokat cseréljenek a már eredményeket elért országok nyelvész képviselői. Balázs Géza professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

– Professzor Úr, Észtországban rögzített és egyszer már meghosszabbított nyelvstratégia hat. Finnországban állami szinten foglalkoznak a nyelvstratégiával. Lengyelországban a lengyel nyelvet védő nyelvtörvényt fogadtak el. Mindhárom ország tagja az Európai Uniónak. Nálunk olyan sugallatok hatnak, amelyek szerint az anyanyelv védelme nem EU-konform. Hogyan kell védekeznünk e populista erőlködés ellen?

– Nincs egységes nyelvpolitika, mert nyelv, ország, terület, identitás viszonya sokféle alakzatban jelenhet meg. Van, ahol szükséges harcos nyelvvédelem, kidolgozott nyelvstratégia, van, ahol nem. Ám minden kultúrállam törődik a kultúrájával,nyelvével, annak jövőjével – s ha okosan teszi, akkor tudományosan megalapozott tervekkel teszi. 1996-ban vetettem fel a magyar nyelvstratégia szükségességét. Bár sok minden történt, de az általam, s a közösségem, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport által kidolgozott elképzelések, tervek, programok nem kaptak támogatást. E tekintetben Észtország, Finnország és Lengyelország is előttünk jár.

– Nincs egységes nyelvpolitika, mert nyelv, ország, terület, identitás viszonya sokféle alakzatban jelenhet meg. Van, ahol szükséges harcos nyelvvédelem, kidolgozott nyelvstratégia, van, ahol nem. Ám minden kultúrállam törődik a kultúrájával,nyelvével, annak jövőjével – s ha okosan teszi, akkor tudományosan megalapozott tervekkel teszi. 1996-ban vetettem fel a magyar nyelvstratégia szükségességét. Bár sok minden történt, de az általam, s a közösségem, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport által kidolgozott elképzelések, tervek, programok nem kaptak támogatást. E tekintetben Észtország, Finnország és Lengyelország is előttünk jár.

– A fórum tájékoztatást ad a magyar nyelv délvidéki, felvidéki, erdélyi helyzetéről, a burgenlandiról sajnos nem. Az ott őshonosként élő nyolcezer magyart miért rekesztik ki a figyelem fényköréből a nyelvvédők is?

– Pusztán véletlen, hogy nincs néven nevezve a burgenlandi vagy a szlovéniai (csehországi s a többi) magyarság. De elhangzik majd olyan előadás, amelyben megdöbbentő számokat sorolunk fel a határon túli magyarság egyre gyorsuló fogyásáról, egyes vidékeken teljes eltűnéséről. A stratégia lényege, hogy jövőképet is vázol. Mi mondtuk ki először – a rendelkezésre álló statisztikák elemzése nyomán -, hogy a jelenlegi folyamatok 2060-ra a határon túli magyar nyelv felszámolódásához vezetnek. Minden tisztességes törekvés ellenére. Valószínűleg a módszereink nem a legjobbak.

– Pusztán véletlen, hogy nincs néven nevezve a burgenlandi vagy a szlovéniai (csehországi s a többi) magyarság. De elhangzik majd olyan előadás, amelyben megdöbbentő számokat sorolunk fel a határon túli magyarság egyre gyorsuló fogyásáról, egyes vidékeken teljes eltűnéséről. A stratégia lényege, hogy jövőképet is vázol. Mi mondtuk ki először – a rendelkezésre álló statisztikák elemzése nyomán -, hogy a jelenlegi folyamatok 2060-ra a határon túli magyar nyelv felszámolódásához vezetnek. Minden tisztességes törekvés ellenére. Valószínűleg a módszereink nem a legjobbak.

– Ön A magyar nyelvstratégia előző 20 és jövendő 20 éve címmel tart előadást. Hogyan lehet elérni, hogy a nyelvstratégiáért ne állami bürokraták ügyködjenek, miként lehet bevonni igazi civil erőket, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítványt?

– Ön A magyar nyelvstratégia előző 20 és jövendő 20 éve címmel tart előadást. Hogyan lehet elérni, hogy a nyelvstratégiáért ne állami bürokraták ügyködjenek, miként lehet bevonni igazi civil erőket, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítványt?

– Én Lőrincze Lajostól és Grétsy Lászlótól vettem át a kardot. Szó szerint, mert soha nem akartam nyelvművelő lenni (most sem akarok), de az 1990-es években úgy láttam, ha nem ragadom meg, akkor Magyarországon nem lesz többé nyelvművelés. Az elmúlt 20 évben a nyelvstratégia kidolgozásán túl a nyelvművelés megújítását és társadalmiasítását tűztem ki célul. Igyekeztem kapcsolatba lépni mindenkivel, civil egyesületekkel, más szakmák képviselőivel, mindenkivel, akinek fontos a magyar nyelv és kultúra jövője. Sok eredményt elértünk, például azt, ha ma körülnézünk, vannak intézmények, rendszeres rendezvények, nyelvhét, magyar nyelv napja, nyelvésztábor, kiadványok, honlapok, van érdeklődés. Egy dolog nem sikerült: az általunk szorgalmazott, kitalált intézmény egy furcsa, befelé forduló, kontraproduktív kormányhivatal lett. Pedig ez lett volna a legfontosabb: a civil nyelvművelés fölé állami védőernyőt vonni. De nem adjuk fel. A magyar nyelv kiművelésére Széchenyi által alapított Akadémia jelmondata is ez: Borúra derű!


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »