Közéleti szereplők a kopaszok

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a napnál is világosabb, hogy a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai esetében a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról van szó, vagyis semmilyen szinten nem vész el az alapítványokhoz átkerülő pénzek közvagyon jellege. Magyarul közpénzekről van szó. Az ezzel ellentétes érvek elfogadhatatlanok szerinte. A NVI-s kopaszok pedig közéleti szereplők.

Péterfalvi Attila a Magyar Nemzetnek adott, a napilap pénteki számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy a letelepedési kötvényeknél is közpénz van, így valamilyen mértékű átláthatóság elengedhetetlen. Ha valaki le akar telepedni, és azért itt fizet, akkor az közpénz. Ugyanakkor megjegyezte: a hatályos szabályok szerint az adatvédelmi hatóság hivatalból hatósági eljárást tud indítani, vizsgálati típusú eljárást nem. Ehhez bejelentés kellene ugyanis.
    
A NAIH elnöke kitért arra is, hogy a Nemzeti Választási Irodánál botrányt okozó kopasz férfiak arcát miért nem kell kitakarni a médiában látható felvételeken. Mint mondta, ezek a férfiak tevékenységük alapján közéleti szereplőknek minősülnek. Az adatnyilvánosság kérdése szerinte a népszavazási kérdéseknél is előkerült. Feltette a kérdést: miért nem nyilvános adat az, hogy milyen kérdést akartak beadni februárban a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történt botrány idején az ott megjelent kigyúrt, kopasz férfiak, akik – mint kiderült – Erdősi Lászlónét segítették? Ezt senki, a Nemzeti Választási Bizottság sem vizsgálta, csak egy fotó alapján derült ki, hogy egyiküknél épp Erdősiné kérdése volt a mappában – mondta.
    
Péterfalvi Attila a vagyonnyilatkozati rendszerről szólva úgy vélekedett: az, hogy mije van valakinek, amikor megválasztják vagy kinevezik egy pozícióra, nem közérdekből nyilvános, hiszen az az ő privát vagyona. Ilyen esetekben aki igazából elszámoltathat, az az adóhatóság, hiszen birtokában van minden információ. Ez a rendszer szerinte semmire sem jó, csak egy politikai fegyver, és csemegézésére alkalma

Felhívta a figyelmet arra is: a közfeladat közérdekű adatokat hoz létre, a közérdekű adatok pedig nyilvánosak. Szerinte még nem ment át eléggé a köztudatba, hogy minden, amit az állam csinál, nyilvános. Az állam nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem az a természetes. Az a kivételes, hogy valamiről ne mondja meg, hogy miért csinálja. Emlékeztetett: a közérdekű adat eltitkolása, meghamisítása bűncselekmény.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »