KÖVETELJÜK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT! V. RÉSZ

Nincs szandékomban megkisérelni egy teljesen új választási törvényt írni, csak kis adalékokkal szeretném az eddig leírt javaslatokat kiegészíteni.

Jelölés feltételeihez

Ruzsa Sándor (Madarász ur, a IV. rész szerzőjének hsz-a) is összegyűjthet 1000 kopogtató cédulát. Söt egy-egy falu cigány sora nyugodtan össze gyűjtheti a kis számú (1’000 darab) kopogtató cédulát. Ha a kiszemelt képviselő  jelöltnek van érettségije miért ne gyűjtsék össze neki a cédulákat?! Ekkor már megválasztható, mert a 3 kitételnek megfelel:
-baráti köre jelöltette
-baráti köre összeszedte neki a kopogtató cédulákat
-van neki érettségije!

A kiszemelt jelöltnek nem kell semmit sem tennie!

Az egyik hsz-ban említett svájci üres rubrikát, azt otthon töltöd ki, mivel nem kell urnába dobnod a szavazó lapjaidat. A vastag borítékot megkapod a szavazás lejárta előtt több héttel. Van idő bőven, nyugodtan, nyomtatott betűkkel kitölteni a nevet és a címet. Miként számolják össze az üres rubrikába beírt neveket nem tudom, de eddig sose hallottam, hogy ez gondot okozott volna. Viszont azt se hallottam sose, hogy valaki ilyen módon bejutott volna a parlamentbe. Ugyanis hetekkel a szavazás utolsó napja előtt már lehet visszaküldeni a szavazási borítékot. Tehát van idő összeszámolni a szavazatokat képviselő jelöltenként, mivel erre nemcsak egy nap van a számláló bizottságoknak.

Lenne egy javaslatom a kopogtató cédulák összegyűjtéséhez.

A kopogtató cédulák összegyűjtésénél jónak tartom az alacsonyabb számot, (ebben az esetben a Madarász úr által javasolt 1’000-et), de akkor legyen feltételhez kötve. A képviselőjelölt személyesen gyűjtse össze a kopogtató cédulákat. Hogy beépített  kripto-párttagok és/vagy rosszindulatú polgárok ne jelenthessék fel a jelöltet, hogy már pedig nála nem a képviselő volt, hanem csak a helyettese, így kénytelen a képviselőjelölt a kampány stábja 2 tagjával menni minden címre. Igy vannak tanuk!
Sajnos ilyen részletekre is ki kell terjedjen a figyelmünk, ha törvényt akarunk módosítani.

Amennyiben a kiszemelt jelöltnek muszáj jelen lennie a kopogtató cédulák összegyűjtésénél, úgy elkerülhető lesz az a meglepetés szerű helyzet, amit egy hsz-ban írtak példaként Kassai Lajossal, hogy akarata ellenére -ad absurdum- országgyűlési képviselő lesz és ott -mivel az új rendszer szerint minden bekerült képviselő nemzeti érzelmű magyar- így megválasztják miniszterelnöknek. Tehát, ha valaki nem akar képviselőjelölt lenni, úgy azt nem lehet jelölni, mivel az nem lesz hajlandó végigkopogtatni az 1000 aláírásért esetleg több ezer háztartást.

Egy választópolgár több jelöltet is támogathasson

Ahhoz a javaslathoz, hogy egy választópolgár több jelöltet is támogathat, nem tudok egyelőre hozzászólni, de úgy sejlik, hogy nem követhető út. Ugyanis a kopogtató cédulák meg kell legyenek sorszámozva, vonalkóddal ellátva, hogy gyorsan menjen az összesítésük. Meg lehetne oldani ezt a dilemmát úgy, hogy választópolgáronként mindenki kap 3 vagy 5 kopogtató cédulát. De mit teszünk akkor, ha 10 jelölt indul a körzetben? Ebből a kis morfondírozásból is látszik, hogy a legjobb megoldás a hamisítani nehéz, feltűnő biztonsági jelekkel ellátott kopogtató cédulákból mindenki csak 1 darabot kap, és azt leadja az aláírásával együtt az általa támogatandó jelöltnek! Habár az ötlet, hogy egy szavazópolgár több jelöltnek is adhasson kopogtató cédulán keresztül támogatást jobban tetszik, mert demokratikusabb. Ebben az esetben technikai megoldást kell keresni. Pl. miután a jelölt állítások eldőltek a választópolgároknak legyen lehetősége a körzeti választási irodában egy a szándékának megfelelő számú kopogtató cédulát kérni, amit aztán postán meg is kap. Erre kell tartalékolni legalább 2 hetet. Csak ezután kezdődhet a kopogtató cédulák begyűjtése, miután a nyomda mindenki számára, személyre szólóan, kinyomtatta a megfelelő számú kopogtató cédulát és azt mindenki kézhez is kapta!

Népszavazás

A magyar jog is ismeri a népszavazás intézményét, hisz van rá törvény. Ez a törvény jelenleg úgy van megalkotva, hogy a népnek ne nagyon lehessen ezt a jogát gyakorolnia: túl nehéz teljesíteni a feltételeket. Eddig minden javaslattevő foglalkozott a nem megfelelően dolgozó képviselők visszahívásával, de senki sem adott a visszahíváshoz konkrét törvényjavaslatot. Ugyanis a visszahívás az megfelel egy regionális (szavazókörzet) népszavazási kezdeményezésnek. A népszavazásnál Magyarországon mindenki országos népszavazásra gondol. Pedig ez lehet nemcsak országos, hanem regionális is, illetve helyi (városi, községi). Véleményem szerint a képviselő visszahívása egy speciális regionális népszavazás, amely csak a választó körzetre vonatkozik. Nem találom elégségesnek az 50%+1 aláírások összegyűjtését a visszahíváshoz. Ahhoz, hogy országos népszavazást írhassanak ki Svájcban 100’000 hitelesített aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményező csoportnak. Amennyiben Svájcnak kb. 8 millió lakost veszünk ez 1,25%-ot jelent. Ezt a kulcsot lehet alkalmazni a választási körzetre is. Tegyük fel 100’000 lakosból áll egy körzet, akkor a kezdeményezők 1250 aláírást kell összegyűjtsenek, a népszavazás kiírásához. A népszavazás dönti el végül is véglegesen, hogy a képviselőt visszahívják vagy sem! Ezzel a módszerrel alkalmat adunk neki a védekezésre is. Ugyanis minden népszavazás előtt a választópolgárok megkapják a kezdeményező csoport érveit is, de a legkülönbözőbb ellen-csoportok érveit is. Természetesen az 1,25%-os kulcsot csak példaként adtam meg. A törvényben számok vannak megadva, melyek nem változnak a lakosok ki és beköltözésével egy régióból vagy egy községből. A felsoroltakból látszik, hogy a magyar népszavazási törvényt az új választási törvényhez kell igazítani, mégpedig úgy, ahogy a svájci tapasztalat is bebizonyította, hogy ne legyen követelmény a minimális részvételi arány a népszavazáson. A svájciak ezzel kapcsolatos alapfilozófiája:

Az aktívak irányítják az országot, a régiót, a községet és nem a passzívak!

Ellenzéki politizálás, obstrukció

Ez a fajta politizálás a jelenlegi “demokratikus” rendszer rákfenéje. Csak azért ellenezni és obstruálni a kormánypártok törvényhozási tevékenységét, hogy gyengítsük a pozícióikat, nehogy bebetonozzák magukat a hatalomba, egy rendkívül felelőtlen és átkos tevékenység, ami ráadásul jellemferdüléssel is jár a hosszú éveken a politikából élő politikusokra nézve. Ezt az átkot egyedül a svájciaknak sikerült kiküszöbölni, mégpedig drasztikusan: nincs ellenzék!

Tulajdonképpen Madarász úr azzal a büntetési elképzeléssel, hogyha a képviselők nem képesek a törvényben megadott határidőn belül kormányt alakítani, akkor új választásokat kell kiírni, de a döntésre képtelen, marakodásra ferdült jellemű képviselők nem indulhatnak, az ellenzéki politizálás elferdüléseit szeretné kordában tartani.

Sokkal egyszerűbb ezt az elferdülést nem kordában tartani, hanem drasztikusan lenyesni, hogyha a svájci modellt vesszük alapul: minden párt, amely a választásokon elérte a parlamenti küszöböt az kormányra is került. Sosincs vita arról, hogy miként osszák el egymás között a kormányzati pozíciókat. Ugyanis már rég kiszámolták, a varázsképlettel (Zauberformel), hogy melyik pozíciónak milyen értéke és mekkora súlya van. De nemcsak a kormányzati pozícióknak, hanem az állami intézmények vezetőségi pozícióit is kiszámolják és a választások után szétosztják. A varázsképlet nem egyéb, mint amit tanultunk fizikából az összetett felületek súlypontjának kiszámításánál. Tehát nem komplikált számítások ezek: 4 alapművelet és % számítás vagyis 6. osztályos matematika!

Szervezetek, pártok fejlesztése és demokratikus diktátorok

Habár lassan, úgy néz ki, lemaradok a publikálással, mert egy tanulmányomat “Szervezetek, pártok fejlesztése” címmel már 2011 tavaszán megírtam, de azóta se publikáltam. Most mikor a pártokból kezdenek kiábrándulni az emberek talán az utolsó lehetőség, hogy megjelenjen ez a tanulmány. A tanulmány megírásához az vezetett, hogy habár az országgyűlési választások úgy-ahogy demokratikusak, de a pártokon belül nem létezik még csirájában sem a demokratikus elnök és elnökségi tagok választás. Így a NIF közölni fogja sorozatban ezt a tanulmányt is, hisz habár a jelenlegi javaslatok a pártok hatás körét jelentősen meggyengítik, mégis a pártok nélküli rendszer még nem kerekedett-formálódott ki, így meg kell oldani a pártokon belüli demokratikus választásokat is, elvágva a hatalom mániákus elnökök bebetonozási kísérleteinek útját, és ezen keresztül a “demokratikus diktátorok” képződését (jelenleg Vona Gábor is éppen erre az útra lépett!).

Dr. Ing. Sebestyén – Teleki István,

Zürich, Svájc – Erdőszentgyörgy, Erdély

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:REFORMOK Tagged: demokratikus diktátorok, Ellenzéki politizálás, Jelölés feltételei, képviselő jelöltek, kopogtató cédulák, obstrukció, varázsképlet, választópolgár


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »