KŐVÁRY LÁSZLÓ AZ OLÁHOKRÓL

KŐVÁRY LÁSZLÓ AZ OLÁHOKRÓL

 

A sorozat egy igen pikáns részéhez értünk ezzel, hogy az oláhokat mutatjuk be. Bevallom számomra több szempontból furcsa volt ez a leírás. Elsősorban tömörsége miatt. Nyilván azért amit a szerző is bevall, hogy igen csekély a rendelkezésre álló adat ezzel az igen furcsa embertömeggel kapcsolatban. Eredetükkel kapcsolatban négy féle verziót is felsorol, és itt jött számomra az újabb meglepetés, hogy ő egy korai dáko-román elméletet tart leginkább elfogadhatónak. Annyira nem tudtak semmit ezekről az emberekről, hogy ténylegesen elfogadták, hogy a római kolóniák itt ragadt leszármazottjai. Kőváry tehát még ténylegesen rómainak gondolta őket. Ez a dák vonal úgy tűnik, csak később jött be a magyar köztudatba. De végülis mindegy, mert egyikhez sincs semmi közük. Ezen kívül sajnos nem sok mindent tudunk meg róluk, de azt mindenképp, hogy a társadalmi fejlettségnek igen alacsony fokán álltak. Valószínűleg ezért sem foglalkoztak velük komolyabban. Most már látjuk, hogy hiba volt.

Az oláhok

   Minden erdélyi nemzetek között az oláh az, melyről diplomaticailag szerkezeti adatunk legkevesebb. Innen van az, hogy eredetök a legnagyobb kétség homályja alatt fekszik. (…) Romávali rokonságát keresik továbbá öltözetében, és főleg nyelvében, mely szerintök, a latin nyelv minden leányai köztt leghívebb maradt ősanyjához. Igaz ugyan hogy ma szép betűit cyrili betükkel cserélé; (…) De átok fekszik nyelvöken, s ez átok az, hogy cyrili betűkkel írnak, minélfogva beszélni tudunk velek, de levelezni nem. S ez irásmódjuk által magukat a mivelt Európa irodalmától egészen elszigetelték. Honnan igen méltán gondolkodnak régi betűik vissza állításán.

Jelleme.

   Az erkölcsök és szokások közttök igen durvák. Nem lehet tőlök az elmének bizonyos könnyüségit eltagadni, de minthogy nép-iskoláik nincsenek, igen babonások, s mi miveltséggel sem bírnak. Mint minden szolga nép bizodalmatlan, gyanakodó, és czinemintyé-s; csendes állapotjában komoly, szó- talan; pálinka mellett zajos, felindulva haragjában boszus és kegyetlen. Ezt bizonyítja az 1784-diki hóravilág, hol a lázzadok kriptákat törtek fel s óltár előtt meggyilkolák a nemest. Érzéki irányuknál fogva szeretik korán házasodni, azt a férfi 18, a nő 15 éves korában szereti bevégezni. (…) Életmódjok igen egyszerű, törökbuzából kitelik kenyerük tésztájok, s mellette egy kis káposzta, hagyma, eczetes fokhagyma igen jó izű eledelök, nem kevésbé a fuszulyka is. A pásztorkodást nagyon szeretik. Szőlőt nem mivelnek. A mesterségek közül az ácsság molnárság és asztalos mesterség az, mit ügyesen véghez visznek, mást nem igen szeretnek. (…) Ruhájok a férfiaknak bőr vagy posztó zeke, csizmájok bocskor vagy czipő, öveiket gombokkal ékített gyűszü szorítja, melynek néha majd félsingnyi széles bőre kést, villát, s egyéb szereket tart.

Forrás: 72varmegye

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Történelmi visszatekintés Tagged: cyrill betűkkel írnak, oláhok


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »