Kötelező tagság a falugondnokoknak

Kötelező tagság a falugondnokoknak

A nagykereskedők mellett a falu- és tanyagondnokoknak is kötelezően be kell lépniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ehhez kapcsolódó jogszabály nehezen értelmezhető, a szakszövetségek tőlünk értesültek a hírről. Többük szerint rájuk nem érvényes a törvény, de a kamara megerősítette észrevételünket.

Bár maguk sem tudják, egy tavaly év elején életbe lépett jogszabály alapján a falu- és tanyagondnokoknak is kötelezően be kell lépniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába (NAK), ami természetesen tagdíjfizetési kötelezettséggel jár együtt. Lapunk azután fedezte fel a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény 2. számú mellékletében a különös szabályt, hogy megírtuk, az étellel, itallal, dohánytermékekkel foglalkozó nagykereskedőknek is kötelező a tagság. Még akkor is, ha érintetlenül, átcsomagolás nélkül adják tovább a terméket. A következő melléklet az „idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazat” tagjaiként a falu- és tanyagondnoki szolgáltatást végzőket is bekényszeríti a kamarába.

A lapunk által felkeresett tanya- vagy falugondnoki szövetségek képviselői közül senki sem tudott a kötelező tagságról, ez azért is meglepő, mert már meg kellett volna kapniuk a fizetési felszólítást. Ezek elmaradása az agrárgazdasági kamarának a nagykereskedőkről szóló, néhány nappal ezelőtti tájékoztatásával magyarázható. Eszerint idő kell, hogy mindenkit megkeressenek, akire vonatkozik a szabály.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a kamara tájékoztatása szerint a tagok gazdasági súlyától függő, sávosan növekvő éves kamarai tagdíj kétezer és egymillió forint között alakul. Azoknak a tagoknak, akiknek éves nettó árbevételük nem haladja meg a 600 ezer forintot, kétezer forint tagdíjat kell fizetniük, hatszázezer és négymillió bevétel között pedig ötezer forintot.

A falugondnoki szövetség egy neve elhallgatását kérő munkatársa abban reménykedik, nem kell fizetniük, mert nem agrárvállalkozók. Mint mondta, egyeztet a kamarával, és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hivatalosan ugyanis a tárca fennhatósága alá tartoznak. Hozzátette, ott nem hallottak a különös jogszabályról. Volt olyan falugondnok, aki a jogszabály értelmezése után felháborodva azt mondta, igaz, hogy valószínűleg évente csak néhány tízezer forintot kell fizetni, de a legtöbb gondnoknak ezt is nehéz kigazdálkodnia.

Reménykedni azonban felesleges, mert a kamara egyértelművé tette a helyzetet. – A kamara működése az agrártermelés és az élelmiszeripar mellett kiterjed az ezekhez szorosan kapcsolódó vidékfejlesztési területekre is. A NAK 15 szakmai osztályba rendezve tartja nyilván tagjait. Ebből három kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, ezek működését külön alelnök felügyeli. A falugondnoki és tanyagondnoki tevékenység egyértelműen a vidékfejlesztéshez köthető, ez indokolja tagságukat – közölte megkeresésünkre a testület sajtóosztálya.

A kamarába szintén belépni köteles nagykereskedők kapcsán a NAK arról tájékoztatott, hogy ügyfélbarát kamaraként a gyakorlatban agrárgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet nem végzőknél nem kívánják érvényesíteni a kötelező tagságot. Ezért számukra biztosítják a lehetőségét, hogy mentesüljenek a tagság és a díjfizetés alól, de ezt kérniük kell.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »