"Köszönjük", Viktor – Így megy egymásnak magyar és magyar

"Köszönjük", Viktor – Így megy egymásnak magyar és magyar

Undorító, szánamas és káros. Ezek a szavak jutottak eszembe arról, amit Orbán Viktor nemzetpolitika terén művelt az elmúlt napokban. 

Undorító, amikor egy állítólag erős és büszke európai ország első embere ótvarosan hazudozik arról, hogy az ellenzék, így összefoglalva, midnenki, aki nem Fidesz-KDNP, le akarja bontani a déli határt védő kerítést. 

Hogy a Jobbik ezt például nem, hogy nem akarja, hanem visszaállítaná a határőrséget, nem számít. 

Hadd ámuljon csak az erdélyi közönség, hogyan akarják Vona Gáborék is migránsok millióival elárasztani Magyarországot és vele az egész Kárpát-medencét. 

„Igen, bizony, Áron bátyám, ott Kézdiszéken, maga is jobb, ha a Fideszre szavaz, különben egy év múlva szírek, irakiak tízezrei zabálják fel a cefrébe valót”

– fordítható le így is az orbáni üzenet. 

Hírdetés

Szánalmas, hogy az erdélyi önrendelkezési törekvések kézzelfogható, tényleges támogatása helyett, több mint 7 év után annyit tud femutatni a Fidesz-kormány, hogy megadta a lehetőséget arra, hogy a határon túli magyarok visszakaphassák állampolgárságukat. 

Megadta azt a minimumot, aminek népszavazáson történő elbukását korábban szinte ünnepelte Orbán Viktor. Akinek társaságában 2004. december 6-án, egy budai vendéglőben, a jobbldali sajtó vezető munkatársai előtt lelkendezett Habony Árpád, amiért nem lett érvényes a kettős álllampolgárságról szóló népszavazás.

Azért örült ennek a Fidesz vezérkara, mert – mint mondták – érvényes népszavazás esetén a 2006-os választásokig azt nyomták volna a szocik, hogy azért nincs pénz, mert a határon túliakra megy el minden. 

Hánynom kellett annak idején Gyurcsány „23 millió román”-os uszításától, és hasonló hatást ér el az is, ahogyan most Orbán Viktor rövidtávú politikai érdekből éppen egymásnak ugrasztja az anyaországi magyarokat a határon túliakkal, illetve a határon túl élőket a nyugatra szakadt honfitársainkkal. Akiknek ugye nem adatik meg a levélben szavazás lehetősége, ahogyan például egy erdélyinek igen. Igazságos ez? Így megkülönböztetni jogaikban magyart és magyart? Csak azért, mert ez egyik vélhetően Orbán ellen, míg a másik mellette szavazna? Nemzetpolitikai szempontól károsabb már alig lehetne a miniszterelnök.

Aki már most regisztrációra és nem is burkoltan a Fidesz-ra való voksolásra buzdítja az elszakított területeken élőket. Akiknek politikai szimpátiáját nincs jogom megkérdőjelezni, ezért nem is teszem, a tapasztalataimat viszont kötelességem megosztani. Ez pedig az, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítottsága nagyon magas. 

És tudják ezt ők is, ezért hazugságokra építve fanatizálják az összes többi magyarországi párt ellen a határon túliakat. Akiknek jelentős részre nyilván nem naprakész a magyar belpolitikában, így jobb híján elhiszik, amit „A Viktor” mond. És így most már nem „csak” évtizedes barátságok, családok békéje sínyli meg az ellenségkép-gyáros, személyi kultuszt kimaxoló Orbán Viktor ámokfutását, hanem a magyar-magyar emberi kapcsolatok is. 

Szerintem ez az egyik legnagyobb, ha ugyan nem a legnagyobb bűne ennek az eszét vesztett hatalomnak.

Ha már ők erre az útra léptek, nekünk, magyaroknak Londontól Budapesten át Sepsiszentgyörgyig az a feladatunk, hogy ne üljünk fel semmilyen uszításnak. Mert egy nem pusztán plakátok szintjén erős Magyarország megteremtéséhez mindenkire szükség van.  

(fotó: MTI)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »