Korrigál a kormány

Korrigál a kormány

Az eddigi négy helyett a jövőben akár nyolc órában is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességű emberek, és jövedelmük mellett a rehabilitációs ellátás összegét is megkapják majd – derül ki a lapunk által megismert előterjesztésből. A tervek szerint már április 1-jétől újra folyósítják az ellátást azoknak, akiktől eddig azért vonták meg a pénzt, mert túl sokat dolgoztak. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás alapösszege négy éve nem emelkedett, ám a jövőben az ellátás megőrzi majd az értékét.

Jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, amely mellett eddig legfeljebb heti 20 órában (napi négy órában) lehetett dolgozni. Aki ennél többet vállalt, attól a munkavégzés idejére megvonták az ellátást. A négy év alatt összegyűlt tapasztalatok birtokában már a kormány is úgy látja, a jelenleg érvényben lévő rendelkezés gátolja az érintettek sikeres munkaerő-piaci rehabilitációját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslat indoklása szerint a félnapos időkorlát nem ösztönzi az érintetteket, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, pedig a rokkantsági ellátásban részesülőkkel szemben éppen ez a csoport az, amely akár nyolc órában is vissza tudna térni a munkába.

A megváltozott munkaképességű személyek állapotuktól függően rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülnek. Azok, akik az eljáró hatóság szerint visszavezethetők a munkaerőpiacra, rehabilitációs ellátásra jogosultak, míg rokkantsági ellátás azoknak jár, akiknek a rehabilitációja egészségi állapotuk miatt nem javasolt.

Szüneteltetni kell a folyósítást

A hatályos jogszabály szerint a rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát. A jövőben azonban bármennyit dolgozhat az érintett: amennyiben a kormány támogatja és a parlament elfogadja a módosítást, a kitétel csak az lesz, hogy a megváltozott munkaképességű személy jövedelme három hónapon keresztül ne legyen több a minimálbér 150 százalékánál. Ha a rehabilitációs ellátás 2016. március 31-én azért szünetel, mert az érintett heti 20 óránál többet dolgozik, akkor az ellátást 2016. április 1-jétől folyósítani kell neki.

Az előterjesztés ezenfelül az eddiginél értékállóbbá tenné a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás havi összegét is. Eddig mindkét juttatás – immár 4 éve változatlanul – a 2012-es minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva, vagyis az ellátások folyamatosan veszítettek értékükből. Az előterjesztés most 94 500 forintban határozza meg a számítás alapösszegét, és rögzíti, hogy a számítási alap minden évben a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban nő majd.

Kedvezőtlenebb lesz a számítás

Változik a rehabilitációs időszak számítása is, ez azonban a korábbinál kedvezőtlenebb lesz. Eddig legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapíthatták meg az ellátásra való jogosultságot, legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. A jövőben azonban csak akkortól jár majd az ellátás, amikor az ügyben a hatóság meghozta az érdemi döntést, és ettől az időponttól kell majd számolni a legfeljebb hároméves jogosultsági időszakot is.

A tervezett törvénymódosítás ugyanakkor az eddigieknél komolyabb szankciókat alkalmazna azokkal a megváltozott munkaképességű személyekkel szemben, akik az eljáró hatóság szerint nem működnek együtt megfelelően. Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, akkor az ellátás folyósítását 3 hónapra fel kell függeszteni – áll az előterjesztésben. A folyósítás felfüggesztésének időtartamát ráadásul bele kell számítani a jogosultság időtartamába. Új elem az is, hogy a rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából nyilatkozattételre hívhatja fel az ügyfelet, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől adatot kérhet, de akár helyszíni szemlét is tarthat, illetve „más bizonyítási eljárást” folytathat le. A megváltozott munkaképességűeknek rövidebb idejük lesz bejelentési kötelezettségük teljesítésére is: az eddigi 15 helyett csak 5 napot kapnak arra, hogy a hatóságnál bejelentsék, ha az egészségi állapotukban tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytatnak, vagy munkájuk megszűnt, illetve jövedelmük 3 hónapon keresztül meghaladta a minimálbér 150 százalékát.

Kibővítenék a nyilvántartások körét

A javaslat kibővíti a rehabilitációs hatóság által vezetett nyilvántartások körét, amelyben megjelenik az akkreditált szolgáltatókra vonatkozó nyilvántartás vezetésének kötelezettsége is. A kormány a jövőben rendeletben határozza majd meg azoknak az akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezeteknek a körét, amelyek tevékenységéhez támogatást nyújt.

Mint ismeretes, a kormány 2011-ben alakította át a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozást, és kötelezett több százezer embert felülvizsgálatra. A hatóság vizsgálatainak célja, hogy különválasszák azokat, akiknek állapota nem végleges, így még visszavezethetők a munkaerőpiacra, illetve kiszűrjék az ellátást indokolatlanul igénybe vevőket. A legutóbbi, tavaly ősszel nyilvánosságra hozott adatok szerint már több mint húszezer embertől vonták meg a rehabilitációs ellátást állapotjavulás miatt, további tízezren pedig nem mentek el a kötelező felülvizsgálatra, így a rokkantsági rendszer átalakítása óta összesen harmincezer ember veszítette el jogosultságát a rehabilitációs ellátásra. A rendszer átalakítása óta az ellátást újonnan igénylőknek is szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük. Az új igénylők közül 2012-től 2015 első negyedévéig összesen 63 793 ember kérelmét utasították el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »